Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-823

282 823. országos ülés 1918 október 16-án, szerdán. nemzet is a maga számára teljes mért ékben igényli. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) »Az 1867-iki megalkuvás Magyarországot megfosztotta a nemzeti függetlenség és ezzel az állami élet teljességétől. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Védereje idegen nyelv és idegen szellem uralma alatt szerveztetett, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Gazdasági erejét egy erősebb gazdasági szervezet kedvezményezett versenyének dobták áldozatul (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Más nemzetekhez való viszonyának szabályozása, vagyis külpolitikájának intézése majdnem abszolutisztikus módon történt. Természetes, hogy ez a rendszer — hogy magát fentarthassa — a korrupczió és törvénytipró erőszak megvetendő eszközeire volt kénytelen támaszkodni. (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj és mozgás a jobboldalon. Félkiáltások a jobboldalon : Dollárok ! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Só !) Elnök: Csendet kérek, méltóztassanak tartózkodni a közbeszólásoktól. Hock János (folytatja az olvasást) : »Ennek a rendszernek a támogatói azzal hitegették a nemzetet, hogy az állami életének teljességéből hozott áldozatok nemzetközi biztossága szempontjából szükségesek és ebben a vonatkozásban a nemzetnek megtérülnek. Á nagy világháború fényénél azonban világosan látszik ennek az állitásnak valótlansága. Amig ugyanis a szabadságáért és függetlenségeért kitartóan küzdő magyar nemzet valamikor az egész művelt világ rokonszenvével dicsekedhetett, addig . az állami életének esonkaságába és függő helyzetébe kishitüen belenyugvó magyar nemzet ezt a rokonszenvet teljesen elvesztette. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nemzetközi helyzete ezzel lényegesen megromlott. Pedig a magyar nemzet más sorsot érdemel, mert történelmi hivatása van. Az önrendelkezési jogát visszaszerzett, az állami élet teljességében erőit kifejteni képes, függetlenné lett Magyarország az európai békének, rendnek és szilárdságnak egyik legerősebb alkotó ereje és biztositéka lesz. A nemzet érzi'ezt a hivatást és önczélu, független életre törekszik. (Ugy van! Taps a szélsöbaloldalon). Ez a törekvése csodálatosan szerencsés összhangban van azokkal & nemes és magasztos elvekkel, amelyeket az Eszakamerikai EgyesültÁllamok elnöke több rendbeli megnyilatkozásaiban hirdet, (Ugy van ! a szélsöbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) és amelyeket Magyarország és Ausztria közös külügyministere a béketárgyalások alapjául elfogadott. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mivel ekként nemzetünk érdekei és törekvései összhangban vannak az emberiség uralkodó eszmeáramlataival, létünk és fejlődésünk biztosítékait sokkal inkább megtalálhatjuk abban az uj nemzetközi jogrendben és a világ népeinek abban^a békeszövetsógében, amelyeknek alapelveit az Eszakamerikai Egyesült-Államok elnöke ösmert . megnyilatkozásaiban lefektette, mint a nyomasztó, a leroskadásig fokozott fegyverkezési versenyben, vagy valamely külön érdeket szolgáló külön szövetségben.« (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Fényes László: Mittel-Európa! Hock János (folytatja az olvasást): »A magyar jövendőbe szegezett szemmel készségesen, minden fentartás és rejtett gondolat nélkül elfogadjuk tehát független állami berendezkedésünk alapjául az Eszakamerikai Egyesült-Államok elnöke által hirdetett elveket, sőt a béke gyors és előnyös módon lehető megkötése szempontjából feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az ezeken az elveken nyugvó átalakulás és berendezkedés már most, haladék nélkül és gyökeresen végbemenjen. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ez egyszersmind bizonyítéka a magunk részéről annak a jóhiszeműségnek is, amelyre az Eszakamerikai Egyesült-Államok elnöke oly nagy súlyt fektet. Utalunk Németország példájára is, ahol a demokratikus és alkotmányos átalakulás immár folyamatban van. Ránk nézve a wilsoni elvek közül . annak van a legnagyobb fontossága és időszerűsége, amely a nemzetiségi kérdést öleli fel. Meggyőződésünk, hogy ez a kérdés megfelelő jóakarat és az idők szellemének megértése mellett minden nagyobb nehézség nélkül rendezhető. A rendezésnek nálunk eddig a legnagyobb akadálya az a szűkkeblű és korlátolt látókörű felfogás volt, amely a magyar állam egységére veszélyesnek ítélte a nem magyar ajkú honfitársaink politikai érvényesülését és ezért a nem magyar ajkú állampolgárok széles rétegeit — a legutóbbi választójogi tárgyalások alkalmával is, széles magyar néprétegekkel együtt — a politikai jogok élvezetéből kirekeszteni iparkodott. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl. Felkiáltások a jobboldalon: Magyar irás-olvasás!) Ezzel a felfogással végre gyökeresen szakítani kell. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Épen ezért mi készek vagyunk olyan választójogi törvény sürgős megalkotására, amely a tiszta hamisítatlan demokráczián épülvén fel, az ország egész népét politikai jogokkal ruházza fel és ekként a nem magyar ajkú honfitársak tömegeinek a törvényhozásban és a kormányzatban való igazságos és arányon részvételét biztosítja. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) De készek vagyunk olyan törvényes intézmények megalkotására is, melyek nem magyar ajkú honfitársaink kulturális és gazdasági szabad fejlődését anyanyelvüknek a közigazgatásban, az önkormányzati szervezetekben, a közoktatásban és a törvénykezés terén való szabad használatát teljesen "Wilson javaslatának szellemében biztosítják, így akarjuk Magyarországot olyan valóban független és szabad országgá tenni, ahol ennek minden népe megtalálja a maga gazdasági