Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-820

820. országos ülés 1918 au^ látási illetményeihez pótjáradékok engedélyezéséről*. A kérdést ugy fogó ni feltenni, hogy méltóztatik-e elfogadni a czimet ugy, ahogy a bizottsági jelentés nyomán a t. ház előtt lévő kinyomatott szövegben foglaltatik, szemben az előadó ur által most beadott javaslattal. Amennyiben a nyomtatott szövegben lévő emiitettem czim nem fogadtatnék el, akkor a bizottsági előadó ur általjavasolt czimet elfogadottnak jelentem ki ugy, amint az a most beadott módosításban foglaltatik. Kérdem ennélfogva a t. házat, méltóztatik-e a kiegészítő javaslatra, most már mint külön törvényjavaslatra vonatkozólag a bizottság által ajánlott czimet elfogadni, szemben az előadó ur által javasolt czimmel, igen vagy nem? (Nem!) Mellőztetik a bizottság által beterjesztett ezim és ennélfogva elfogadottnak jelentem ki a törvényjavaslat cziméül a bizottsági előadó ur által beterjesztett módosításban foglalt szöveget, vagyis az uj külön törvényjavaslat czime ez lesz : törvényjavaslat a magyar állampolgárok katonai illetményeihez pótjáradékok engedélyezéséről*. Következik a nyomtatásban 160-nak jelzett, most azonban, mivel a kiegészítő javaslat külön törvényjavaslat lett,az uj törvényjavaslatnak l.§-a. Huszár Károly jegyző (olvassa a régi 160., illetve az uj 1, %-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Barta Ödön előadó : Az elfogadott forma szerint uj törvényjavaslatról lévén szó, azt hiszem, nem szükséges mindig külön az egyes szakaszok számozására nézve módosítást benyújtanom és kérem annak megállapítását, hogy a számozás folytatólagos lesz. Az 1. §-hoz a következő módosítást nyújtom be : »Az első sorban az e szó helyett »jelen törvény* teendők lennének e szavak : »a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról szóló 1918. évi törvény« (rövidítve 1918. évi katonai ellátási törvény). Minthogy p dig ez az idézés »a jelen törvény« helyébe a törvény további szövegében is szükséges lesz, azért, mert ez most már nem annak a törvénynek kiegészítő része, amelyre vonatkozott az eredeti szövegezés, hanem uj törvényjavaslat, melyben meg kell állapítani a hivatkozást a korábbi törvényre; rövidség okáért kérem, hogy »az 1918. évi katonai ellátási törvény* szavak illesztessenek bele a törvény szövegébe, hogy a későbbi hivatkozásnál ezen rövidített czimet lehessen alkalmazni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Szólni senki sem kíván ; a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A régi 160. §-hoz, illetőleg, miután a kiegészítő javaslat most már külön törvényjavaslat, tehát az 1. §-hoz, az előadó ur következő módosítást nyújtotta be (olvassa): »Az első sorban e szó »jelen törvény« KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XLl. KÖTET. jusztäs 8-án, csütörtökön. 217 helyébe teendő volna : »a közös haderőhöz, a ni, kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról szóló 1918. évi törvény (rövidítve 1918. évi katonai ellátási törvény)«. A házszabályok szerint elsősorban a bizottsági szövegre teszem fel a kérdést. Amennyiben ez elfogadtatik, a módosítás mellőztetik, amennyiben })edig nem fogadtatik el, fel fogom tenni az előadó ur módosítása szerinti szöveget. Ennélfogva kérdem a t. házat, méltóztatnak-e a nyomtatott szövegben a 160. §-nak nevezett, de most már a ház határozata értelmében 1. §-nak tekintendő szöveget a bizottsági szövegezésben elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A ház nem fogadja el a bizottság szövegezését. Ennélfogva kérdem a t. házat : méltóztatik-e most már az 1. §-ra vonatkozólag elfogadni a bizottságilag megállapított szakasznak az előadó ur által módosított szövegét, igen vagy nem? (Igen !) A régi 160. ,most már 1. §-ra vonatkozólag a ház a bizottság szövegét az előadó ur által beadott indítvány szerint módodtva fogadja el. Következik a régi 161., most már 2. §. Huszár Károly jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Barta Ödön előadó: T. ház! Módosításként bátorkodom a következőket ajánlari ugyanazon okoknál fogva, amelyeket az előbb ismertettem : Az első bekezdés harmadik sorában, a második bekezdés első sorában és a negyedik bekezdés ötödik sorában és az utolsó bekezdés negyedik sorában e szavak helyett : »a jelem teendők : »az 1918. év katona ellátási*. Elnök: Kíván-e valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A vita során az előadó ur beadott egy módosítást, mely szerint az első bekezdés harmadik sorában, a második bekezdés első és a negyedik bekezdés ötödik sorában, valamint az utolsó bekezdés negye élik sorában ezen szavak helyett »a jelen« teendők lennének e szavak : »az 1918. évi katonai ellátási . . .« Miután mindezen módosítások a háznak abból a határozatából folynak, hogy a kiegészitőjavaslat külön törvényként állapittassék meg, ennélfogva leszek bátor a bizottságilag megállapított szöveget az előadó ur által beterjesztett, most már csak stilárisnak nevezhető módosításokkal tenni fel szavazásra. (Helyeslés.) Kérdem: méltóztatik-e a 161. §., most már 2. §-ra vonatkozólag a szöveget az előadó ur módosításaival elfogadni, igen vagy nem? (Igen f) A ház a szakaszt az előadó ur módosításaival fogadja el. 28