Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-820

tugusztiis 8-án, csütörtökön. 219 820. országos ülés 1918 a 3000, 2400 és 2000 koronás tételekről még csak álmodni sem mertek volna. Mikor ebből kifolyó­lag ennek a törvényjavaslatnak üdvös kihatásait elismerem, egyúttal nagyon aggódnom kell amiatt, hogy ez az egy 166. §. koczkáztathatja az ered­ményt. Az a körülmény ugyanis, hogy kérni kell, kérvényt kell benyújtani, kérelmezni kell a pót­járadékot és a gyermekjáradékot, azt a veszélyt rejti magában, hogy nem jut hozzá mindenki, aki arra igényjogosult. Evégből az a kérésem az igen t. honvédelmi minister úrhoz, hogy ha már hoztunk egy ilyen törvényt, amely azokkal szem­ben, akik a törvényt meghozták, mindenesetre a nemzet osztatlan hálás elismerését fogja biztosí­tani, ugyanakkor méltóztassék arról gondoskodni, hogy ez a 166. §-ban foglalt kérvényezés valahogy koczkázatossá ne tegye e törvény üdvös kihatá­sait. Méltóztassék tehát a végrehajtási utasításban akként szabályozni a kérvényezés módját, hogy az igényjogosult ügyvédhez, vagy jegyzőhöz ne legyen kénytelen fordulni, (Helyeslés.) hanem ön­maga kérelmezhesse a neki joggal kijáró illetmé­nyeket. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A honvédelmi minister ur kíván nyilatkozni. B. Szurmay Sándor honvédelmi minister: T. ház ! Erről a kérdésről már nyilatkoztam és jelentettem a t. háznak, hogy a legegyszerűbb módon óhajtjuk ezt megtenni. A kérvényezést abban a bizonyos blankettában fenn kel] hogy tartsuk, mert hiszen az igényjogosultság erre a pótjáradékra esetleg csak 10 év multán áll be, amikor t. i. az illető özvegy rászorul. Kérem tehát a szakasz változatlan elfoga­dását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A tárgyalás alatt álló régi 166. §-hoz, most már 7. §-hoz. az előadó ur beadta azt a módosí­tást, amely folyik a ház határozatából, hogy ebből a javaslatból külön törvény leg3 r en. Ennélfogva leszek bátor az eredeti szöveget az előadó ur módo­sításával együtt tenni fel szavazásra. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a régi 166. §-t, most már uj 7. §-t a bizottsági szövegben az elő­adó ur módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt az előadó ur módosításával fogadja el. Következik a régi 167., most már 8. §. Huszár Károly jegyző (olvassa a régi 167— 169., most már 8—10. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a régi 170., most már Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Barta Ödön elö'adó: T. ház ! Indítványozom, hogy az első sorban e szavak : »negyedik részének* törlendők lennének, a második sorban levő »165. §-ban« helyett pedig: »a 6. §-ban« lenne teendő. Ajánlom módosításaimat elfogadásra. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. A szöveget az előadó ur módosításaival teszem fel szavazásra. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a régi 170., most már 11. §-ra vonatkozólag a bizottság által megállapított szöveget az előadó ur módosításaival elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt a bizottság által megálla­pított szövegben az előadó ur módosításaival fo­gadja el. Következik a régi 171., most már 12. §. Huszár Károly jegyző (olvassa a régi 171., most már 12. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik ; olvassa a régi 172., most már 13. §-t). Elnök :__Az előadó ur kivan szólni. Barta Ödön előadó: T. ház ! Módosításként ajánlom a következőket: »Az első sorban levő »a 158. §. első és a 159. §.« szavak helyett teendők lennének : »az 1918. évi katonai ellátási törvény 158. §. első és a 159. §.« Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilváni­tom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a régi 172., most már 13. §-ra vonatkozólag a bizottsági szöve­get az előadó módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A ház a bizottsági szöveget az előadó ur módo­sitásával együtt fogadja el. Következik a régi 173., most már 14. §. Az előadó ur kivan szólam. Barta Ödön előadó : T. képviselőház ! Módo­sításom itt is a végrehajtási záradéknak a le­tárgyalt törvényjavaslatából való átvételéből kö­vetkezik. Indítványozom, méltóztassék kimondom, hogy »a második és harmadik sorból e szavak : »az első, második és harmadik rész tekintetében a hadügyministerrel is« törlendők. Elnök : Ha szólni senkisem kivan . . . Fényes László : Jelentkeztem! Elnök: Fén3~es László képviselő ur jelent­kezett szólásra ! Fényes László : T. ház ! Egy izben már elő­terjesztettem azt a kérelmet a honvédelmi minis­ter úrhoz, hogy a végrehajtási utasításban inon­dassék ki, hogy a jegyző és minden közigazgatási hatóság a hadiözvegyek és árvák ügyében rövid utón, de papiroson érintkezzék, hogy t. i. nyug­tázza ezeket az eljárásokat. Ezt a kérelmet most megismétlem. Azonkívül pedig kérem, mondas­sék ki kifejezetten, hogy semmiféle eljárási dijat a hadiözvegyek és árvák illetményeiből levonni nem lehet. Ez ugyan amúgy is áll nyugdíjra és bizonyos minimális életszükségleti járandósá­gokra, azonban kívánatosnak tartom, hogy az kifejezetten a végrehajtási utasításban is rész­letesen és pontosan meg legyen jelölve, valamint az is, hogy bélyeg nem szükséges a folyamod­ványra. Elnök: Kíván még valaki szólni ? (Nem!) 28*

Next

/
Oldalképek
Tartalom