Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-826
826. országos ülés 1918 október 19-én, szombaton, m ták beszállítani, mert megették. Mondok egy esetet. A szomszéd községemben van egy asszony, akinek a férje a háború kezdetétől fogva a hadszíntéren van s odahaza négy gyereke van, azzal küzködik, s ettől a szegény asszonytól 26 kilót követeltek azért, mert a fejkvóta leszállittatott, de nem volt meg neki. Juriga Nándor: S ezért bezárták! Szabó István : Ezért két napi bezárással és 200 kcrona pénzbüntetéssel büntették meg. Májer János: Ez a magyar szabadság! Szabó István : Száza val vannak olyanok, akiket emiatt két napi elzárással és 200 korona pénzbüntetéssel sújtottak, közöttük fiatal leányokat, fiatal asszonyokat, akiknek a férje a hareztéren van. S ha valamelyik azért, mert a helybeli uradalom rosszul fizetett nekik, elment dolgozni a szomszéd község uradalmába, ezért 4—5 napi elzár 'st kapott s megtörtént, hogy csendőrökkel hurczoltattak fiatal leányokat. (Zaj a baloldalon.) Kún Béla : Aljas.ág ! Szabó István : Nem mondom, hogy mindenütt igy történt, de számtalan esetet tudok arra, hogy igy történt, s ha a kormánynak módjában volna a vármegyéktől bekérni egy statisztikát, hogy megyénként hány ezer és ezer egyén lett igy megbüntetve, akkor a ministerelnök ur maga el fog csodálkozni azon, hogy mi történt Magyarországon a háború alatt? Igen sok esetben már végrehajtották ezeket az ítéleteket s hozzák azokat ma is. Eii kimerem mondani nyíltan, hogy azt mondtam a szegény asszonynak és másoknak is, hogy ne menj be, ne hagyd magad bezárni, ha száz zsandár! küldenek is érted, nem mernek azok agyonszúrni, nem lőnek agyon. Ez égbekiáltó igazságtalanság. Még sok ítélet van, amely nincs végrehajtva és kivánom, hogy a végrehajtást belügyministeii rendelettel függeszszék fel. Nem kívánom, hogy aki nyereségvágyból tartotta vissza és halmozta össze a gabonát, hogy az ne bűnhődjék, sőt én is büntetném, de legalább az ilyen esetekben a büntetések végrehajtását fel kell függeszteni és vegyes bizottság vizsgálja felül, ne pedig az a hatóság, aki a büntetést kiszabta. Kún Béla : A minister fel is emelte a büntetést. Szabó István : Határozati javaslatom utolsó pontja, hogy: »Az uradalmi munkára katonailag kirendelt kisgazdák a saját földjeik munkálására azonnal bocsajtassanak kaza.« Már a nyáron interpelláltam abban a tekintetben, hogy nagyon helytelen, hogy csak a 10 kataszteri holdon felüli kisgazdákat szabadságolják, a többieket pedig viszik uradalmi munkára. Ebből mái elég volt. Nem lehet rendszert csinálni Magyarországon abból, hogy aki nem néz munkás után, vagy drágálja, hogy az katonai munkást kapjon. A háborúnak, hála Isten, hamar vége lesz és ezért ennek a rendszernek is végének kell lennie. Katonai osztagokkal csak az állam földjét lehet megniunkáltatni f és nem magánföldeket. | Ma" is ugy van a helyzet, hogy ezrével vannak kisgazdák, 48—49 évesek, akiknek egyrészét hazaKÉPVH. NAPLÓ. 1910-1915. XLI. KÖTET. küldték, de mivel esetleg egy holddal kevesebbje van egyiknek, mint a másiknak, azt már nem eresztették haza. Sok katonai jaarancsnok nem veszi figyelembe a minister intézkedéseit és 50 holdas gazdát sem enged haza. Ismerek gazdát, akinek 80 hold földje van, semmiféle családtagja nincs, és egyik állomáson az uradalom számára szenet lapátol. Fényes László : Hát ahol szőllőt rigoliroztatnak vele ? Szabó István (nagyatádi) : Abban is sürgős intézkedést kérek, hogy ha már királyi rendelet szerint szabadságoltatnak az illetők, akkor a kormány szerezzen érvényt a rendeletnek és szabadságolják az illetőket haza a saját földjük megmunkálására. Ez volna a határozati javaslatunk, t. ház ! A perszonális uniót a ministerelnök ur bejelentette. A függetlenségi párt teljes különválásra vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett be. Ezzel szemben a ministerelnök ur is megígérte, hogy hasonló törvényjavaslatot terjeszt ide. Ezzel biztosítva látjuk és akarjuk is Magyarországon nemcsak a perszonáluniót, de a teljes függetlenséget. Pártom részéről kijelenthetem, hogy nagy figyelemmle fogjuk kísérni és számon fogjuk kérni a t. kormánytól azt, h gy e kijelentéseit hogyan telj esi tette és mily időben hajtja végre. (Élénk helyeslés és éljenzés a hal- és a szélsőbaloldalon.) Fényes László : Nem is lesz ideje ! Elnök: Szólásra, ki következik? Mihályi Péter jegyző: Juriga Nándor! Juriga Nándor: T. ház ! Megjött az idők telje, az emberiség a háború keresztfáján lehajtotta a fejét nagy sóhajjal: Beteljesült, Én érzem, hogy kiadta az emberiség lelkét és az emberiség e háborús lelke, gyümölcse az egész habomnak, végigleng az egész világolt és én ugy látom, hogy két szárnya van. Egyik szárnya a demokráozia, a másik pedig a nemzetek önrendelkezése. Téves az a felfogás, hogy csak a demokráozia, vagy csak a népek önrendelkezési joga volna a szárnya, ha nem két szárnya van, a demokráozia és a népek önrendelkezési joga, ezek nélkül az emberiség lelke meg nem termékenyíthető. Azért, t. ház, tudom, érzem a lehetetlenséget, tudom, hogy nem leh t demokráozia a nemzetek önrendelkezési joga nélkül és nemleh t a nemzetnek önrendelkezési joga demokráozia nélkül, ugy, hogy ne legyen kizsákmányolás többé, se osztály uralom, se jobbágynépek ne legyenek, ne legyen visszaélés az I^ten nevével a trónon, az >>Isten kegyeimé vei«, hogy ne 1 gyen visszaélés az állam, a haza, a hazafiság nevében, hogy az emberek ne éljenek vissza a haza nevével, más fajnak ne vághassák oda a hazaárulás vádját pártállások szerint. Ez a szellem az, amely — hiszen látjuk — megrendíti a világot. Olyan ez, mint ahogy valamikor a nagy tohuvabohu felett lengett az Ur lelke és a zűrzavarban mindent osztályozott, amint a szentírás mondja, secundum suam speciem. Mindent a saját faja szerint izolált, rendezett, hogy igy összefogva mindent secundum suam speciem az 44
