Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-825
825. országos ülés 1918 október 18-án, pénteken. 329 Juhász-Nagy Sándor : Ez a ministei joga, nem a korona joga ! A kormány joga ! Elnök : Méltóztassék a folytonos közbeszólásoktól tartózkodni. Wekerle Sándor ministerelnök: Legyenek szívesek meghallgatni. Fényes László : Ez az uj demokratikus rendszer ? Elnök : Kérem Fényes László képviselő urat, méltóztassék nyugodtan maradni! Wekerle Sándor ministerelnök: Minden képviselőnek joga van törvényjavaslatot előterjeszteni. Ez kétségtelen. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Hiszen ez alkotmányunk elemi tétele. Minden jogászt megbuktatnak, aki ezt nem tudja. De tudnia kell minden képviselőnek azt is, hogy ha a kormány tagja kezdeményez egy javaslatot, akkor ezt nem mint képviselő teszi, hanem itt a korona kezdeményezése forog fenn. A korona kezdeményezi a javaslatot . . . Hadik János: A király ! Juhász-Nagy Sándor: Ez az abszolutizmus! Nincs ilyen törvény ! Wekerle Sándor ministerelnök : Ez a király kezdeményezési joga. Ha ilyennel állok elő, nagyon természetes, hogy az ő előzetes jóváhagyását kell kérnem. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Ne méltóztassék folytonosan közbeszólni. T. ház ! A házszabályok értelmében van szerencsém javasolni, hogy a t. ház ennek az imént felolvasott indítványnak indokolását engedje meg, és kérdem a t. házat, (Zaj a szélsőbaloldalon.) méltóztatik-e javaslatomhoz hozzájárulni : igen, vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, hogy at. ház egyhangú határozataként kije 1 ent hetem, hogy az indítvány indokolását a t. ház megengedi. (Helyeslés.) Napirendre tűzése iránt annak idején leszek bátor előterjesztést tenni. (Helyeslés.) Éhhez két képviselőnek van joga hozzászólni. Hock János: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem akarom megokolni a mi benyújtott törvényjavaslatunkat ; azt a mi pártvezérünk fogja megtenni a párt nevében. Csak röviden arra akarom kérni a t. házat, hogy tekintettel a mai nehéz viszonyokra, a mikor az események torlódása könnyen átgázolhat egy megkésett nemzeten, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) ne méltóztassék a házszabályok paragrafusai szerint minden dolgot kicsinyes mértékre vetni. T. uraim ! Az előbb láttuk a házszabályoknak az elnök kezelése alkalmával, hogy mikor mi bizalmas tanácskozást kértünk, nehogy kinn az országban uj hullámokat verjen az elkeseredett hangulat, amely mindnyájunk szivében benne rejlik, s amelynek oly csodásan szép kifejezést adott Ugron Gábor. (Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) akkor méltóztatott bennünket egyszerű leszavazással a beszéd folytatásában megakadályozni. Azt hiszem, t. ház, hogy mikor olyan kijelentések történtek a házban, aminőt tett Wekerle ministerelnök ur s amelyet gróf Tisza István teg- | KÉPVH. NAPLÓ, 1910—1916, XLI. KÖTET, nap szintén megerősített, hogy a háborút tulajdonkép elvesztettük oly értelemben . . . (Felkiáltások a közéfen : Wekerle nem mondta !) Ö is mondta. Nyilatkozatokat tett ily értelemben, melyeket a nyilvánosság elé a sajtó még eddig nem bocsátott. Tegnap azonban e házban az ország szine előtt hangzott el gróf Tisza István ajkáról ilyen nyilatkozat és tudjuk, hogy ő már felelősségérzeténél fogva és annál a szolidaritásnál fogva is, amelyet a háboru felidézésében és vezetésében önként magára vállal, (Mozgás és ellenmondások jobbfelől.) hogy ha ő meg nem volna győződve csakugyan arról, hogy ez a nemzet győzelemmel harczolni többé nem tud, nem tette volna meg fontos nyilatkozatát. Ha tehát az ország torkán a kés, ha nem tudjuk, hogy melyik pillanatban sodornak el és gázolnak el teljesen bennünket az események, akkor az elnöki székből nem szabad Shylock mértékével mérni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mikor itt forrong alattunk a talaj és Enceladus rázza a szigonyát, mikor inog és bomlik körülöttünk minden, mint a viharvert hajó fedélzetén és recsegnek esetleg a trónok is, — akkor a házszabályok rideg betűjével minden diszkussziónak útjába állni: ez nem törvényhozás ! (Igaz ! Ugy van ! Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Ezt a törvényjavaslatot, uraim, mi nem nyújtottuk volna be, ha az események kényszere bernünket e kötelességünk teljesítéséhez nem hiv. De miután a t. ministerelnök ur részéről olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a perszonáluniónak először nem mondta meg a tartalmát, azután nem mondta meg, hogy hogyan akarja azt előkészíteni és nem mondta meg azt sem, hogy mikor akarja, természetes, hogy ilyen homályos nyilatkozat után gróf Tisza István is rektifikálta a dolgot és ma gróf Apponyi Albert rámutatott, hogy precziz, világos és szabatos nyilatkozatra van szükségünk. Elsikálni a dolgot, ad graecas calendas elhalasztani nem lehet. (Wekerle Sándor ministerelnök tagadólag int.) Mikor az események rohamosan jönnek, akkor a ministerelnök azt. mondja, hogy rohamosan ezt a dolgot nem lehet előterjeszteni. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Hock János képviselő urat illeti a szó, méltóztassanak őt meghallgatni ! Hock János: Hogy mit ért a ministerelnök ur a perszonál-unió alatt, arra természetesen kíváncsi az oiszág. Hogy itt egyhangú lelkesedéssel nem állott fel tapsolni a ház és hogy az a tüz, mely lelkünkben felgyulladt egy szabad, független Magyarország gondolatára, nem csapott át a vidékre, ennek oka a ministerelnök ur személyében van, (Élénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) aki benyújt egy törvényjavaslatot az általános, egyenlő és titkos választójogról. .. (Felkiáltások jobbfelől: Már megint erről beszél ? Zaj a szélsőbaloldalon.) Juhász-Nagy Sándor : Igen kérem, ez az oka ! (Zaj,) 42
