Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-811
811. országos ülés 1918 Julius 18-án, csütörtökön. 603 deti szövegében elfogadni, ha azonban a t.-ministerelnök ur súlyt, helyez rá, hogy ezek »a törvény által« szavak kimaradjanak, én a magam részéről kizárólag a t. ministerelnök ur kívánságára való tekintettel hajlandó vagyok ehhez hozzájárulni, ha sikerül, amint gondolom, hogy sikerülni fog, egy kérdést a mostani eszmecsere utján klaiifikálni. Tudniillik azonkivül, hogy kételyeim vannak aziránt, hogy az egész munkásbiztositási ügy mai szervezete mellett lehetséges-e olyan nyilvántartást életrehozni, amely teljes megnyugtatást szerezzen, ebben a tekintetben is kételyeim vannak és én félek, hogy ez aligha fog sikerülni a t. kormány által kontemplált mód szerint. De utóvégre, méltóztassék a próbát megtenni. Kétségtelenül sokkal alkalmasabbnak tartom erre nézve a munkásbiztositó hivatalt, mint a munkásbetegsegélyző pénztárakat. Azáltal, hogy nem a pénztárnál, hanem a hivatalnál lesz a nyilvántartás, egyik aggályom megszűnik. A másik kérdés azonban, amelyet klarifikálni szükséges, a következő: A t. ministerelnök ur igen helyesen jelezte azt, hogy megegyezés jött köztünk létre abban, hogy az ipari munkában alkalmazottak mind felvét essenek, a közönséges napszámosok is. Ez azonban a dolog természeténél fogva csak az ipar körében alkalmazottakra vonatkozhatik, mig a betegsegélyző pénztár felöleli számos olyan kategóriáját a munkásoknak, amelyeknek az ipari vállalatokhoz vagy az ipari alkalmazáshoz semmiféle közük nincs. Hogy egyebet ne emlitsek, az összes útépítésnél vagy vasútépítésnél, vagy védgátépitésnél alkalmazott munkások tagjai a betegsegélyző pénztárnak, pedig evidens, hogy ezeknek az iparhoz semmi közük a világon nincsen. Azt kérném tehát, hogj T ebben a tekintetben méltóztassék a t. kormánynak is olyan kijelentést tenni, amely tisztázza azt a kérdést, hogy maga.az a tény, hogy valaki tagja a betegsegélyző pénztárnak, nem biztosítja számára a szavazati jogot, csak abban az esetben, ha olyan körben tagja, amely az ipari foglalkozás természetével bir. Amennyiben ez a kérdés ilyen értelemben klarifikáltatnék, a magam részéről ismétlem, hogy tisztán, mert tekintettel kívánok lenni a t. kormány kívánságára, a ministerelnök ur módosítását elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. B. Szterényi József kereskedelemügyi minister; T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Gróf Tisza István t. képviselő ur felszólalására legyen szabad tájékoztatóul annyit megj egyeznem, hogy az eredeti törvényjavaslat is az iparban és kereskedelemben állandóan alkalmazott munkások választój ogát állapította meg tekintet nélkül arra, vájjon szakmunkás-e az illető vagy úgynevezett napszámos- e. De nem volt intencziója tudtommal az eredeti javaslatnak sem azokat az időleges ipari munkára alkalmazottakat, akik nem is tartoznak szorosan véve az ipari munka keretébe, hanem egy bizonyos alkalmi munkánál időlegesen alkalmazott segédmunkaerők, például a kubikusokat felvenni. Vannak bizonyos évszaki munkások, akik csak arra az évszakra, a mezőgazdaságból rövid időre állnak be abba az ipari munkába. Ezek bár biztosításra kötelezettek, de nem subszumáIhatok azon fogalom alá, amely itt a törvényjavaslatban értetik. Azt hiszem, a t. képviselő urat megnyugtat j kijelentés, hogy így értelmezzük mi ezt. Teljesen fedi ez azt az álláspontot, amelyet a t. képviselő ur ebben a kérdésben elfoglalt. Ami magát a nyilvántartás lehetőségét illeti, megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy egyéni nyilvántartás lévén amúgy is a pénztáraknál elrendelve, nem szükséges egyéb, minthogy a bejelentési kötelezettség révén az egyéni nyilvátartást az állami munka sbiztositó-hivat álnál konczentráljuk és pedig olyképen, hogy minden változás, tehát belépés vagy kilépés külön e czélra konstruált bej elentő-lapokkal az állami munkásbiztositó-hivatalhoz érkezzék be, ahol törzslap révén az összes változás nyilvántartható. Ebben a tekintetben tehát teljesen megnyugodhatik a t. képviselő ur. (Helyeslés.) Gr. Tisza István : T. ház ! (Halljuk! Hall-. juh !) Legyen szabad szavaim értelmének helyreállítása czimén egészen röviden felszólalanom. (Halljuk ! Halljuk !) Gondolom, helyesen értettem a kereskedelemügyi minister ur kijelentését. A dolog súlypontja, igénytelen nézetem szerint, azon fekszik, hogy az a vállalat, amelyben az illető dolgozik, ipari vagy egyéb vállalat-e. (Helyeslés.) Ha ijjari vállalat, akkor nem kérdés többé, hogy szakmunkás-e vagy közönséges napszámos, de ha nem ipari vállalat, hanem, mondjuk, védgátvagy vasútépítési vagy útépítési vállalat, akkor természetesen nem tekinthető ipari vállalatnak. Ha méltóztatik ebben egyetérteni, akkor ebben a magam részéről megnyugszom. (HelyeslésJ Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Akkor a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 25. §-hoz Bródy Ernő képviselő ur adott be egy indítványt. Bródy Ernő: Visszavonom indítványomat. Elnök : Bródy Ernő képviselő ur visszavonja indítványát. Akkor csak egy módosítás van, amelyet a ministerelnök ur nyújtott be és amely a 25. §. 2. bekezdésének első sorában e két szónak : »törvény által« a kihagyását indítványozza. Leszek bátor a ministerelnök ur ezen módosító javaslatával együtt feltenni a kérdést a bizottsági szövegre. Ehhez képest kérdem a t. házat : méltóztatik a 25. §-t a bizottsági szövegben a ministerelnök ur által javasolt módosítással együtt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a szakaszt a ministerelnök ur által indítványozott módositással együtt fogadja el. Következik a 26. §. Hoványi Géza jegyző' (olvassa a 26. §-t). Elnök: Szólásra következik? 76*