Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

812. országos ülés 1918 július 19-én, pénteken. 613 Ezen tilalom következtében azonban bizonyos rideg helyzet áll elő, amelyre azt hiszem a törvényhozás nem gondolhatott. Ezen abszolút tilalom következtében nem használhatók az egyesületi zászlók. Vannak körök, egyesületek, ipartársulatok stb., amelyeknek megvannak a régi zászlóik, amelyek a jelölt személyével semmiféle összeköttetésben nincsenek. Vannak azután községi zászlók, vannak a községeknél lévő régi históriai zászlók, amelyek hasonló alkalommal használtatni szoktak, amelyek szintén nem vehetők használatba. Nem vehetők használatba még a hivatalos zászlók sem, (Helyeslés balfelól.) mert még a választás helyiségére sem tűzhető ki a zászló annak jeléül, hogy ma nagy ünnep van, mert a kerület választópolgárainak akarata nyilatkozik meg. Nem használhatók zászlók a különféle jelzéseknél, pedig nem is beszélek arról, hogy a felvonulásoknál milyen nagy hasznát vette a közigazgatás és általában a rend szolgálatával megbízott közeg a zászlók által adott jelzéseknek. Ez is ki van zárva. Hiszen tudom én, hogy mundis se expedit; ennek következtében még nem fog rendezetlenül és jelzetlenül maradni a pártiroda vagy a gyülekezési hely ; hanem kérdem, hogy vájjon a nagy plakátok vagy nagy felragasztott hirdetések, hirdetési táblák helyett nem volna-e egyszerűbb oly zászlók megengedése, amelyek egyszerűen regisztrálnák egy bizonyos helyiségnek a hollétét, a gyülekezési helyet, ez azonban a jelölttel összeköttetésben nem állana. Én azt hiszem, hogy ebben az intézkedésben túlzás van, mert hiszen senki sem akarta kizárni a nemzetiszínű zászlókat a választás egész tartama alatt. Méltóztassék elhinni, hogy én nem is tudom elképzelni, milyen rideg, milyen hideg lesz egy magyarországi választás, amelynek tartama alatt a kerületben egyetlen egy nemzetiszínű zászló ki nem tehető, nemcsak olyan zászló, amely a képviselőjelölt vagy a párt jelzését, nevét tartalmazza, hanem olyan más zászló sem, amely semmiféle vonatkozásban nem áll a képviselőjelölttel vagy a párttal. Kétségtelen, t. ház, hogy egy bizonyos idő múlva a zászlótilalom meghozza a maga gyümölcsét és a zászló használata teljesen meg fog szűnni. Ezzel szemben azonban azt is bizonyosra vehetjük, hogy a reakezió is be fog állni és igenis fognak mutatkozni bizonyos kívánalmak, amelyek arra irányulnak, hogy a zászló használata kivételesen és bizonyos igazán ártalmatlan esetekben megengedtessék. Es mivel csak ezen törvénynek megváltoztatása által lehetne ezen ártalmatlan és egyébként a jelölttel vagy a párttal semmi közvetlen vonatkozásban nem álló zászlók használatát megengedni, erre irányul az én módosításom, amelyet a következő szöveggel ajánlok a t. ház jóindulatú mérlegelésébe. A módosítás a 89. §. második bekezdése után következnék, ahová a következő szöveg volna beiktatandó (olvassa) : »Arról, hogy a tilalom tartama alatt az egyesületi, községi, hivatalos vagy jelzőszászlók mily módon és mértékben használhatók, a belügyminister rendeletben intézkedik*. Ez jelenti azt a lehetőséget, hogy annak idején, ha ez a szigorú zászlótilalom megszűnik és az ártalmatlan zászlók használata is megengedhetővé válik, nem törvénymódosítást kell majd csinálni, hanem a belügyministernek törvényes hatáskörében áll ezekre a zászlókra vonatkozólag a megfelelő intézkedéseket megtenni. Ajánlom módosításomat a t. ház jóindulatába. Elnök : Ki a következő szónok? Huszár Károly jegyző: Létay Ernő ! Létay Ernő : T. képviselőház ! Az előttem szóló t. képviselő ur fejtegetéseivel a zászlókra vonatkozólag legmélyebb sajnálatomra nem értek egyet. Nekem ugyanis az a felfogásom, hogy a választás ne legyen ünnepély, ne legyen — ha szabad magam igy kifejeznem— lakodalom, (ügy van! jobbfelől.) hanem legyen egy komoly közjogi aktus, amelyből mennél inkább kiszakítjuk az ünnej)élyességct, annál nagyobb komolyságot adunk annak a közjogi ténynek, amelylyel az illető közönség alkotmányos jogait gyakorolja. (Ugy van! jobbídől.) Azonban bizonyos fokig ebben a szakaszban kontroverziát látok, mert míg egyrészt a zászlók használatát nyilvánosan egyáltalában eltiltja, külön büntetőjogi határozmányokat tartalmaz a nyilvános épületekre, templomokra és minden ilyen középületre való kitűzésre nézve. Én ebben a szakaszban annak a szokásnak petrifikálását látom, hogy a választások alkalmával még mindig lehet abban a helyzetben a jelölt, hogy a közönségnek illegitim módon valamelyes előnyöket juttathasson. Én nem tudom elfojtani azt az aggodalmamat •—• ismervén a falusi népet és tudván, hogy mennyire ut és mód van adva a választások alkalmával a megvesztegetések minden módjának és igy a zászlóval való megvesztegetés módjának is, — hogy ha expressis verbis nem fejezzük ki ebben a szakaszban, hogy a zászlókat mindenféle módon, tehát nemcsak nyilvánosan, hanem dugva is, használni vagy adni tilos, akkor nem érjük el azt a czélt, hogy a jelölt ne kerülhessen abba a helyzetbe, hogy a választók szavazatát a maga számára befolyásolj a. En tehát tisztelettel javaslom, hogy a 89. §. első bekezdésében ez a pont: »A választás czéljára zászlókat* —innen kezdve »kitüzni vagy egyébként nyilvánosan« — hagyassék ki és a szöveg maradjon ugy, hogy : »a választókerületben a választás ezéljára zászlókat adni vagy használni tilos.* Elnök : Felírva senki sincs. Kivan még valaki szólni % (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, akkor a vitát bezárom. Kíván az előadó ur nyilatkozni '( Csizmazia Endre előadó : Nem ! Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselőház ! Én vagyok bátor kérni a t. házat, méltóztassék ezt a jól megfontolt szöveget változatlanul elfogadni. Én ugy látom, hogy Platthy képviselő ur