Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-825
825. országos ülés 1918 október 18-An, pénteken. 315 igazságnak, amelyet Wilson egyik pontjában kifejezésre juttat, hogy nem szabad a gyűlöletnek, az egoizmusnak és a kicsinyességnek tért engedni, mikor az ember ezeket a kérdéseket diskusszió tárgyává teszi és tudatában vagyunk annak, hogy csakis teljes őszinteséggel lehet ezeket a kérdéseket egy komoly és reális megoldásra vezetni. Epén azért a román nemzet szervezettségi képviselete elhatározta, hogy állást foglal ezekhez a pontozatokhoz és ennek meghatalmazásából a t. háznak a következőket juttatom tudomására : (Halljuk,! Halljuk ! olvassa) : »A magyarországi és erdélyi román nemzeti párt végrehajtó bizottsága f. évi október hó 12-én Nagv váradon dr. Mihályi Tivadar országgyűlési képviselő elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a bel- és külügyi helyzet alapos megbeszélése és megfontolása után egyhangúlag és egyértelmüleg megegyezett a következő deklaráczióban : (Halljuk!) »A világháború által teremtett helyzettel szemben a magyarországi és erdélyi román nemzeti párt végrehajtó bizottsága, mint a magyarországi és erdélyi román nemzet politikai szervezete, megállapítja, hogy e háborúnak eredményei igazolják a román nemzet évszázados követeléseit teljes nemzeti szabadsága iránt. Azon természetes jognak alapján, hogy a sorsa felett minden nemzet maga rendelkezhessék, amely jogot a monarchia fegyverszünet iránti ajánlatával most már Magyarország kormánya is elismert, a magyarországi és erdélyi román nemzet e joggal élni kivan és ehhez képest követeli a maga részére is a jogot, hogy teljesen szabadon és minden idegen befolyástól menten önmaga határozhassa meg intézményes állami elhelyezkedését és koordináltságának viszonyát a szabad nemzetek között. (Mozgás és zaj a jobb és a szélsőbaloldalon.) A magyarországi és erdélyi román nemzetnek nemzeti szervezete nem ismeri el ezen parlamentnek és kormánynak ama jogosultságát, hogy magát a román nemzet képviseletének tekintse, és nemismeri el más tőle idegen tényezőnek oly jogát, hogy az általános békekongresszuson a magyarországi és erdélyi román nemzet érdekeit ké j> viselhesse, (Mozgás jobb- és bal felől.) mert ez érdekek védelmét csakis a saját nemzetgyűlése által kijelölendő tényezőkre bizhatja. (Nagy zaj és ellenmondások a ház minden oldalán.) Elnök : Nem kívánok a t. képviselő úrral ebből a székből vitába bocsátkozni, azonban nem adhatok menlevelet arra, hogy mint magyar országgyűlési képviselő a fennáló alkotmányba ütköző kijelentéseket tegyen. (Helyeslés jobb- és balfelől.) Vajda Sándor." A nemzetgyűlésen, vagy annak a maga kebeléből kiküldendő szervein jelenleg a, román nemzeti párt végrehajtó bizottságán kivül senki sem lehet feljogosítva arra, hogy ezen nemzet politikai helyzetére vonatkozó ügyekben tárgyaljon és határozzon s mindazon határozatokat és megegyezéseket, amelyek ezeknek hozzájárulása nélkül jönnének létre, ezennel semmiseknek és a román nemzetre nem kötelezőknek jelentjük ki. (Nagy zaj és felkiáltások : Hallatlan !) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Még egyszer figyelmeztetem a képviselő urat, hogy szíveskedjék kijelentéseiben a fennálló alkotmányt szem előtt tartani. Vajda Sándor: Évszázados szenvedések és küzdelmek után (Zaj és felkiáltások: Hangosaiban !) az osztrák-magyar monarchiában élő román nemzet teljes nemzeti élethez való elidegeníthetetlen és elévülhetetlen jogainak érvényesülését várja és követeli. T. ház ! Nem akarok hosszadalmas polémiába bocsátkozni az igen tisztelt kormányelnök úrral és az előttem felszólalt szónokokkal, (Halljuk!) de legyen szabad mégis röviden egynémely kijelentésre reflektálni. Az igen tisztelt ministereinök ur tegnapi beszédében többek között a következőket mondta (olvassa) : »Tudva van, hogy a kormány álláspontja az volt, hogy a képviselőház szüneti ideje alatt előkészítjük azokat a szocziális, népjóléti és egyéb törvényhozási alkotásokat, melyek az ország érdekében szükségesek; előkészítjük mindazokat a népjóléti, szocziális alkotásokat« — ismétli, minthogy egy közbeszólás által zavartatott — előkészítjük az adminisztráczió reformját azon elv szem előtt tartásával, hogy az közelebb hozassék a nép érzületéhez.<< Azután így folytatja (olvassa) : »Mégis abban a helyeztben vagyok, hogy ezeket a javaslatokat tárgyalás végett nem terjesztjük elő azért, mert időközben a politikai helyzet ugy változott, hogy az minden olyan kérdésnek félretételét kívánja meg, mely disszonancziát idézhetne elő a ház t. tagjai között.<< Ezen törvényjavaslatok tehát olyanok voltak, hogy egyfelől a népérzülethez kellett volna közelendiök, másfelől olyanok voltak, hogy nem merte a kormány azokat a ház asztalára letenni. (Mozgás a jobb- és a baloldalon.) Azután az igen t. ministerelnök ur kifejti, hogy (olvassa) : »A Wilson-féle tételek elfogadása által, azt hiszem, nem jutottunk ellentétbe hagyományos álláspontunkkal. Amennyire azt az egyéni teljes egyenjogúság megengedi és az állam egységének és megbonthatatlanságának fentartása lehetővé teszi,« (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) »szivesén fogjuk nemzetiségeink igényeit kielégíteni s e felett velük tárgyalásokba bocsátkozni, helyesebben szólva, nem velük tárgyalni, hanem kívánságaik figyelembevételével a törvényhozásnak megfelelő előterjesztéseket tenni.« (Helyeslés a középen.) T, ház ! Gróf Tisza István a következőképpen ad kifejezést ezen eszmének (olvassa): »Azt hiszem, igyekeznünk kell az igazság fegyvereivel meggyőzni ellenfeleink közvéleményét arról, hogy az itteni viszonyok sokkal közelebb állanak azon posztulátumokhoz, amelyek a Wilson-féle pontozatokban kifejezésre jutnak, s hogy ezen pontozatok megvalósítása a mi belviszonyainknak sokkal kevésbbé gyökeres módosítását involválják, mint ahogy azt sokan képzelik.* Már most parallel ezekkel a nézetekkel, tes40*
