Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-827
394 827, országos ülés 1918 október 22-én, kedden. kezében van a véderő. Én tudom, mit jelent ez. És ebben a kritikus pillanatban, mikoi az OsztrákMagyar monarchia egy nem létező fogalommá esik szét, a tisztek nem tettek esküt a magyar alkotmányra, hanem minden tisztben két lélek van, a régi schwarzgelb generális lelke és az uj délszláv vagy cseh állampolgár lelke. Ily körülmények közt igazán nem tudom, hogy érvényesülhet ő általuk a magyar nemzet érdeke. Én is követlem és én is sürgetem, hogy minél több magyar csapat helyeztessék el az ország határain belül. Elsősorban vonassanak vissza azonnal magyar csapataink Csehországból, mert meg vagyunk győződve, hogy a cseh követeléseket nem kell olyan komolyan vermi, mint ahogyan hangoztatják. Ha ott irritálva vannak a leikeli, ha jártatják a szájukat a politikai uszítók, azt épen azért csinálják, mert az utolsó időben a cseh városokban mindenütt magyar katonákkal tartják lekötve a cseh népet, amelynek úgyis megígérték az önállóságot. Ha indikálva volt azelőtt, hogy csapataink ott legyenek, abban a pillanatban, mikor a manifesztumot kiadták a monarchia népeihez, már nem volt szükség arra hogy a magyar véderő tartsa lekötve a szabadon kifejlődő cseh államot. Ez teljesen felesleges dolog, Ausztriának nem használ, nekünk pedig kimondhatalan károkat okoz. Nekünk szükségünk van ezekre a katonáinkra és arra, hogy a mi határainkon belül lévő cseh és délszláv katonaság menjen vissza a maga hazájába. Ezeket elmondván újból azt kérem : emelkedjenek fel a nemzet vezérei arra a magaslatra, amelyre ma fel kell emelkedni. Ne higyjék azt, ha négyen-öten egymás között kiosztják a kártyát és egy uj játszmába kezdenek, akkor ez olyan cselekedet, amely már tényleg meg is hozta a nemzeti egységet. Nem, nem ennek a kisded társaságnak, amely most itt a parlamentben ül, az összehozásáról, hanem az egész nemzetnek egy csatasorba állításáról van szó. És aki a túlsó oldalon nem tud elmenni odáig, hogy egészen egységes frontot lehessen alkotni a magyar nemzetből, az vét a haza ellen ; és aki ezen az oldalon is nem tud odáig elmenni, hogy ilyen egységes programm érdekében áldozatot hozzon, nézetem szerint az is vét a közérdek ellen. A vezetőknek azonban csak olyan embereknek szabad lenniök ezekben a históriai napokban, akik az elmúlt időkben nem vesztették el politikai hitelüket, akik teljes presziizszsel, teljes , tekintélyivel "bírnak. Meg vagyok győződve, hogy ha a király fog ilyen férfiakat találni és ilyen férfiakat fog ide ültetni a kormányszékekbe, akkor az egész Magyarország mint egy ember fogja őket követni és hírmondója sem maiad annak a régi rezsimnek, amely még most is abban látj a az üdvösségét, hogy nem kell demokráczia, nem kell választójog. Igenis kell egy integer Magyarország, kell egy Magyarország, amelynek minden rendű és rangú népe jól érezze magát, kell egészséges, tiszta közszellem, jó közigazgatás és kell erős kormányzat, amely nem hagyja futni a nagy bűnösöket akkor, amikor a kicsinyekre látszat szerint halászik. Kell egy kormány, amely a maga erejével, a nemzeti méltósághoz méltó öntudatával átvezesse a nemzetet ezek között a zátonyok között a jövendő időkbe. Az indemnitást nem azért, mert talán a kormány iránt bizalommal volnék, hanem azért, mert azt akarom, hogy az ország ügyei törvényes alapon vitessenek tovább, megszavazom. (Helyeslés a haloldalon.) Elnök : Ki a következő szónok ? Hoványi Géza jegyző: Platthy György! * Platthy György: T. ház ! Köviden és néhány szóval kívánok végezni magával az indemnitási javaslattal, elsősorban kijelentvén, hogy sem a magam részéről, sem pedig azon párt részéről, amelynek megbízásából beszélek, az indemnitást nem fogadom el. (Helyeslés balfelöl.) Nem fogadom el jjedig a mostani kormány iránt érzett teljes bizalmatlanságunknál fogva, mert nem tágítunk ma sem a közjogi ellenzéknek azon régi álláspontjától, hogy az indemnitás elfogadása vagy el nem fogadása a politikai bizalom kérdése. Visszautasítom a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt azt a kitételt, hogy a mai körülmények között képtelenség visszautasítani az indemnitást. Simonyi-Semadam Sándor előadó : Pedig az ! Platthy György: Ezt a kifejezést csak az a hatalmi tobzódás indokolja meg, amelybe a t. előadó ur is belecsöppent, (ügy van! balfelól.) Eddig mindig méltányolták a közjogi ellenzéknek álláspontját annyira, hogy ilyen kitétellel nem merészkedtek élni. De nem fogadom el az indemnitást azért sem, mert abban közös költségek is foglaltatnak. Én pedig azon az állásponton vagyok, hogy ma már Magyarország, ha nem is jogilag, de tényleg önálló, független állam, ennélfogva én többé semmiféle közös költséghez hozzá nem járulok. (Helyeslés a baloldalon.) Még a királyi udvartartás költségeit is csak annyiban tudnám elfogadni, amennyiben a király azokat itt Magyarországon költi el. Az indemnitásnak pénzügyi részével igazán hálátlan dolog volna foglalkozni, mert hiszen pénzügyi helyzetünk kialakulását úgyszólván egészen tőlünk független tényezők határozzák meg. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Ha rövid felszólalásomban a párt álláspontját mégis ki akarom fejteni, teszem ezt különösen a politikai helyzetre való tekintettel. Szavaimban az a komolyság nyilatkozik meg, melyet egy lelkiismeretes hazafi érez ilyen sorsdöntő napokban. A magam véleménye, melyet az a párt is vall, melyhez tartozom, röviden a következő: A 67 megbukott, (Vgy van! a baloldalon.) megbukott a közösügyes rendszer, megbukott az a rendszer, mely évtizedek óta a nemzetben állandóan a kishitüséget, a kislelküséget, a bátortalanságot növelte. (Vgy van! a, baloldalon.)
