Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-825

825. országos ülés 1918 léfciejövetelét örömmel fogom üdvözölni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Hogy azonban preczizirozva legyen az az álláspont, amelyet ugy magam, mint elvbarátaim a jelenlegi helyzetben, de egyáltalán az ország jövendő kiépitésére nézve elfoglalunk, bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani (olvassa) : »A képviselőház kimondja : 1. Magyarország minél előbb igazságos békét kivan kötni a vele harozban állott államokkal és ezzel hozzá akar járulni a nemzetek állandó békéjének megalapozásához. Helyesli ennélfogva a külügyminisfcernek az Amerikai Egyesült-Államok elnökéhez intézett indítványát és eflogadja a békekötés alapjául az Egyesült-Államok elnökének a külügyminister indítványában megjelölt nyilatkozatait, illetve békepontozatait. 2. Jogos, igazságos és ennélfogva tartósságot igérő békének csak azt tartja, amely nem sérti Magyarországnak ezredéves történelmi kialakulásán alapuló területi épségét és állami egységét és ebben a keretben biztosítani akarja az országban lakó összes nemzetiségek szabad fejlődését. A magyar nemzet ez álláspontja megegyezik az Egyesült-Államok elnökének nyilatkozataival, melyeket a béke alapjául elfogadtunk. 3. Követeli, hogy Magyarországot a béketárgyalásokon önálló hatáskörrel felruházott kiküldöttek képviseljék. 4. — Ez a pont tulaj donképen benne foglaltatik a következőben — »Követeli az 1723 :

1., II. és III. törvényczikkeknek érintése nélkül Magyarország teljes állami függetlenségét Ausztriával szemben, önálló gazdasági berendezkedéssel, önálló hadsereggel és külképviselettel és utasítja a kormányt, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatokat terjeszsze elő. Követeli, hogy az összes intézményeinkben az általános, egyenlő és titkos választójog törvénybeiktatásával a népuralom és elvei érvényesüljenek. Ezen az alapon kívánja biztosítani az ország belső békéjét, szabadságát, a közrendet, a honpolgárok egyenlő jogát nemzetiségi különbség nélkül. Követeli a nép javát szolgáló szoczíális alkotásokat a törvényhozás és a kormányzat minden mezején.* (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Jelentem a t. háznak, hogy ötvennél több jelenlévő képviselő nálam Írásban zárt ülés elrendelését kérte. Minthogy ebben a kérdésben a ház a házszabályok rendelkezéséhez képest vita nélkül van hivatva dönteni, felteszem a kérdést: kivánja-e a ház a zárt ülés elrendelését, igen, vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor a ház határozatát ily értelemben mondom ki és a.~zártülésb elrendelem. Felkérem ennélfogva a karzatok közönségét, a sajtó fc. képviselőit és a ház tisztviselőit, hogy az üléstermet elhagyni szíveskedjenek. Az ülést öt perezre felfüggesztem, október 18-án, pénteken. 327 (Zárt ülés után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeikte elfoglalni. A pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Simonyi-Semadam Sándor előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém az 1918/19-ik költségvetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1918: X. t.-cz. hatályának 1919. évi február hó végéig leendő meghosszabbítása tárgyában beadott törvényjavaslatra vonatkozólag a pénzügyi bizottság jelentését beterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök : A pénzügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak napirendre tűzése iránt napirendi javaslatom keretében fogok előterjesztést tenni. Napirendi javaslatom megtétele előtt fel fog olvastatni az inditványkönyv. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Mihályi Péter jegyző : Jelentem a t. háznak, hogy 1918. évi október hó 18-án gróf Károlyi Mihály képviselő ur részéről a következő indítvány jegyeztetett be : (Olvassa.) »Indítványozom, hogy a következő törvényjavaslat tűzessék ki tárgyalásra : Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennálló közjogi kapcsolat megszüntetéséről. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Hangosábban ! Egy szót sem lehet érteni!) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak teljes csendben lenni s akkor bizonyára meg fogják érteni. (Zaj.) . Juhász-Nagy Sándor: Nem értjük ! Nem lehet elhadarni ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szándékosan hadar !) Elnök: A képviselő urak nagy tévedésben vannak, ha azt hiszik, hogy itt szándékosság forog fenn. Kérek teljes csendet és akkor bizonyára teljesen jól meg fogják érteni. Mihályi Péter jegyző (olvassa) • »l. §. Magyar ország ősi függetlensége visszaállittatik és a törvényes kormányzás minden ágában kereszt ül vitetik ugy, hogy ezentúl mindennemű állami ügyeit kizárólag saját törvényei és szokásai szerint csakis saját, törvényhozása és felelős kormánya intézi. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) 2. §. Áz 1867 : XXI. t.-cz. hatályon kívül helyeztetik, (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) és az ebben a törvényben a közös kormányra átruházott hatáskör a magyar kormányra száll vissza, amely azt az 1848 : III. t.-cz. alapján clyképen gyakorolja, hogy az összes hadügyeket a honvédelmi minister és az összes pénzügyeket a pénzügyminister intézi. A külügyek intézésére az 1848; III. t,-ezikk kiegészitéseképen a magyar