Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-813

813. országos ülés 1918 Julius 24-én, szerdán. 21 értékesíthették. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges mindenféle czikk a szabad kereskedelem, a szabad forgalom tárgya, illetőleg a kínálat és a kereslet törvényeinek hatása alatt áll. Matta Árpád: És a lánczkereskedelem törvényeinek hatása alatt. Meskó Zoltán: A gazda tehát mindent makszimális áron ad és mindent méregdrága uzsoraáron kénytelen vásárolni. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az országos gazdatestületek már a folyó évi termény értékesítésénél azt kívánták, hogy a termésnek legalább egy része hagyassák meg a szabadkereskedelem részére. Azt kívánták, hogy minden gazda szolgáltasson be holdanként bizonyos mennyiséget, még pedig annyit, amennyi a hadsereg, a köztisztviselők és a szegénysorsu ellátatlanok részére szükséges. Ezzel szemben a t. kormánynak az volt az álláspontja, hogy a már megállapított rendszert ujabb kísérletezésekkel nem akarja felforgatni, mert a netaláni balsikernek nagyon káros következményei lehetnek. Tény az, hogy a magyar termelő négy éven át kenyérmagvait úgyszólván önköltségi áron volt kénytelen a fogyasztás ezéljaira bocsátani. Ha ezt a rendszert tovább fentartjuk, attól lehet félni, hogy mindig kevesebb és kevesebb lesz a gabona, mert hiszen nagyon természetesen egy termelő sem forszírozza olyan növénynek termelését, amely neki hasznot nem hajt. Eddig a gabona árát rendszerint a vetés után állapították meg. Az igen t, jelenlegi földmivelésügyi minister ur azonban ettől a szerintem rossz gyakorlattól eltért már a múltban is. Ezt valószínűleg azért tette, mert az igazságtalanul makszimált gabonaárak a gazdákat elkedvetlenítették volna a termeléstől, pedig az ország érdeke az, hogy minél nagyobb területet vessenek be kenyérmagvakkal, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.), hogy így biztosithassa ugy az országnak, mint szövetségeseinknek közellátását. Ezt leginkább ugy érhetjük el, ha már most, az őszi munka megkezdése előtt állapítjuk meg a termények árait. A jövőévi termés árát a t. kormány ne a gazdaellenes sajtó és a gazdaellenes fogyasztók terrorizmusának hatása alatt állapítsa meg, hanem tisztán és kizárólag a közérdek szem előtt tartásával. Kénytelen vagyok most még egy tévhitet eloszlatni. Nagy tévedés az, hogy a magyar gazdák valami nagyon lelkesednek az abnormisan magas árakért. Ok ezt nem kívánják, nem kérik, de méltán megkövetelik, hogy a maximált gabonaár a mindenkori termelési költségekkel arányban álljon. Miután pedig e tekintetben az aránytalanság óriási, a legsürgősebben arra kérem az igen tisztelt minister urat, szíveskedjék intézkedni, hogy a termeléshez szükséges mindenféle iparczikknek ára összhangba hozassák a maximált gabonaárakkal, mert valóban a legnagyobbfoku igazságtalanságnak kell tekintenem azt, hogy a milliókkal rendelkező és milliókat élvező bankkirályok 60 és 70 koronára maximált gabonát vehessenek akkor, amikor az általuk fentartott és finanszírozott gyárak termékeit a gazda égbekiáltó uzsoraáron kénytelen beszerezni. (Ugy van! Ugy van!) Förster Aurél: Maximálják, de nem rekvirálják. Ez nem ér semmit. Tessék Erankl-nak a vasát lefoglalni. Meskó Zoltán : Ez alkalommal rá kell mutatnom arra, hogy az ország igen sok községében július 15-ike óta az ellátandók részére nem áll liszt rendelkezésre. A falusi jegyzők panaszkodnak, gazdák, szegénysorsu emberek jönnek hozzám, hogy bár az uj termés itt van, vérző szívvel látják, hogy vasúti állomásra, hajóra, a Haditermény magtárába hordják a gabonát, ők ellenben koplalnak. (Igaz ! Ugy van! balfelöl.) Sokkal szomorúbb a helyzet a városokban' Erre vonatkozólag legyen szabad egy levelet felolvasnom, melyet Baja városából kajitam. (Olvassa): »Baja város sok ezer fogyasztója érdekében fordulok Nagyságodhoz, kérve, méltóztassék Baja város lisztellátása érdekében valamit tenni, mert különben a legfejetlenebb állapotok fognak beállani. — A termésrendelet beálltáig, szej)t. 30-áig terjedő időre mindenki vásárolhat beszerzési utalvány alapján gabonát. Azonban ez az intézkedése a rendeletnek a városokban értéktelen, amennyiben az Országos Közélelmezési Hivatal prémiumos búzát magánfeleknek vásárolni nem enged. A gazda természetesen prémiumot akar, s így hajóhoz, vasúthoz, vagy malomba szállítja gabonáját. Minthogy pedig vásárolni csak szeptember 30-ig lebet, természetszerűleg a fogyasztóközönség képtelen magát búzával ellátni. — Ilymódon az egész város közönsége közellátásra lesz utalva. — Hogy ez mit jelent, azt csak az tudja, aki látja, miként folynak a dolgok a közellátásnál. Baján körülbelül 10.000 ember kap a hatósági boltból lisztet. Ez a 10.000 ember az elmúlt héten négy napig, a megelőző egész héten nem kapott lisztet s így nem juthatott kenyérhez. A hatósági lisztesüzletekben is akadályokba ütközött a kiszolgálás. A folytonos liszthiánynak pedig nem a tényleges liszthiány volt az oka, hanem az, hogy érthetetlen módon nem a bajai nagymalmokből, hanem Bajától távoleső kisebb malmokból utalják ki a lisztet. A legutóbbi napokban jréldául megtörtént, hogy a vidékről érkezett liszt pénteken este már Baján volt, de a vasúti állomáson olyan kocsitorlódás állott be, hogy csak hétfőn lehetett a lisztet kirakni és közfogyasztásra bocsátani s ezért ezrek három nappal kénytelenek voltak tovább éhezni. — Ha most ilyen állapotok vannak, milyenné fognak fajulni azok akkor, ha az egész város 22.000 főnyi lakossága lesz kénytelen a hatósági íisztesbolt előtt ácsorogni. Kérem képvisőlő urat sok ezer ember nevében, kegyesked-