Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-813

18 Julius 24-én, szerdán. 813. országos ülés 19J Végül van szerencsém beterjesztem a pénz­ügyi bizottság nevében a Magyar földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjad­tási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálog­leveleinek adómentességéről szóló 1889. évi XXX. t.-cz. kiegészítéséről és módosításáról szóló 1470. számú pénzügyministeri törvényj a sraslatra vonat­kozó jelentést. Méltóztassék intézkedni ennek kinyomatása, szétosztása és annakidején napirendre tűzése iránt. Elnök: A Barta Ödön képviselő ur mint előadó által beterjesztett háromrendbeli bizottsági jelen­tés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre­tüzésük iránt mai napirendi javaslatom során le­szek bátor a t. háznak indítványt tenni. Egyszersmind jelentem a t. háznak, hogy te­kintettel arra, hogy minden valószínűség szerint most egypár napig szünetünk lesz és e héten a ház a kormánynyal óhajához képest több ülést nem fog tartani, ennélfogva leszek bátor a kinyomatott je­lentéseket az egyes pártkörök utján juttatni cl a t. képviselő arak kezéhez. (Helyeslés.) Most Bakonyi Samu képviselő ur, mint a pénz­ügyi bizottság előadója kivan szólni. Bakonyi Samu előadó: T. képviselőház! A pénzügyi bizottság letárgyalta az Osztrák-Magyar­Bank által az 1917. évre fizetendő hadinyereség­adóról szóló pénzügyministeri törvényjavaslatot. Amikor az erre vonatkozó bizottsági jelentést tisztelettel van szerencsém a háznak bemutatni, egyúttal arra kérem a t. képviselőházat, méltóz­tassék annak kinyomatását, szétosztását és napi­rendretüzését elrendelni. Elnök : A pénzügyi bizottság részéről Bakonyi Samu képviselő ur, mint előadó által most beadott­jelentés szintén ki fog nyomatni, szét fog osztatni, napirendre tűzése iránt a mai napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak indítványt tenni. Ezt a jelentést hasonlóképen a pártkörök utján leszek bátor a t. képviselők kezébe juttatni. Még Münnich Kálmán képviselő ur kivan, mint előadó, jelentést tenni, szintén a pénzügyi bizottság részéről. Münnich Kálmán előadó: T. képviselőház ! Tisztelettel beterjesztem a pénzügyi bizottság jelentését a szénadóról szóló pénzügyministeri törve nyj avaslatról. Méltóztassék ezt kinyomatni, szétosztatni és annak íiajiirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A pénzügyi bizottság által most be­nyújtott jelentés is ki fog nyomatni, szét fog osz­tatni és napirendre tűzése iránt ma teendő napi­rendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak indítványt tenni. Ezt a bizottsági jelentést is a pártkörök utján leszek bátor a t. képviselő urak kezébe mielőbb eljuttatni. Következik napirendünk 1. pontja : az ország­gyűlési képviselők választásáról szóló törvény­javaslat (írom. 1413, 1450) harmadszori olvasása. Kérem.Vermes Zoltán képviselő urat, szíves­kedjék a javaslatot felolvasni. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavas­latot). Elnök: Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház az országgyűlési kép­viselők választásáról szóló épen most felolvasott törvényjavaslat harmadszori olvasásban, igen, vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadja s igy az, alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett átküldetik a főrendi­háznak. Következik a napirend második pontja : A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rész­vénytársaság uj kibocsátású részvényeinek az ál­lamkincstár részére történt megszerzése tárgyá­ban a kereskedelemügyi minister törvényjavas­lata (írom. 1406, 1418); elsősorban annak általá­nos tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kovács Dénes előadó : T. ház ! A képviselő­ház közlekedésügyi és pénzügyi bizottsága letár­gyalta a Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság uj kibocsátású részvényeinek az államkincstár részére leendő megszerzéséről szóló törvényjavaslatot. Ezt a törvényjavaslatot a közlekedésügyi és pénzügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlom a t. képviselőháznak. A törvényjavaslat a dunai forgalom fejlesz­tését tűzte ki czélul maga elé. A világháború ta­pasztalatai ugyanis előtérbe helyezték a dunai forgalmat s a balkán és német áruforgalomnak egész súlyát épen a dunai forgalomra irányí­tották. A dunai útiránynak felhasználása elsőrangú pénzügyi és közgazdasági érdek. Látjuk, hogy az összes dunaparti államok lázas készületeket tesz­nek a dunai forgalom fejlesztésére. Bajorország nagy gondot fordit a Duna szakaszának kiépíté­sére, Ausztria a Wien körüli kikötő építésével igyekszik magának közgazdasági előnyöket bizto­sítani. Magyarország sokkal nagyobb összeget for­dit a Duna szabályozására, mint Bajorország és Ausztria, illő tehát, hogy a forgalom lebonyolítása és ezen forgalmi politikának irányítása az állam kezében összpontosittassék és biztosittassék. Épen ezért vesz részt az állam a Magyar Kir. Folyam­os Tengerhajózási Részvénytársaság részvényeinek megvételében és az elsőbbségi kötvények lefogla­lásában. A Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság a dunai gőzhajózás emelése érdekében részletes programmot nyújtott be a kormányhoz. E programm megvalósításához rend­kívül fontos érdekek fűződnek. Mindenekelőtt Budapesten az idegenforgalmi és a közélelmezési viszonyokra való tekintettel szükséges, hogy a dunai forgalom minél élénkebbé és intenzivebbé váljék. Erre a czélra 7 uj gőzöst kivan beszerezni, fejleszteni akarja a dunai hajózást és ennek ér­dekében azt tervezi, hogy Szeged és Szolnok kö­zött az eddigi három járat helyett hetenként 7 járat rendszeresittessék. A Felső-Tiszán Szolnok es

Next

/
Oldalképek
Tartalom