Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

570 811. országos ülés 1918 Julius 18-án, csütörtökön. nemcsak nem ütközött akadályba az alkotmány másik tényezőjével, hanem mintegy onnan kezde­ményeztetett a tömegek akaratának mély tiszte­letre méltó honorálása érdekében, (ügy van! a baloldalon.) Midőn Magyarország ilyen örvendetes helyzetben van, igen természetes, hogy én és elv­barátaim a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel vettünk részt azon tárgyalásokban, melyek egy demokratikus választójog megvalósítására irá­nyultak. Igen természetes, hogy mi akkor, mint a parlamentnek egy kisebbsége nem köthettük ma­gunkat ahhoz, hogy a mi választójogi program­munk, az általános, egyenlő titkos és községenként a nőkre is kiterjedő választójog alkottassák meg, hanem hozzájárultunk egy oly választójogi tör­vényjavaslat megvalósításához, mely az általános­ság és egyenlőség elvein épül fel, azokat megköze­lítőleg megvalósítja, a titkosság kérdésében is meg­lehetős előrehaladást mutat és mely a kerületi be­osztás tekintetében a magyarságra nézve annyira hátrányos 1913-ik évi törvénynyel szemben az igazságos megosztás elvét viszi bele az életbe és a törvénykönyvbe. Ezen az alapon vállalkoztunk arra, hogy résztvegyünk abban a kormányban, mely az ilyen alapokra felépített, választójogi javaslatot előter­jeszti és megvalósítja. Annak a törvényjavaslatnak, amely a tár­gyalás alapjául ide beterjesztetett, s amelynek 5. §-át tárgyaljuk most, eredeti konozepcziója . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Batthyány Tivadar:... megfelelt azon kompromisszumnak, amelyhez hozzájárulhattak és hozzájárultak az összes u. n. radikális elemek is. A tárgyalások során — nagy sajnálatomra sokáig húzódott ennek a törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása — kikerült az eredeti javaslatból egy olyan javaslat, amely igen messze eltér azon alapelvektől, amelyek alapján mi a választójog megvalósításában kompromittáltunk. (Igaz/ Úgy van/ a szélsőbaloldalon.) Konstatálhatom, — amint már a múltkor is megtettem — hogy maga a ministerelnök ur is elismerte, hogy egynéhány lényeges pontjában eltér (Igaz ! ügy van 1 a szélsőbaloldalon.) ez a bi­zottságilag ide beterjesztett javaslat azon stipu­láozióktól, amelyek alapján mi ezt a választójogot meg akartuk valósítani. Maga az igen t. minister­elnök ur elismerte, hogy ugy, ahogy ez a javaslat a bizottsági tárgyalásokból kikerülve a ház elé terjesztetett, megnyugvásra, nyugvópontra a vá­lasztójog kérdését nem fogja ho ni, hanem igenis tovább is fog ennek agitácziója folytatódni. (Zaj a jobboldalon. Halljuk/ Halljuk/ balfelől.) Ezeket, azt hiszem, nemine contradicente konstatálhatjuk. Lojalitásom követeli, hogy kon­statáljam azt is, hogy az igen t. ministerelnök ur és a kormány igyekeztek több pontban a bizottsági tárgyalások alkalmával a nézetünk szerint meg­rontott, reakczionárius, konzervatív irányban visszacsinált javaslaton némileg javítani. Itt konstatálni kívánom azt is, hogy az igen t. munkapárt hónapokon át — ezt gyakran kon­statáltuk is itt — a magyar nyelv jelszavával operált . . . Jánosi Zoltán : Komédia volt! (Élénk ellen­mondások és zaj a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: ... és hogy igyeke­zett a ministerelnök ur az ő indítványává] a ma­gyar nyelvnek bizonyos érvényesülést biztosítani és igyekeztünk mi is a magunk indítványával; ámde amidőn törésre került a sor, a t. munkapárti többség, ellentétben az ő argumentácziójával és velünk szemben lefolytatott támadásaival, mind­azokat az indítványokat leszavazta, amelyek a magyar nyelv honorálására itt előterjesztettek. (Igás / Ugy van / a szélsőbaloldalon.) Konstatálni vagyok kénytelen, hogy a javas­latnak eddigi plenáris tárgyalása során azon sza­kaszoknál, amelyek ezen javaslat gerinczét ké­pezik, egymásután el lettek ejtve nemcsak azok az indítványok, amelyeket mi csináltunk, nemcsak az eredeti kompromisszumos javaslat, hanem el lettek ejtve a ministerelnök urnak javaslatai is, el lett ejtve a négy elemi osztályra vonatkozó javaslata a ministerelnök urnak, szemben a Tisza­féle hat elemivel; a tegnapi napon pedig a minis­terelnök urnak többrendbeli javaslatai arra, hogy a nők választójogában legalább egy kezdő lépést tegyünk... Hock János: A minimumot!] Gr. Batthyány Tivadar:... hogy egy mini­mális kezdést bevigyünk. Ez a t. munkapárti több­ség által leszavaztatott. Ezzel szemben sajnálattal kell konstatálnom, hogy a ministerelnök ur ebből, legalább eddigi nyilatkozatai szerint, semmiféle konzekvencziákat nem vont le, hanem megy tovább a maga utján. Nem tudom, meg fogja-e kísérelni a főrendiházban visszacsinálni ezeket, vagy talán a szankczió meg­tagadásával fog bizonyos pressziót gyakorolni, vagy argumentálni abban az irányban, hogy tényleg egy jó, igazán demokratikus választójog jöjjön, de eddig ugy látom, hogy a t. kormány semmiféle további konzekvencziát ebből nem von le a Én és t. elvbarátaim felvetjük magunknak a kérdést, hogy ha azt látjuk, hogy itt az egész vo­nalon a lényegben eltérő intézkedéseket vesznek fel a törvényjavaslatba, szemben azokkal a meg­állapodásokkal, amelyekhez mi annak idején a legnagyobb készséggel és lojalitással hozzájárul­tunk, vájjon van-e oka és indoka annak, hogy mi ennek a törvényjavaslatnak további részletes tár­gyalásában résztvegyünk akkor, midőn azt látjuk, hogy a ministerelnök ur indítványait is itt egymás­után az őt támogató többségi párt elutasítja? Amidőn, mondom, a ministerelnök ur az ő sokkal mérsékeltebb javaslataival sem tud érvényesülni, (Igaz ! ügy van! a szélsőbaloldalon.) miránk nézve teljesen lehetetlenné válik, hogy mi itt ennek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom