Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-828

424 828. országos ülés 191S október 23-án, szerdán. ebb csak a technikai lebonyolításig, igen rövid dőre, napokig vagy hetekig. De addig, amig lebon yolittatnak az ügyek, teljes joggá] követeljük,' hogy ugy a KriegsministeTiumnál, a hadseregfőparancsnokságnál és a központi vasuti szállításvezetőségnél a személyzetnek fele a magyar érdekek védelme végett magyar legyen. (Helyeslés.) A császári és királyi hadsereg-főparancsnokságnál a magyar érdekeket jelenleg két ve>A.kari őrnagy képviseli. Mindketten személyes jó ismerőseim és egyikük iskolatársam. Mindkettő kiváró tehetség és minden tekintetben kiváló egyén, de a legszelídebb lelkületűek volta],- már az iskolai padban is, ugy hogy én abszolúte nem tartom őket alkalmasnak, arra, hogy ott a magyar érdeket kérjviseljék. Ebből kifolyólag tehát követelem, hogy a császári és királyi hadsereg-főparancsnoksághoz, mindaddig, amig az fennáll, polgári biztos, parlamenti biztos, parlamenti bizottság küldessék ki. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon,.) • Az átszervezés után jönnek azután, t. ház, a távolabbi feladatok. Ilyen feladat az Ausztriával való leszámolás kérdése katonai szempontból. Itt követeljük, hogy a katonai téren az elszámolás bázisa alapján a magyar nemzetnek a háborúban tanúsított magatartása, áldozatkészsége, az államnak, ugy ahogy már egyszer a parlamentben kifejtettem, az egyeseknek, a társadalom minden osztályának, minden rétegének, a törvényhozó hatalomnak, a végrehajtó hatalomnak az egész vonalon kimutatott áldozatkészsége, a megállapodások becsületes és pontos megtartása, a sorozásoknál mutatkozó szigor, a hadkötelesek lelkesült magatartása, a felmentéseknél mutatkozó önmérséklet és kérlelhetetlen szigorúság egy szóval : a magyar nemzet áldozata legyen. A magyar nemzet véráldozata pedig, mint ahogy februárban kifejtettem, nem az volt, amit a császári és királyi hadügyminister a delegáczióban és a honvédelmi minister ur a ház nyilt ülésén mondott, hanem annál sokkal több, tehát nem 43 : 57, hanem 47 : 53 volt. A háború költségei tekintetében görcsösen ragaszkodunk ahhoz, hogy a háborúnak minden költsége a kvóta arányában fizettessék meg. A mozgósítási hitel további igénybevételére korlátozó szabályok állitandók fel. (ügy van! balfelöl.) A mozgósítási hitel terhére tervezett beruházásokat méltóztassék azonnal beszüntetni, a már eszközölt beruházásokat pedig akként értékelni, hogy az elszámolásnál minden 66 millió értékű ausztriai befektetésnek Magyarországon. 34 millió értékű beruházás feleljen meg. A kormány egyik legfontosabb feladatául tekintem most a változott viszonyok és sürgős teendők közepett is, hogy a rokkantakról, hadi özvegyekről és hadi árvákról gondoskodjék. (Helyeslés.) A magyar törvényhozás a katonai ellátási törvényjavaslatban egy gyönyörű, humánus, minden modern követelménynek megfplelő és eléggé bőkezű törvényjavaslatot szavazott meg. Sajnos, ez a törvényjavaslat az osztrák Reichsrathban még tárgyalás alá sem került és ebből kifolyólag az általunk megszavazott törvényjavaslat szentesítve mai napig sincs és a rokkantak, hadi özvegyek és hadi árvák még a mai napig is nélkülözik (Igaz! Ugy van ! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Gyalázat ! Nyomorognak!) mindazon ellátási illetményeket, melyeket a magyar törvényhozástrak bőkezűségéből már hónapok óta élvezhetnének. (Igaz ! Ugy van ! Zaj bálfelől.) Elnök: Csendet kérek! Szilágyi Lajos : Ezért az igen t. pénzügyminister úrhoz az a tiszteletteljes kérelmem van, hogy a honvédelmi minister úrral egyetértőleg méltóztassanak oly átmeneti megoldást megalkotni, amely a rokkantakat, a hadi özvegyeket és hadi árvákat a már nekik megszavazott ellátási illetményekhez juttatja. Matta Árpád : Szentesítse Ö felsége a törvényt az osztrákokra való tekintet nélkül. Szilágyi Lajos : Mivel a katonai ellátási törvényjavaslatnál azzal az osztrák állásponttal találtuk magunkat szemben, hogy a rokkantak, hadi özvegyek és hadi árvák költségei nem kéjreznek közös költséget, természetesen a mi álláspontunk, melyet pártkülönbség nélkül az egész ház elfoglalt, továbbra is az marad, hogy igenis a rokkantak, hadi özvegyek és árvák költsége a kvóta szerint számolandó el és ezzel junktimba nem hozható a hadi károk megtérítése. (Helyeslés.) Ezért követeljük a kormánytól, hogy továbbra is megmaradjon azon az állásponton, mely szerint a hadi károk a két állam közt elszámolás tárgyát nem képezhetik. Rátérhetek ezek után, t. ház. az anyagi leszerelés kérdésére, (Halljuk!) amely valószínűleg szintén ez alatt a hat hónap alatt lesz aktuális. Követelem, hogy a hadi anyag egy és ugyanazon najron vegyes bizottságilag leltároztassék s annak kiszállitása az országból minden eszközzel megakadályoztassék. (Helyeslés.) Á megmaraeló haderő tulajdonában maradó hadi anyag arányosan, a kvóta arányában osztassék fel és a haderőnek jutó rész már most az ország határain belül őriztessék. A haderő tulajdonában lévő, vagy katonai czélokra a hadvezetőség által lefoglalt nyersanyag felett ragadja magához a kormány a rendelkezési jogot. (Helyeslés.) Kún Béla: Különben e^abolják. Szilágyi Lajos: Legalább azt a nyersanyagot, amelyet mi adtunk, feltétlenül követelje vissza a kormány, ami Jiedig az ország területén van, azt foglalja le. Hock János: Főleg a tartalék-gabonát, mert ha visszajönnek, nem tudjuk élelmezni őket. A gabonát ellojjják tőlünk. Szilágyi Lajos : A hadizsákmány tekintetében a kvóta arányában követeljük az elosztást, mert azt nem pénzen, hanem vérrel szereztük, ennélfogva a felosztásnál egyedül a véradó nagysága lehet irányadó. (Helyeslés.) Itt feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy Rakovszky- István t képviselő-