Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-825

825. országos ülés 1918 képviselői immunitásuk védelme alatt és e ház türelme mellett volt lehetséges, hogy ilyen, tart­hatatlan, igaztalan, és törvényeinkkel ellenkező álláspontnak kifejezést adhattak. (Hosszantartó általános élénk helyeslés, éljenzés és taps a ház min­den oldalán.) Huszár Károly (sárvári) jegyző: Ossoinack András 1 (Halljuk ! Halljuk !) . Elnök: Kérem, méltóztassanak nyugodtan meghallgatni a képviselő urat. (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Halpjuk Fiume képviselőjét I) Ossoinack András: (Felkiáltások balfelól: Halljuk Fiume képviselőjét!) T. ház ! A világ­háború felborította az egész világot s a világbéke, ugy látszik még teljesebbé teszi ezt a felborulást. Mert amig a belföldön a horvátok maguknak kí­vánják Fiumét, addig a külföldről érkezett sürgö­nyök szerint szintén fel akarják Fiumét áldozni a Jugoslaviának. Ezen törekvésekkel szemben köte­lességemnek tartom, hogy itt a házban, az egész világ szine előtt, ünnepélyesen tiltakozzam (Álta­lános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) és protestál­jak az ellen, (Halljuk ! Halljuk ! balfelól.) hogy bárki is Fiumét a horvátoknak juttassa, mert Fiume nemcsak hogy sohasem volt horvát, hanem ellenkezőleg, a múltban is olasz volt és a jövőbea is az fog maradni. (Zaj és mozgás jobboldalon és balfelól.) Hock János : Preezizirozzuk: a nyelvében-e vagy hovatartozandóságában! Elnök : Csendet kérek ! Ossoinack András : Tehát ezen oknál fogva, de Fiume közjogi állásánál fogva is, mely szerint ma is Corpus Separatum, egy ilyen önkényü elinté­zés Fiume sorsáról legteljesebb ellentétben volna a népeknek önrendelkezési jogával. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon és jobb felől.) Ennélfogva bátorkodom a következő deklará­oziót előterjeszteni. (Felkiáltások a középen : Kinek megbízásából ?) Azt is megmondom. Nevetséges ! Annyira még nem mentünk, hogy e kérdést fel lehessen vetni. (Helyeslés és felkiáltások balfelól: Fiume képviselője!) Elnök : Csendet kérek ! Méltóztassanak nyu­godtan meghallgatni a képviselő urat. Ossoinack András: Hivatkozással ezen fel­fogásokra, bátorkodom a t. háznak, mint Fiume városának egyhangúlag megválasztott képviselője —tetszik érteni % (Helyeslés a jobboldalon és bál­felöl.) — a következő deklarácziót előterjeszteni (olvassa): »Miután Ausztria-Magyarország béke­ajánlatában alapelvül elfogadta a Wilson-által proklamált népeknek önrendelkezési jogát, ugy Fiume, mint Corpus Separatum, ugyanezt a jogot vindikálja magának. Ehhez képest kivánja teljes mértékben a népek önrendelkezési jogának min­den korlátoktól mentes szabad gyakorolhatását.« (Helyeslések a jobb- és baloldalon.) Ezt az egyszerű. de precziz álláspontot voltam bátor a t. képviselő­ház előtt ikfejezni. Fiume tehát az Önrendelkezési jog alapján áll. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1910-1915. XLI. KÖTET. október 18-án, pénteken, 321 Elnök : A ininisterelnök ur kivan nyilatkozni. (Zaj.) Csendet kérek, t. képviselőház ! Méltóztassa­nak megengedni, hogy a ministerelnök ur nyilat­kozhassék. (Halljuk ! Halljuk f) Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! Az előbb a t. képviselő ur által előadott deklaráczióra kénytelen vagyok e helyről felelős kormányelnöki minőségemben vele szemben és az ő deklaráezió­jának kiegészítéséül megjegyezni azt, hogy igenis, mi Fiumét, mint Corpus Separatumot, de mint feltétlenül a magyar korona országaihoz tartozót elismerjük (Altalános élénk helyeslés.) és álláspon­tunkat e részben fentartjuk. Azokkal a követelésekkel és törekvésekkel szemben, amelyek Horvátországban nyilvánulnak meg egyes körök részéről. . . Balla Aladár: Csak a Frank-párt részéről. Wekerle Sándor ministerelnök: ... bocsána­tot kérek, én nem mondom, hogy kinek a részéről, de amelyek ott nyilvánulnak meg, preczizirozni kívánom egyúttal Horvátországgal szemben elfog­lalt álláspontunkat is. Mi rsgi törvényeinknek meg­felelőleg azt, hogy Dalmáczia Horvát-Szlavon­országokkal egyesittessék, nemcsak nem ellenez­tük, hanem — amint azt eredeti prograrnmomban ki is fejtettem — annak előmozdítását saját jó­szántunkból meg is ígértük. Közbejött Bosznia kér­dése. Ennél azt az álláspontot foglaltuk el, hogy Bosznia önmaga határozzon afelett, vájjon a szű­kebb értelemben vett Magyarországhoz, vagy Hor­vátországhoz kíván-e csatlakozni. Ez a mi álláspontunk. A magyar korona orszá­gainak területén belül Horvátországnak e tartomá­nyokkal való egyesítését tehát elvben nem ellenez­zük, a magyar korona határain túlmenő egyesítése­ket azonban ellenezzük és a korona is ellenzi, amint ezt tegnap proklamácziójában ki is nyilvánította, de Fiume kovátartozandósága tekintetében min­den körülmények között és feltétlenül fentartjuk' azt a jogunkat, hogy T az separatum corpusként ve­lünk álljon kapcsolatban és az ahhoz való hozzá­férhetés minden körülmények között biztosittas­sék. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra ki következik ? Huszár Károly jegyző': Gróf Apponyi Albert! (Halljuk ! Halljuk ! Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztas­sanak helyeiket elfoglalni és csendben maradui. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Csendet kérek ! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Hall juk! Halljuk!) A közvetlenül előttem szólott t. képviselő urak fejtegetéseivel behatóan foglal­kozni részint azért nem hivatásom, mert azt az álláspontot, melynek tekintetében — gondolom — nézeteltérés e házban alig van, a ministerelnök ur már hivatalosan kifejtette, részint azért, mert különösen Vajda Sándor t. képviselő ur fejtege­téseinek némely részletét nem tudtam egész vilá­gosan kivenni és meghallani, ugy hogy nem is volnék abban a helyzetben — ha különben oppor­tunusnak tartanám — hogy vele polemizáljak. Csak az ellen akarok a magam részéről is tilta­41

Next

/
Oldalképek
Tartalom