Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-821

821. ORSZÁGOS ÜLÉS 1918 augusztus hó 9-én, pénteken, Szász Károly és Seitovszky Béla elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfelkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hatramaradottainak katonai ellátásáról; továbbá a magyar állampolgárok katonai ellátási illetményeihez pótjáradékok engedélyezéséről szóló törvényjavaslatok harmadszori olvasása. — Gyöngyös város njjáópitésóről és rendezéséről, továbbá a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteinek kielégítéséről beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalása. — Közben Kállay András mentelmi ügyének bejelentése. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az üJes j egyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Tőry Gusztáv, Popovics Sándor, b. Szurmay Sándor, Unkelhäuser Károly. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 53 pereskor.) Szász Károly elnök: Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvét vezeti Almásy László jegyző ur, a felszólalókat pedig jegyzi Huszár Károly jegyző ur. Bemutatom a t. háznak Bács-Bodrog vármegye közönségének feliratát a magyar államnyelvnek az Ausztriával közös intézményeknél a fennálló államjogi kapcsolat alapját képező paritás elvének megfelelő érvényesítése érdekében, valamint Debreczen szabad kir. város közönségének feliratát a központok kereskedelmi részvénytársasági formájának megszüntetése tárgyában. A házszabályok 236. §-a értelmében javaslom a t. háznak, hogy a feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. (Helyeslés.) Gondolom, kimondhatom, hogy a ház ilyen értelemben határoz. Következik napirendünk. Annak 1. pontja : a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfelkeléshez tartozó személyeknek, valamint az emiitett személyek hatramaradottainak katonai ellátásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem Huszár Károly jegyző urat, szíveskedjék a javaslatot felolvasni. Huszár Károly jegyző (olvassa a törvémjjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincsen. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldetik a főrendiháznak. Következik a napirend 2. pontja : a magyar állampolgárok katonai ellátási illetményeihez pótjáradékok engedélyezéséről szóló törvényjavaslatnak harmadszori olvasása. T. ház! Mielőtt a harmadszori felolvasás iránt intézkedném, jelenteni a t. háznak, hogy miután tegnap a t. ház az eredetileg egy törvényjavaslatnak szánt anyagot kettéválasztotta és két külön törvényjavaslat alakjában állapította meg, ennélfogva, mikor a második törvényjavaslat, amelynek most harmadszori olvasásáról van szó, megéllapittatott, akkor esetről-esetre az egyes szakaszoknál elhatározta a ház azokat a módosításokat, amelyek a kettéválasztásból önként folytak, hogy tudniillik ahol hivatkozás történik az előbbi törvényjavaslatban foglalt egyes szakaszokra, a hivatkozás ne mint a »jelen« törvényjavaslat szakaszára, hanem mint az előbbi, tudniillik a katonai ellátási törvényjavaslat szakaszára történjék. Az egyik szakasznál megtörtént, hogy egy idézésén zárjelben maradt ennyi: »143. §.« Természetesen hozzá kellett volna tenni azt, hogy nem a jelen törvényjavaslat, hanem a katonai ellátási törvény 143. §-a, mert hiszen most már egy előbbi törvényjavaslatról van szó. Ez a módosítás tollhibából kimaradt. A bizottság előadója most a harmadszori olvasás előtt ennek a tollhibának kijavítása iránt kíván — a házszabályok