Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

630 812. országos ülés 1918 Julius 19-én, pénteken. nősen ha figyelemmel vagyunk a múltra, amelynek tapasztalatai szerint az ilyen tisztviselők ebben a tekintetben igen sokat vétkeztek a választások tisztasága ellen. Amilyen helyesnek találom azonban a 92. §. első bekezdését, amely igy a köztisztviselőket a pártatlanság és a törvénytisztelet határai közé szorítja, épen oly helytelennek találom a második bekezdést, amely nem is áll összhangban első bekezdésben foglalt igen fontos rendelkezésekkel. Nevezetesen kifogásom a második bekezdés ellen, hogy amennyiben az ilyen tisztviselő az első bekezdésben megjelölt tilalmakat mégis megszegi, ellene fegyelmi eljárásnak van helye. Bátor voltam már az általános vitában is rámutatni azon tendencziára, hogy amikor az egyes választóknak kétségtelenül szintén előforduló vagy előfordulható visszaéléseit üldözi a törvény, daczára annak, hogy a magánembernek a visszaélése sohasem olyan veszedelmes, mint a hivatalos hatalommal felruházott egyének esetleges visszaélései, ezeket a bizottsági javaslat sokkal szigorúbban üldözi, mint az eredeti javaslat, ellenben a köztisztviselők esetleges visszaéléseinek üldözését az eredeti javaslat szigorú intézkedéseivel szemben a bizottsági javaslat enyhíti. Azt hiszem, felesleges volna hosszú időt igénybe vennem, hogy megmagyarázzam azt, hogy mennyivel veszélyesebbek és mennyivel sokkal inkább igénylik a szigorú üldözést a köztisztviselők esetleges visszaélései, mint a magános embereknél előforduló hasonló cselekmények. A szankcziónak tehát épen fordítva kellene lennie^, amint ez az eredeti javaslatban meg is volt. En tehát jelen felszólalásommal az eredeti kormányjavaslat intézkedéseit kívánnám helyreállítani és kérem a t. házat, méltóztassék a második bekezdés kihagyásával második bekezdésül a következőket elfogadni (olvassa) : »Az, aki az első bekezdésben megállapított valamelyik tilalmat megszegi, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, valamint a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és a viselt hivatal elvesztésével büntetendő. E vétség miatt az eljárás csak akkor indítható meg, ha valaki a cselekmény elkövetésétől számított 30 nap alatt feljelentetett. Ha a vétséget az illető választókerületben a választók névjegyzékébe felvett választó jelentette fel, őt a bűnvádi eljárás során a sértett jogköre illeti meg.« Kérem ezen indítványom elfogadását. Elnök: Ki a következő szónok ? Hoványi Géza jegyző: Gróf Tisza István! Gr. Tisza István: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) En kizárólag egy rövid megjegyzésre szorítkozom. A bizottság a tisztviselőkkel szembeni szankcziónál a javaslaton két módosítást eszközölt. Egyfelől szigorította, mert kiterjesztette a közigazgatási bíróság mint felsőbb fórum hatáskörét olyan fegyelmi esetekre is, amelyekre az eredeti szakasz azt ki nem terjesztette, másfelől ebben a pontban enyhítette, még pedig azért, mert maga az eredeti javaslat három szakaszszal később egy sokkal súlyosabb esetre szintén csak fegyelmi szankcziót statuált. T. i. a jelenlegi javaslat 95. §-ába •— de az eredeti javaslatból változatlanul, — átvétetett a negyedik bekezdés, amely szerint csak fegyelmi vétséget követ el az a tisztviselő, aki a kirendelt karhatalmat más czólokra használja, mint a rend fentartására vagyis a karhatalommal politikai czélokra visszaél. Nézetem szerint ez feltétlenül sokkal súlyosabb eset, mint amiről ebben a szakaszban szó van. A bizottság többsége tehát nem tudta volna az osztó igazsággal összeegyeztetni azt, hogy vétséget statuáljon drákói szigorú büntetéssel az enyhébb esetben és csupán fegyelmi vétséget a súlyosabb esetben. Ez volt ennek az indoka és ezen indokból kérem a bizottsági szöveg változatlan megtartását. (Helyeslés.) Elnök: Ki a következő szónok? Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kíván-e valaki szólni? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A ministerein ök ur kivan nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljtik!) Felvilágosításul itt először is csak azt kívánom megjegyezni, hogy aki ilyen ügyekkel az adminisztráczióban gyakorlatilag foglalkozik, az tudni fogja azt, hogy igen bajos fegyelmi ügyeket büntető ügyekkel összekeverni, mert ez rendszerint arra vezet, hogy a fegyelmi vétség sem állapittatik meg, mert elkésnek vele. Igen sok esetben előfordulhat az, hogy fegyelmi vétséggel kapcsolatban követtetik cl a visszaélés és akkor, ha az ügyet bűnügyi útra tereljük, a fegyelmi eljárás függőben tartatik addig, mig a bűnügy elintéztetik. Másodszor, ne méltóztassék ezt egészen enyhítésnek venni, mert az eredeti javaslat szerint 30 napi határidő volt kitűzve a feljelentés megtételére, holott most, midőn a vétség a fegyelmi eljárásra utaltatott, ez a 30 napi határidő elmarad és esetleg egy év múlva is meg lehet a fegyelmi eljárást indítani. Ez pedig nem közömbös, mert hiszen a köztisztviselőknek ezen visszaélései nem azonnal szoktak konstatáltatni és kiderittetni, hanem legtöbbnyire az igazolási eljárás során derül ki, hogy valaki milyen visszaéléseket követett el. Persze, ha valaki ugy képzeli, hogy ezért csak megdorgáltatik a köztisztviselő és ez lesz a fegyelmi büntetés, az e szakaszt enyhének fogja tartani. De elég biztosíték, hogy ugy a fegyelmi eljárás elrendelése, mint a véghatározat hozatala ügyében a jogorvoslat legfelsőfokon a közigazgatási bíróság hatáskörének van fentartva. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom.