Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-823
280 823. országos ülés 1918 október 16-án, szerdán. Csendet kérek, képviselő urak. Erre Vass János képviselő ur hozzátette: »Azok vagyimk.« Ily kijelentéseket tenni akkor, mikor a haza az ententetal még mint ellenséggel áll szemben, ebben a házban teljesen lehetetlen. (Nagy zaj a Mz minden oldalán. Halljuk! Halljuk/ jobbfelöl.) Ha a képviselő urakat nem védené az immunitás, ezek a kijelentések, a büntetőtörvénykönyvbe ütköző voltuknál fogva, egészen más terrénumra tartoznának. (Nagy zaj a baloldalon.) A ház azonban ezzel a súlyos kijelentéssel szemben nem járhat el máskép, mintha annak tárgyilagos elbírálása végett a két képviselő urat ezen kijelentéséért a mentelmi bizpttság elé utasítja. (Nagy zaj a baloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Kérdem ennélfogva a t. házat, méltóztatik-e Lovászy Márton és Vass János képviselő urakat ezen kijelentésükért a mentelmi bizottság elé utasitani, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat, akik igennel szavaznak, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház tehát Lovászy Márton és Vass János képviselő urakat a mentelmi bizottság elé utasitja. (Nagy zaj a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak. Gróf Károlyi Mihály képviselő urat illeti a szó. (Zaj a baloldalon.) Fernbach Károly: Hol van az a kipofozó? Jelentkezzék! Majd meglátja, mit csinálunk vele. Jöjjön ide ! (Nagy zaj a baloldalon.) Gr. Tisza István : Nekem szavát adta, tehát nincs itt. Elnök: Gróf Károlyi Mihály képviselő urat illeti a szó. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni. (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, sziveskedjenek helyeiket elfoglalni. Gr. Károlyi Mihály: T. ház! Lehetőleg rövidre óhajtom immár beszédemet fogni. (Nagy Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne folytassanak külön vitákat, mert akkor lehetetlenség a tanácskozás folytatása. Gr. Károlyi Mihály: Egész rövidséggel vissza akarok térni arra a felállításra, melyet beszédem elején tettem. Azokról a teendőkről beszéltem, hogy mit kell elkövetnünk, hogy Magyarország részére lehetőleg előnyös békét szerezzünk; elmondtam, hogy mit tartok szükségesnek a külpolitikában, elmondtam, hogy paczifista téren mit kell tennünk. De jeleztem azt is, hogy ezzel teendőnk még nincs kimerítve, hanem hogy itt egy egész más kurzust kell teremtenünk és a belpolitika kérdéseit másként kell kezelnünk. Különösen a demolíráczia kérdéséről és a nemzetiségi kérdésről akarok itt beszélni. (Halljuk! Halljuk! balfelól.) Azt hiszem, hogy az események nyomása alatt még a legkonzeryativabban gondolkozó emberek is belátják, hogy csakis ugy kaphatunk előnyös békét, ha más szempontokat nem is véve tekintetbe, csak azt a szempontot veszszük figyelembe, hogy egy jó békének, jobban mondva a békének egyáltalában előfeltételét képezi egy teljesen radikális, demokratikus kurzus. (Ugy van ! a baloldalon.) Itt megint rá fogok térni arra, hogy én nem tartom a jelenlegi, újonnan kinevezett ministerelnök urat alkalmas egyénnek arra, hogy ezen uj kurzust felállítsa, (Ugy van ! a baloldalon.) mert a választójogban tanúsított politikája mindenre alkalmas volt, csak arra nem, hogy az országnak demokratikusan gondolkozó publikumát a maga számára megnyerje. Itt olyan erőteljes, olyan határozott demokratikus irányt kell felvenni, mely elsősorban egy demokratikus választói jogban kell hogy kifejezést nyerjen. A választójogot azonban most az események után már nem lehet kompromisszum alapján létesíteni, (Ugy van ! a baloldalon.) hanem azt hiszem, annak az álláspontnak kell győzedelmeskednie, az az álláspont az egyedül helyes, azzal szolgáljuk ma legjobban hazánkat, amelyen mi mindig álltunk, hogy valósítsuk meg a legáltalánosabb, egyenlő, titkos és a nőkre is kiterjedő választójogot. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) A demokráczia azonban természetesen a választójogi törvény megalkotásában nem merülhet ki. Ez csak egy eszköz arra, hogy egy egészen uj politikai irányzatra léphessünk. Majdan a demokratikus képviselőháznak lesz feladata egy olyan demokratikus birtokpolitikát, egy olyan demokratikus átalakulást inaugurálnia, mely a kor szellemének mindenképen megfelel. (Helyeslés a báloldalon.) T. ház ! Minthogy rövidre akarom szabni beszédemet és annak egy igen lényeges részét még nem mondottam el, nem fogom kifejteni ezt a deinokrácziát. Hisien számtalanszor kifejtettem már, ugy hogy talán nem szükséges, hogy a részletekbe menjek át. Ami fontos, az a nemzetiségi kérdés. (Halljuk ! Halljuk ! baljelől.) Azzal legyünk tisztában, hogy ma kül- és belpolitikai szempontból, a béke szempontjából és abból a szempontból, hogy kikerüljünk a háborúból és Magyarország részére a lehető legelőnyösebb békét szerezzük meg, a legfontosabb teendők fókuszában áll a nemzetiségi kérdés megoldása. (Ugy van ! a baloldalon.) Aki ezt nem látja, az igazán szinvak, az igazán strucczmadár-politikát folytat. Ezzel számolnunk kell és főleg az adott helyzet szerintikeli számolnunk. Mondanom sem kell, hogy a legfőbb őzéiként itt az kell hogy a szemünk előtt lebegjen, és azt hiszem, hogy ebben, bármily nagyok is különben az ellentétek, ellentétről nem lehet szó, hogy Magyarország területi integritása megóvassék. (Helyeslés.) Ennek az integritásnak a megőrzése szempontjából nem szabad merev álláspontra helyezkednünk, nem szabad non possumusokkal operálnunk, hanem egy bizonyos flexibilitást kell tanúsítanunk és főleg óva kell hogy intsük azokat a hazafiakat, akik aggodalommal nézik azt, hogy a nemzetiségeknek a magyar ajkuakhoz való viszonya esetleg más lesz, mint volt eddig, öva kell hogy intsük ezeket, hogy ne akarjanak sovinisztábbak lenni, ne hallassanak sovinisztahangot, túlzott sovinizmussal most ne jöjjenek, mert ezzel igazán nagyon árthatnak a közös
