Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-814

814. országos ülés 1918 július 30-án, kedden. 3S vonalaira egységes engedélyokirat kiadásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem Vermes Zoltán képviselő urat. szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldetik a főrendiháznak. Következik a napirend 4. pontja : Az OsztrákMagyar Bank által az 1917. évre fizetendő hadi nyereségadóról és a valutatartalék javadalmazásáról szóló törvényjavaslat (ír mi. 1472, 1485). Elsősorban a törvényjavaslat általános tárgyalását kezdjük meg. Az előadó urat illeti a szó. Bakonyi Samu előadó: T. ház! Halljuk! Halljuk !) Az 1918 : II. t.-cz. 3. §-a akként rendelkezik, hogy az Osztrák-Magyar Banknak az 1917. évre eső hadi nyereségadójáról külön törvényjavaslat terjesztendő a törvényhozás elé. E rendelkezésnek kivan a most tárgyalásra kitűzött törvényjavaslat megfelelni. A törvényjavaslat ugyanazon alapelveken épül fel, mint a már idézett 1918 : II. t.-cz., amikor is a hadi nyereségadó alapjául azt az összeget jelöli ki, mely előáll a háborút megelőző 3 esztendő, nevezetesen az 1914., 1915. és 1916. években elért tiszta jövedelemmel szemben az 1917. évben elért nyereségtöbbletből. Ezeket figyelembe véve a számok akként alakulnak, hogy az 1911., 1912. és 1913. években kitett az OsztrákMagyar bank tiszta üzleti eredménytöbblete 38,604.595 K 46 f.-t, amelylyel szemben az 1917. évben elért üzleti tiszta jövedelem 148,173.178 K 01 f. volt. Ekként tehát a két szám összehasonlítás folytán, az 1917. évre eső nyereségtöbblet levonása után marad a hadi nyereségadó kivetési alapja 159,568.612 K 55 f., mely összegnek a törvényjavaslat egyezőleg az 1918. évi II. t.-cz. 23. §-ának alapelvével, a hadinyereségadó czéljaira 80%-ot kíván igénybevenni, mely összeg 87.654.906 K 04 fillért tesz ki. Ebből az összegből a két állam nyereségrészesedésére nézve a bankstatutum 102. §-a és az 1914. évi augusztus havában létrejött egyezmény értelmében Magvarországra esni fog 26,763.194 K 31 f. Ennél a pontnál kötelességszerű]eg fel kell a t. ház figyelmét hivnom arra a körülményre, hogy jelentékeny eltolódások állottak be a két állam haszonrészesedése tekintetében és következésképen a hadi nyereségadó részesedési arányában is, ami a legújabban nyilvánosságra jutott adatokból tűnik ki, melyek szerint a helyzet a következő. Míg 1915-ben akként oszlott meg a két állam részesedése, hogy Ausztriára esett 62'6%, Magyarországra 37 "4%, ami tehát a kvótának körülbelül megfelelő megoszlás, 1916-ban már KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XII. KÖTET. Ausztriára 69'5%, Magyarországra pedig csak 30"5% esett, 1917 deczember 31-én még fokozódott ez az eltolódás annyira, hogy Ausztriára 701%, Magyarországra pedig 29-9% esett. Ha már most ehhez kozzáveszszük, hogy az ugyancsak nyilvánosságra jutott adatok szerint a folyó évben az osztrák állam már eddig 1908 millió korona erejéig vette igénybe fotyószámlahitelét az Osztrák Magyar Banknál, nyilvánvaló, hogy ez az aránytalanság még fokozódni fog. Ez abból következik, hogy a jelzett megosztási kulcs azon alapul, hogy a banknak a két államban elért jövedelme szerint oszlik meg a két államnak a bank tiszta nyereségben való részesedése. Minthogy tehát Ausztria nagyobb mértékben veszi igénybe folyószámlahitelét a banknál, természetes dolog, hogy a banknak az osztrák állam részéről elért kamatjövedelme és igy az osztrák állam területén elért általános tiszta jövedelme is nagyobb lévén, nagyobb részesedés illeti meg az osztrák államot. Mint már mondottam, a törvényjavaslat teljes mértékben ugyanazon alapelveket vallja magáénak, mint az 1918 : II. törvényezikk és következetes marad ezen felfogásához annyiban is, hogy az 1918 : II. t.-cz. 4. §-ának 2. pontjában valutáris czélokra létesített valuta tartalékalapot továbbra is fenn kívánja tartani. Ehhez képest az 1917. évi nyereségből a részvényesek járandóságainak, a nyugdijalap szabályszerű dotácziójának, a két állam haszonrészesedésének kielégítése, és a hadi nyereségadó lerovása után fenmaradó összeget, vagyis 14,365.090 K 22 f-t kivan a valuta-tartalékhoz csatolni, természetesen érintetlenül hagyván az 1918 : II. t.-cz. 4. §-ában erre kijelölt egyéb alapokat. A magyar államot illető hadi nyereségadó a törvény életbeléptetésétől számítandó 30 nap alatt lesz a magyar állam közj^onti pénztárába készpénzben befizetendő. Végül meg kell jegyeznem, hogy ennek a törvénynek az életbeléptetése a törvényjavaslat szerint attól tétetik függővé, hogy az osztrák törvén vhozásban teljesen hasonló törvény fog létrejönni. Ezen ismertető adatok előrebocsátása után tisztelettel kérem a képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Ki a következő szónok ? Hoványi Géza jegyző: Antal Géza! Antal Géza: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Midőn előre kijelentem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot mint teljesen a bankszabadalom alapján gyökerezőt elfogadom, méltóztassék megengedni, hogy ezzel az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban néhány megjegyzést tegyek báró Wimmer osztrák pénzügyministernek múlt hétfőn elhangzott beszédére, mert ebben a beszédben olyan tételek foglaltatnak, amelyeket ugy érzem, minden megjegyzés nélkül hagyni, elhallgatni nem lehet. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt egy sajátszerű tétellel kell egészen röviden foglalkoznom, amely ezidőszerinti 5