Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

812. országos ülés 1918 ságának vagy a választó] ogosultságnak kérdése forog szóban, meg kívánom engedni a bizalmiférfinak, hogy röviden kifogást tehessen, akár megengedi az elnök, akár nem. Mert én titkos szavazásnál nem bizhatom az elnökre, hogy legyen kegyes megengedni, amikor már valaki titkosan leszavazott és amikor már nem állapíthatom meg, hogy miként szavazott le a választó, hogy akkor szólalhassak fel, vagy, amint mondottam, a bonczjegyzőkönyv kiállításánál, a választás befejezése után vétethessem jegyzőkönyvbe, hogy az illető választó nem volt jogosult a szavazásra. Van olyan rendszer is, amelynél ez lehetséges. Az angol választójog bizo^^os blokk-rendszer szerint ugy szabályozza a titkos szavazást, hogy utólag meg lehet állapítani bíróilag még azt is, hogy tulaj donképen kinek a czédulája az. Csak bizonyos pecsét alá helyezett titok, hogy kinek a szavazata, de utólag lehetséges megállapítani. Nálunk ez a rendszer nincs meg. Helyeslem is, hogy nincs meg, mert különben ebből visszaélések származhatnának, ez a titkosság kijátszására vezetne. Akik azt kívánják, hogy a bizalmiférfi szerepe korlátoztassék, azok meg akarják akadályozni, hogy a bizalmiférfiak obstrukeziót csinálhassanak és dikcziókkal elhúzhassák a választási aktust. Ha ez volt az intenczió, ezt az intencziót szolgálja az a szöveg, amelyet ajánlok. Ez az, hogy a negyedik bekezdés első sorában, ahol az van, hogy e feladat keretében a bizalmiférfiak a választás törvényszerűségét ellenőrzik és e feladat keretében az elnök engedelmével röviden felszólalhatnak, a szavazás befejeztével észre vételiknek jegyzőkönyvhöz csatolását kívánhatják, a következő változtatás történjék (olvassa) : ». . . feladatuk keretében a választók azonosságának, vagy a választók jogosultságának kérdésében röviden kifogást tehetnek. Egyébként az elnök engedelmével. . .» stb., marad tovább a bizottsági szöveg teljesen változatlanul. Ezzel azt a természetes jogot kívánom biztosítani, amit minden választónak is meg kellene adni, hogy az elnököt figyelmeztethesse arra, hogy az, aki itt Kovács Péter neve alatt akar leszavazni, csaló, az nem Kovács Péter. Ezt a természetes jogot nem lehet elvitatni nemcsak a bizalmiférfitól, de senkitől sem, aki ott jelen van s az elnök esetleges idegessége miatt, aki a választás menetének zavarását látja minden felszólalási szándékban, az elnök engedélyétől függővé nem tehetem. (Helyeslés a közéfen.) Ajánlom módosításomat elfogadásra. Elnök: Szólásra következik? Hoványi Géza jegyző: Porkoláb Mihály! Porkoláb Mihály: T. ház ! A szakaszra vonatkozólag az én kifogásom is az, hogy ha azon bizalmiférfiak, akiknek a javaslat szövege szerint a választás törvényszerűségének ellenőrzése van kötelességükké és feladatukká téve, ezen jogukat, vagy, ha ugy méltóztatnak gondolni, kötejulins 19-én, pénteken. 635 lességüket csak az elnök engedelmével vannak jogosítva gyakorolni, akkor természetesen ez a jog teljesen illuzórius. Teljesen abszurdum, a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy ezen jogukat csak az elnök engedélyével gyakorolhatják. Az nem jogosultság, nem jog, amit másnak felhatalmazása, engedélye alapján gyakorolhatok és ha ez a más egy nagy hatalommal rendelkező választási elnök, akkor a jog még inkább illuzóriussá lesz. fin tehát ellentétben Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur módosításával, javaslom, hogy a bizalmiférfiaknak az a joguk, hogy a választás törvényszerűségét ellenőrzik és feladatuk keretében röviden felszólalhatnak, ezen három szónak : »az elnök engedélyével* való kihagyásával adassék meg, szóval, hogy ez a három szó: »az elnök engedélyével« kihagyassék. (Helyeslés a baloldalon.) Ajánlom módosításomat elfogadásra. Elnök: Szólásra ki következik? Hoványi Géza jegyző: Gróf Tisza István! Gr. Tisza István: T. ház! Megvallom, kevésbbé törődöm azzal, hogy mi van az osztrák vagy az angol törvényben, mint azzal, hogy mi volt eddig a mi törvényeinkben és hogy a mi választási prakszisunk és választási tapasztalataink alapján a választások tisztaságának az érdeke mit kivan. Ha ebből a szempontból vizsgálom a kérdést, először is konstatálom azt, hogy a bizalmiférfiunak hozzászólási joga soha biztosítva nem volt. Az 1874-iki törvény semmi egyebet nem tartalmaz, mint hogy bizalmiférfiut nevezhet minden párt, de az neki sem szólási jogot, sem a jegyzőkönyv aláírását nem biztosítja ; egyáltalában a bizalmiférfiu részére mást, mint hogy ő mint szemes fültanu a választás egész folyamatát ellenőrizhesse, ami nagyon fontos jog, nem biztosit. Az én szerény prakszisom e téren azt igazolja, hogy igenis volt Magyarországon egy fajtája a repülő bizalmiférfiuknak, akik minden lehetőt megpróbáltak, hogy a választás eredményét különböző ügyeskedések által befolyásolják, (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) de valahányszor egy oly választási elnökre találtak, aki tudott is, mert is élni törvényadta jogával és aki, amint ők obstruálni kezdtek, beléjük fojtotta a szót és azt mondta, hogy többé pedig az úrtól nem. tűröm, hogy felszólaljon, csendesség, béke volt, soha ilyen kérdésben egy interpelláczió sem volt, soha panasz nem tétetett; mert nagyon jól tudták az urak, hogy ha egyetlenegyszer provokálják ezen kérdés tisztázását, ez az egész bizalmiférfiui nimbusz mint szappanbuborék megszűnik. Ez volt a törvényes állapot 1913-ig. 1913-ban czélszerünek látszott expressis verb:'s ki is fejezni a törvényben azt, ami tulajdonképen eddig is a törvény intencziója volt és azt hiszem, nagyon is szükséges lesz, ha ezt fentartjük a jövőben is, fentartjük azzal a hozzátétellel, ami ebbe a javaslatba felvétetett, hogy t. i. a bizalmiférfiú észrevételei jegyzőkönyvbe vétessenek. Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam felhozza 80*