Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-822

2<>fi H22. országos ülés 1918 augusztus 10-én, szombaton. képviselő a rágalmazás és becsületsértés vétségét azáltal követte el, hogy egy 1913. évi augusztus 4-én kelt, a választóihoz intézett nyomtatványban a panaszló viselkedését »egy részeg kocsishoz illő viselkedésnek* bélyegezte, őt »egy közönséges hazugnak* nyilvánította. A tényállás az, hogy a választás utáni küzdelemben dr. G-ropsián Illés szaszkabányai ügyvéd becsületsértő és rágalmazó kifejezésekkel illette Korkán Péter országgyűlési képviselő pártját. Ezért fordult a képviselő választóihoz nyilt levélben, amelyben tényleg használta ezeket a kifejezéseket. Miután a képviselőház nem illetékes annak elbírálására, hogy Korkán Péter képviselő ur jogosan használta-e vagy sem ezeket a kifejezéseket, miután azonban büntetendő cselekmény ismérvei látszanak fen forogni és a megkeresés illetékes hatóságtól származik, ezért a bizottság nevében kérem Korkán Pál képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. Elnök: Kérdem a t. házat, kivánja-e a mentelmi bizottság javaslatához képest Korkán Péter képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház Korkán Péter képviselő ur mentelmi jogát a bizottság javaslatához képest felfüggeszti. Következik Benedek János képviselő ur mentelmi ügye. Szász Pál előadó: Benedek János országgyűlési képviselő ellen Sebestyén Károly hirlapiró budapesti lakos 1913-ban feljelentést tett becsületsértés vétségért, amelyet azáltal követett volna el, hogy a főváros bizottsági ülésén egy alkalommal, amikor Vázsonyi Vilmos bizottsági tag ur a »Bárczy és Vázsonyk czim alatt megjelent czikket bírálgatta, közbeszólt, hogy »bérencz gazember, aki irta«. A czikknek szerzője Sebestyén Károly hiriapiró volt, aki magára nézve a kifejezést sértőnek" találta, becsületsértést látott fenforogni és ezért feljelentéssel élt Benedek János országgyűlési képviselő ellen. A mentelmi jog felfüggesztését illetékes hatóság kérte. A bizottság javasolja a mentelmi jog felfüggesztését. Elnök: Kérdem tehát a t. házat, kivánja-e a mentelmi bizottság javaslatához képest Benedek János országgyűlési képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztem, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a mentelmi bizottság javaslatához képest Benedek János képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti. Áttérünk Szluha Pál képviselő ur mentelmi ügyére. Szász Pál: T. ház ! özv. Balog Gyuláné baracsi lakos 1911 október 23-án panaszt adott be Szluha Pál országgyűlési képviselő ellen rágalmazás vétsége miatt. A feljelentéshez egy levelet mellékelt, amely 1911 Julius 24-én kelt és állitólag Szluha Pál országgyűlési képviselőtől származik. Ebben a levélben becsületsértőnek minősíthető kifejezések foglaltatnak. A megkeresés illetékes hatóságtól származik. Javaslom Szluha Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Elnök: Kérdem tehát a t. házat, kivánja-e a mentelmi bizottság javaslatához képest Szluha Pál képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni, igen, vagy nem ? (Igen !) A ház a mentelmi bizottság javaslatához képest Szluha Pál képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti. Következik ugyancsak Szluha Pál képviselő ur mentelmi ügye. Szász Pál előadó: Göncz István cseczei lakos községi jegyző 1911. április 28-án feljelentést tett Szluha Pál országgyűlési képviselő ellen becsületsértés vétsége miatt, azon a czimen, mert a képviselő Göncz Istvánt egy Bauer Antalnéhoz czimzett levélben becsületsértő kifejezésekkel illette. A megkeresés illetékes hatóságtól származik. A bizottság megáll apitotta, hogy büntetendő cselekmény ismérvei látszanak fenforogni és hogy zaklatás esete nem forog fenn. Kérném tehát a mentelmi jog felfüggesztését. Elnök : Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e Szluha Pál képviselő mentelmi jogát a mentelmi bizottság javaslatához képest felfüggeszteni, igen vagy nem % (Igen !) A ház Szluha Pál képviselő menteimi jogát a mentelmi bizottság javaslatához képest felfüggeszti. Következik gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselő ur mentelmi ügye. Szász Pál előadó : T. képviselőház! Sombory Lajos főrendiházi tag 1915-ben panaszt adott be a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez »A nagyhalmányi értékesítő részvénytársaság* igazgatósága és felügyelő-bizottsági tagjai ellen a kereskedelmi törvény 218. §-ának 7. pontjába ütköző vétség miatt. Ennek a részvénytársaságnak igazgatósági tagja gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselő is. A feljelentésben Sombory Lajos feljelentő előadja, hogy a Nagyhalmágyi Értékesitő Részvénytársaság vagyonának legnagyobb része az Országos Magyar Vasutas Takarékpénztár szanálására fordíttatott, elannyira, hogy az igazgatóságnak a kereskedelmi törvény 187. §-a értelmében közgyűlést kellett volna összehívnia, illetőleg csődöt kellett volna kérnie. Minthogy ezt elmulasztotta, a kereskedelmi törvény 218. §-ának 7. pontjával jött összeütközésbe. A mentelmi jog felfüggesztése iránti megkeresés illetékes hatóságtól jött. Miután a mentelmi bizottság megállapította, hogy büntetendő cselekmény ismérvei látszanak fenforogni, zaklatás esete pedig nem forog fenn, javasolja a t. háznak, hogy a mentelmi jog függesztessék fel. Elnök : Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e gróf Batthyány Tivadar képviselő ur mentelmi jogát a mentelmi bizottság javaslatához képest felfüggeszteni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház gróf Batthyány Tivadar képviselő ur