Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-813

813. országos ülés 1918 Julius 24-én, szerdán. 27 Mielőtt erre felelnék, még egy szavam van »an den Kreis der höheren Offiziere«. Magyar­ország szent földjén nem áll ma egy ellenség sem; ellenben az összes magyar katonák ott vannak és őrt állnak Ausztria hófedte glecse­rein és azoknak haiálvölgyeiben; (TJgy van! TJgy van!) messze benyomultak az ellenségnek országába, annak az ellenségnek, amelyet az osztrák lapok és politikusok »der Erbfeind Österreichs«-nak neveznek. (TJgy van! TJgy van.') Mert szent a meggyőződésem, hogy amint a magyar katonák bajtársi hűséggel, a jó osztrák ezredekkel és német szövetségeseinkkel vissza­guritották azt a rettenetes orosz hengert a Kárpátok bérczeiben, amely megsemmisítéssel fenyegette Magyarországot; amint kikergették az álnok románt és amint tönkretették a szer­bet is: ott fognak őrt állani, ott fognak küz­deni bajtársi hűséggel mindaddig, amig le nem győzték Aiisztria és Magyarország utolsó ellen­ségét is. És kérem »den Kreis der höheren Offiziere«, hogy ne játszszanak a tűzzel, vigyáz­zanak; (Általános helyeslés.) ne sértsék oly mé­lyen a magyar katonákat, (Altalános helyeslés.) mert ha kiölik szivükből az édes magyar haza iránti szeretetet, akkor ellankad a karjuk és győzni fog Ausztria felett »der Erbfeind Oster­reichs«. Azoknak pedig, akik ezen lap köré csopor­tosulnak, a czentralistáknak fenyegetéseire büszke magyar önérzettel egy másik fenyegetéssel fele­lek. (Halljuk! Halljuk!) Ha azok azt gondol­ják, hogy a háború szerencsés befejezése után, amikor a rettenetes vérveszteség folytán — ame­lyet ők sem tagadhatnak — a magyar nép, a magyar nemzet teljesen kimerült és elvesztette ellenálló képességét, itt lesz az ideje annak, hogy az ő eltemetett álmaikat valóra váltsák és ha akkor nem fogja őket szándékuktól eltántorítani minden volt és most is élő becsületes és józan gondolkozású magyar, de osztrák államférfiunak is komoly intőszava: akkor oly csodákat fognak megélni, aminőkre kevés példa van a magyar történelemben. (Igaz! TJgy van!) Annak a resz­kető földmives aggastyánnak kérges keze, amely az eke szarvához nyúlt és átkarolta a kaszát, hogy amikor fiai a harcztéren fegyverrel kezük­ben védik Magyarország függetlenségét és sza­badságát, ő kenyeret szerezzen a katonáknak, magyar embereknek, németeknek és osztrákok­nak egyaránt: még egyszer meg fogja fogni és át fogja karolni a kaszát és rendet fog vágni nem az aranykalászos búzamezőn, hanem azok közt, akik Magyarországot meggyalázni akarják, akik Magyarország függetlenségét tönkre akar­ják tenni. (Igaz! TJgy van!) A szegény rok­kantak százezrei, akik testi épségüket feláldozták nemcsak Magyarországért, hanem Ausztriáért is, ott fognak állni határainkon és ha mással nem, mankóikkal fognak szétütni azok között, akik Magyarország függetlenségére törnek. És a hős fiaink közül hátramaradók, akik a kataklizmák­éi épen és szerencsésen hazakerülnek, ha látni fogják a veszedelmet, minden habozás nélkül hozzányúlnak ismét a fegyverhez és bősz orosz­lánként fognak küzdeni azok ellen, akik Szent István koronájának csak egy ékkövét akarnák kitörni. Mi mindnyájan ott leszünk és addig nem nyugszunk, amig annak az ezerfejü hidrá­nak utolsó fejét is össze nem tapostuk, hogy biztosítsuk államunk függetlenségét és hogy végre sok megpróbáltatáson és tengernyi szen­vedésen átment magyar nemzetünknek megadjuk az igazi békét. (Általános élénk helyeslés, éljen­zés és taps.) A következő interpellácziót intézem a t. ministerelnök úrhoz (Halljuk! Halljuk! Ol­vassa) : 1. Van-e tudomása az igen tisztelt m. kir. ministerelnök urnak a »Danzers Armee-Zeitung« (Feldausgabe) (Mozgás jobbfelöl.) folyó évi 186., 187-iki számának »Der Priede mit Eumänien« czimü, a magyar államot és a magyar nemzetet mélyen sértő vezérczikkéről, mely faj- és osztály­gyűlöletre izgat, az egységes magyar államot egy a levegőben függő elvont fogalomnak nevezi s a román békét a tízmilliónyi magyar nép rövidlélekzetü diadalának tekinti a tízmilliónyi román nép felett. 2. Van-e tudomása, hogy fent nevezett lap a közös hadügyminister erkölcsi és anyagi tá­mogatása mellett jelenik meg s hogy annak szerkesztésében magasrangu tisztek közreműköd­nek? (TJgy van! TJgy van!) 3. Hajlandó-e a ministerelnök ur intéz­kedni : a) hogy a közös hadügyminister ur minden néven nevezendő támogatást e laptól elvonjon ? (Élénk helyeslés jobb- és balfelöl.) b) hogy az osztrák és magyar hadsereg tisztjeit e lap szerkesztésében való közreműködés­től eltiltja? (Élénk helyeslés jobb- és balfelöl.) c) e laptól a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg a szállítási engedélyt elvonja? (Élénk helyeslés a ház minden oldalán.) d) hogy a lapnak a frontra való szállítása eltiltassék ? (Élénk helyeslés.) Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilat­kozni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Talán felesleges, hogy ezen kvalifikálhatatlan támadásokkal, amelyek a t. képviselő ur által idézett lapban megjelentek, most bővebben foglalkozzam. Egyszerűen csak álláspontomat kívánom jelezni azzal a merény­lettel szemben, amelyhez hasonlók ebben a lap­ban koronként megújulnak. (Igaz! TJgy van! jobb- és balfelöl.) Szilágyi Lajos: Következetesen! Állandóan! Wekerle Sándor ministerelnök: Én azt hi­szem, hogy a politikában visszatérő -ilyen kétes szellemekkel és kísértetekkel foglalkoznunk kell akkor, ha azok ilyen indeczens formában jelen­nek meg. (Igaz! TJgy van!) Eészemről is tart­4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom