Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

598 811. országos ülés 1918 Julius 18-án, csütörtökön. kat a nélkül, hogy ezeknek bármiféle hatályuk volna. Nem tudom, ez-e a czél, vagy pedig csak egy egyszerű mulasztással állunk-e szemben. Mert a választójogi törvényben kell azt szabályozni; akár megvannak ezek a kurzusok, akár csak a jövőben lesznek, hogy ha vannak ilyenek vagy lesznek ilyenek, akkor az ezek által kiállított bizonyítvány a választói jogosultság igazolása szempontjából egyenlő értékűnek tekintendő a hat vagy négy elemi osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyít ványnyal. Ez az egyik megjegyzésem. A másik megjegyzésem pedig az, hogy itt egyszerűen beiktatták ebbe a 20. §-ba az elemi iskolaihat osztály sikeres elvégzésének igazolásáról szóló 1913 : XXXVII. törvényezikk rendelkezéseit. Nem vették észre, hogy ez a törvény hogyan szól. Az eredeti javaslat nem azért kívánta a kérdésnek újólag való szabályozását, mert a hat elemi helyett áttért a négy elemire, mert hiszen akkor egyszerűen egy tollvonással kimondhatta volna, hogy mindaz, ami ott a hat elemire vonatkozik, itt a négy elemire fog vonatkozni, ehhez nem kellett volna külön törvényt csinálni. Miért kellett külön törvényt csinálni? Azért, mert a törzskönyvek vezetésére vonatkozólag az eddigi rendelkezések teljesen hiányosak. A hivatkozott törvény arról beszél, hogy miként kell vezetni a törzskönyveket, és miként kell igazolni a hat elemit ; de nem beszél arról, ami a fő, aminek a megszerzése olyan nehéz, nem beszél arról, amit törvényesen kellene elrendelni, hogy a törzskönyveknek legyen egymásodpéldánya, s ez az, amit az eredeti javaslat szerint meg akartunk csinálni. Meg akartuk t. i. csinálni azt, hogy a törzskönyvek két példányban vezettessenek, amelyek közül az egyik vagy a tanfelügyelőségnél vagy a törvényhatóság levéltárában helyeztessék el azon okból, hogy először utólagosan a törzskönyvekben ne lehessen javításokat eszközölni, hogy azoknak hiteles példánya legyen meg, másodszor, hogy ha a törzskönyvek elvesznének, az iskolánál meg legyenek a hiteles második példányok vagy a tanfelügyelőnél vagy a levéltárban, s hogy igy összpontosítva ezeknek megszerzése könnyebben legyen lehetséges. Ez ismét egy tollvonással megcsinálható ebben a javaslatban is. Méltóztassanak ilyen intézkedést javasolni. Én a magam részéről egyszerűen felhozom ezt a kérdést, talán nem ütközik az egyezménybe. Amennyiben kívánjuk, hogy végre a törzskönyvekben rend legyen és ki akarjuk zárni az utólagos törzs könyvelést és ki akarjuk zárni, hogy ha valamely falusi iskolában tűzvész támad, az azt eredményezze, hogy hetediziglen ne lehessen az elemi iskola elvégzését igazolni, méltóztassék törvényben vagy rendeletben gondoskodni arról, hogy a törzskönyvek két példányban vezettessenek, az egyik aszerint, ahogy helyesnek tartják, a központi tanügyi felügyelő hatóságnál vagy a törvényhatóságnál őriztessék. Ezzel lehetne itt a rendet elérni. Ezeket voltam bátor elmondani. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: Néhány felvilágosítással tartozom az előttem szóló t. képviselő urak megjegyzéseire. Ami a felnőttek oktatására vonatkozólag elmondottakat illeti, a felnőttek oktatására szolgáló tanfolyam által kiállított bizonyítványnak a választójog szempontjából való elfogadtatása végett nem szükséges külön intézkedést itt felvenni, mert hiszen a törvényjavaslatnak már elfogadott 6. §-ában ki van mondva, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister rendeletileg állapítja meg az egyenértékű iskolák és tanfolyamok sorozatát s amikor a 6. §. alapján a vallás- és közoktatásügyi minister intézkedik, eziránt is meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. Ami a felnőttek oktatását illeti, ne méltóztassék azt kicsinyelni, mert ez egy igen nagy intézmény és nem fog ad graecas calendas elhalasztatni. Pető Sándor: Épen azért akarjuk, mert sokra értékeljük. Wekerle Sándor ministerelnök: Az előkészületek megtörténtek s még mielőtt ezt ebbe a paragrafusba bevettük, megállapittattak az alapelvek, melyek, ha jól tudom, már 6-ikán a ministertanács által is elfogadtattak. Ezek szerint a felnőttek oktatása intézményesen foganatosittatik. Minden egyes tanintézetnél, ahol csak egy tanító van is, ott is életbe lehet léptetni, ugy hogy az állami intézmény legyen. Valószínűleg külön törvényi felhatalmazás kívántatik meg majd, hogy behozzuk mint állami intézményt a felekezeti iskoláknál is. Szóval ez egészen szervesen ki van dolgozva. Életbeléptetni kívánjuk mindenesetre nemcsak a terjedelem tekintetében, de az idő tekintetében is sokkal gyorsabban és eredményesebben, mint ahogyan az eredeti javaslat tervezete szerint lehetett volna. Ez az első. Amit a törzskönyvekre nézve méltóztatott mondani, itt már nem merek ily határozottan nyilatkozni, mert méltóztassék venni, hogy sok oly intézményünk van, amely papíron megvan, de a gyakorlati életben nincs meg. Nem akarok itt pl. a kereskedelmi törvényre hivatkozni, amely a kereskedelmi könyveket elrendeli kötelezően és a statisztikai adatokból kiderül, hogy a kereskedők jelentékeny része még írni-olvasni sem tud. így természetesen papíron marad az egész törvény. A törzskönyveknél is ilyen veszély forog fenn. Hiszen csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudjuk kivinni, hogy az anyakönyvek másolatai a törvényhatóságoknál meglegyenek. Azt hiszem, ha a fenekére nézünk a dolgoknak, itt is sok hiányával fogunk találkozni. Ne menjünk nagyon messzire, hogy deklaráljunk a törvényben, hogy az elemi iskolai törzskönyvekről duplum legyen, és ezt hiába rendelj üli. Talán meg lehet csinálni rendeleti utón fokozatosan, de hogy általánosan most ki-