Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-827

82 7. országos ülés 1918 október 22-én, kedden. ím legkisebb biztositékát sem látom annak, hogy ha egy kormányalakulás olyan értelemben jön létre, amint itt azt a t. képviselő ur le. irta. a a Magyar­ország érdekeinek nagyobb biztositékául szol­gálna. (Ugy van! jobbfelöl. Folytonos zaj a szélső­baloldalon.) Fényes László : Hova vitték az országot, erre feleljen! (Zaj jóbbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Wekerle Sándor ministerelnök: Azt látom, hogy olyan kormányalakulást kivan, amelybe be­vétetnének azok, akik magukban véve talán jogo­sultsággal bírnának arra, hogy egy kormányzás­ban részt is vegyenek és talán ugy is fog a jövő ala­kulni, hogy abban résztvesznek, de csak akkor, ha lemondanak azokról a törekvésekről, ame­lyeket képviselnek, hogy Magyarországból egy Svájczot csináljanak. Balla Aladár: Hát maga megakadályozza ? Bécsben már elfogadták ! (Nagy zaj a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak a mai nehéz időkhöz méltó nyugodtságot tanúsítani, hogy a tárgyalás lehető legyen. Balla Aladár : A Habsburgok a csehekkel már kiegyeztek a mi bőrünkre ! Wekerle Sándor ministerelnök: Én csak azt látom, hogy itt egy nagy aknamunka folyik, (ügy van ! ügy van ! jóbbfelől.) tulaj donkép nem is aknamunka, hiszen már nyilvánosan lép fel, amely — hiába tagadják — meg akarja bontani a magyar állam integritását, a magyar állam egy­ségét. (Ugy van! Ügy van! jóbbfelől.) És önök ezt ugy akarják orvosolni, ohgy a trójai falovat akarják bevinni és azokkal megoldani a béke kér­dését, akik éjjen annak az ideának képviselői, hogy ennek az államnak integritása és egysége megóvható ne legyen. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Fényes László : Örült beszéd ! Keresztülgázol­tatja az országot az ellenséggel ! Elnök : Kérem Fényes László képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni ! Fényes László : Majd ha az ellenség itt lesz ! Wekerle Sándor ministerelnök : En nem tudom, t. ház, hogy a jövő mit rejt méhében ; de annyit tudok, hogy bűnös könnyelműség lenne azokat az elemeket most előtérbe állítani, amelyek éjjen az ellen vannak, amit mi meg akarunk óvni, t. i. az állam integritását és egységét, (ügy van ! ügy van ! a jobboldalon és a középen.) E tekintetbe, kell nekünk biztosíték. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Beck Lajos : Hihetetlen! Nem tudják, mi folyik itt, mi történik. (Zaj.) Egy hang (jóbbfelől) : Csak önök látják. Beck Lajos: Akkor meg bűnösök, hogy nem akarják tudni ! Vagy nem tudják, vagy nem akar­ják tudni (Zaj.) Elnök : Kérem Beck Lajos képviselőt urat, szíveskedjék csendben maradni. Wekerle Sándor ministerelnök: A t. képviselő ur azt mondja, hogy mindenáron kössük meg a békét. Engedelmet kérek, mióta én ezen a helyen vagyok és mióta mostani felséges királyunk uralko­dik, minden törekvésünk, minden lépésünk oda­író nyúlt, hogy a béke mielőbb bizíositfassék. (Ugy van! Ugy van! jóbbfelől.) Fényes László : Nem igaz ! (Nagy zaj.) Elnök : Fényes László képviselő urat másod­szor is rendreutasítom. (Nagy zaj.) Gr. Batthyány Pál: A breszt-litovszki béke! Wekerle Sándor ministerelnök: Rossz szolgá­latot tesz a béke ügyének az, aki ugy akarja azt megkötni, hogy mi feltétlenül Németországtól szabadulva, különbékét kössünk. (Zaj a szélső­baloldabn.) Az lehetetlenséget kivan és gyengíti álláspontunkat. (Nagy zaj és felkiáltások a szélső­baloldalon : Miért ?) Nem a szövetségi hűségre utalok most, hanem tényekre. Akkor, midőn ma is a német seregek védelmére vagyunk utalva . . . (Nagy zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hol ? Franczia­országban varrnak !) Fényes László (közbeszól). Elnök : Kérem Fényes képviselő urat, szíves­kedjék csendben maradni ! (Folytonos zaj a szélsö­baloldalon.) Kérem az urakat, gondolják meg, hogy ezek a közbeszólások nem méltók a helyzet komoly­ságához. (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) Engedjék meg, hogy az elnöki székből, teljes komolysággal, átérezve a mai idők nagy nehéz­ségeit, figyelmeztessem az urakat, hogy ezekkel a zajongásokkal és közbeszólásokkal egyáltalában nem szolgálják azokat a vitális nagy érdekeket, amelyeknek szószólói akarnak lenni. Nagyon kérem, tegyék lehetővé, a tárgyalás nyugodtságát, hiszen a magyar nemzet bölcsessé­gének, a magyar nemzet életérdekeinek csak az felel meg, hogy a nemzet képviselete kellő nyu­godtsággal, kellő férfiassággal nézzen szemébe azoknak a bajoknak, amelyek a láthatáron tornyo­sulnak felénk, és tegyék lehetővé azt, hogy a nem­zet képviselőháza a mai időkhöz méltó tanácsko­zásban legyen tükörképe az egész nemzet lelkületé­nek és érzületének. (Helyeslés. Taps jóbbfelől.) Csendet kérek! (Felkiáltások jóbbfelől: Mi is csendben hallgattuk a vezérüket ! Halljuk ! Hall­juk ! A jobboldal felé fordulva.) Az urakat is kérem, szíveskedjnek csendben maradni ! (Helyeslés.) Wekerle Sándor ministerelnök : A t. képviselő urak egyike azt kérdi, hogy hol vannak azok a német csapatok? Azokon a veszélyeztetett része­ken, ahol meg akarjuk védeni az ország integritá­sát, a szerb harcztéren és a román oldalon. Ne olyan könnyen beszéljünk tehát ezekről a dolgok­ról. Ami a másik kérdést illeti, t. i. a magyar csa­patok visszahozásának kérdését, ez nekünk is nemcsak határozott törekvésünk, hanem e tekin­tetben már cselekedtünk is. (Zaj a szélsőbalolda­lon.) E tekintetben egész bizalmas közléseket fo­gok tenni annak a bizottságnak, amelyet méltóztat­nak kiküldeni. A csapatelhelyezésekiől nem szokás itt beszélni. (Helyeslés jóbbfelől.) Legyenek meg­győződve, hogy mindannyian át vagyunk hatva 46*

Next

/
Oldalképek
Tartalom