Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

610 SÍI. országos ülés 1918 Julius lS-án, csütörtökön. tából sarjad, ennélfogva az eredeti szöveget ezen módosítással teszem fel szavazásra. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottsági szöveget az előadó ur által beterjesztett módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a szakaszt az előadó ur módosításával elfogadja. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Követke­zik az 56. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa az 56. §-t.) Elnök : A rninisterelnök ur kíván szólni. Wekerle Sándor rninisterelnök: T. ház! Az 56. §-nak azon rendelkezése ellen, hogy az ipari üz­let vagy vállalat körében alkalmazottak ne lakhe­lyükön, hanem az ipari telep székhelyén vétesse­nek fel a választók névjegyzékébe, aggályok merül­tek fel két szempontból, először Fiume szempont­jából, másodszor abban a tekintetben, hogy túl­ságos számmal fognak egyes kerületekben levő szavazókörökben az ipari munkások tömörittetni. Ennélfogva azt a javaslatot vagyok bátor tenni, hogy az 56. §. második bekezdéseként felvett ezek a szavak : »Azt, aki ipari üzlet vagy vállalat köré­ben van állandóan alkalmazva, (8. § 1. bekezdése), annak a szavazókörnek, illetve községnek a név­jegyzékébe kell felvenni, amelyben az üzlet vagy vállalat, illetőleg annak az a telepe fekszik, amely­nél az illető alkalmazásban áll, illetőleg szolgála­tot teljesit« — hagyassanak ki. Tisztelettel kérem ezen javaslatom elfogadá­sát. Elnök : Ki van szólásra feljegyezve ? Vitéz Győző jegyző: Pető Sándor ! , Pető Sándor: Miután én magam is azt indít­ványoztam és indokoltam volna, amit a t. rninister­elnök ur most előterjesztett, az én felszólalásom tárgytalan, ennélfogva ettől elállók azzal, hogy elfogadom a t. minister ur javaslatát. (Helyeslés.) Elnök : Ki a következő szónok ? Vitéz Győző jegyző: Szígethy János ! Elnök: Szígethy János képviselő ur, ugy látom, nincs jelen. Van még valaki szólásra feljegyezve ? Vitéz Győző jegyző: Nincs! Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Ha az előadó ur sem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozat­hozatal. A ministerelök ur az általa előbb felolvasott módosítást adta be az 56. §-hoz, amely szerint az 56. S. második bekezdésében felvett szavak kihagyandók volnának. A házszabályok értelmében elsősorban a bi­zottság szövegére teszem fel a kérdést. Amennyiben az nem fogadtatnék el, akkor fogom feltenni a rninisterelnök ur módosítása sze­rint változó szövegre a kérdést. (Helyeslés.) Ehhez képest kérdem elsősorban a t. házat, méltóztat:k-e az 56. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A ház mellőzi a bizottság szövegét. Kérdem másodszor a t. házat, méltóztatik-e az 56. §-t a rninisterelnök ur módosítása szerint változó szöveggel elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A ház az 56. §-t a rninisterelnök ur módosítása szerinti szöveggel fogadja el. Következik az 57. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa az 57—58. §-t, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnák el. Olvassa az 59. §-t). Elnök : Pető Sándor képviselő ur jelentkezett szólásra. Pető Sándor: T. ház ! Azt kérném, méltóz­tassék az 59. §-ba az eredeti javaslatnak azt a ren­delkezését felvenni, hogy amennyiben a bizottság tudja azt, hogy az elköltözött szavazó hova költö­zött, az illető összeíró küldöttség erről értesíttes­sék. Ezen javaslatom czelja, hogy ily módon biz­tosittassék az egyik szavazókörből a másikba költözött szavazónak, amennyiben költözése hiva­talosan tudatik, a választók névjegyzékébe való hivatalos felvétele. Az általam indítványozott szö­veg tehát, amely teljesen egyezik a kormányjavas­lat eredeti szövegével, a következő (olvassa) : Az 59. §-hoz uj bekezdés volna : »Ha isme­retes, hogy az oly választó, aki változás alá nem eső jogezimen volt a névjegyzékbe felvéve, hová költözött, a névjegyzékből való kihagyásáról és ennek okáról a változás alá nem eső jogezim köz­lése mellett értesíteni kell azt a küldöttséget, amely­nek működése területére az átköltözés történt.« Azt hiszem, ez ellen nem lehet semmi kifogás és aggály; ez csak annak lesz az eszköze, hogy az illető szavazókörből elköltözött választó a má­sik szavazókörben az összeíró küldöttség által felvétessék, ahova az értesítés elment. Ez nem jelent számottevő többletmunkát sem, azért ké­rem ennek a javaslatnak az elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kíván az előadó ur nyilatkozni ? Csizmazia Endre előadó : Nem ! Elnök : Akkor a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 59. §-hoz Pető Sándor képviselő ur egy ki­egészítő módosítást adott be, amely a szöveget ma­gát nem érinti. Uj bekezdésként kívánja beiktatni azt a szöveget, amelyet az imént felolvasott. Ennélfogva elsősorban a házat a bizottsági szövegre vonatkozólag kérdem meg, és amennyi­ben az elfogadtatik, kiegészítőlég fel fogom tenni a kérdést a Pető Sándor képviselő ur láegészitő módosítására. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 59. §-ra vonatkozólag a bizottság által megállapított szö­veget elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház elfogadja a bizottság szövegét. Kérdem továbbá, méltóztatik-e ehhez ki­egészítésül uj bekezdésként elfogadni a Pető Sándor képviselő ur által indítványozott szöveget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom