Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-811
811. országos ülés 1918 Julius 18-án, csütörtökön. 567 Elnök: Szólásra feljegyezve senki sincsen. Kérdem, kivan valaki a 3. §-hoz hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, akkor a vitát bezárom. A ministerebiök ur kíván nyilatkozni. Wekerle Sándor ministereinök: T.ház! (Halljuk ! Ralijuk !) Én a bizottság által javasolt szöveg megtartása mellett foglalok állást. Indokaim a következők. A t. képviselő ur hivatkozik az 1848-as törvényre. De hiszen 1848-ban nem voltak névjegyzékek, tehát az 1848-as törvényhozás csak általában a jogosultságra hivatkozhatott és nem a névj egyzékekre. Platthy György: El is hagyhattam volna a 48-ra való hivatkozást. Wekerle Sándor ministereinök: Tehát a t. képviselő ur maga is elismeri, hogy az 1848-as törvényre való hivatkozás nem volt épen szükséges. Másképen áll a dolog az 1872-es törvénynél. Az igaz, hogy az az általános névjegyzékeket — valamennyi névj egyzéket — felülvizsgálni kívánta, azonban általános álláspontunk most más. Törvényeink mindig azt rendelik, hogy a megelőző névjegyzékbe felvettek hivatalból veendők át az ujabb névjegyzékbe. Tehát,ha az 1918-ik évi névjegyzéket veszszük alapul, akkor legalább is feltételezni kell, hogy azok, akik a megelőző évi névjegyzékben benne voltak, a törvény ezen rendelkezésének megfelelőn áttétettek az ujabb névjegyzékbe is. En, ha olyan j elentősége lenne ennek, mint aminőt a t. képviselő ur tulajdonit neki, akkor elismerném felszólalása indokoltságát, itt azonban nem azokról van szó, hanem az analfabétákról. Maga ez az első bekezdés az analfabétákra vonatkozik, másokra nem, mert hiszen, ha nincsenek is bent a többiek a névjegyzékben, érvényt szerezhetnek annak és felvétethetik magukat a névjegyzékbe, nem ezen paragrafus alapján, hanem azon jiaragrafus alapján, hogy a most tágabban megállapított kvalifikácziónak megfelelnek és ennélfogva választói jogosultsággal bírnak. Tehát, aki kimarad, például. . . Bizony Ákos : Az egynegyed telkesek ! Wekerle Sándor ministereinök: Ez vonatkozik az analfabétákra és a nyolezholdasokra. De a nyolczholdas is felvétetheti magát ; az egynegyedtelkes is felvétetheti magát az uj választói törvény alapján, ha írni és olvasni tud. Az írni és olvasni nem tudók, megengedem, hogy kimaradhattak ezen jegyzékből. Ezek miatt azonban nem lenne érdemes változtatást tenni. Mi azon szempontból indultunk ki, hogy tágabb alapon vegyük fel a választókat. A t. képviselő ur láthatja, hogy az 1914-re és az 1918-ra eszközölt választói összeírások között körülbelül 350.000 különbség van. Tehát ha az 1914-ik évre hivatkozunk, sokkal szűkebb alapra hivatkozunk, mintha 1918-ra hivatkozunk. Ismétlem, t. ház, hogy ez tulajdonképen csat az analfabétákra vonatkozik, mert aki nem analfabéta, az a most megállapított választói jogosultsági tágabb feltételek alapján felvétetheti magát a névjegyzékbe. Az 1918-ik évi névjegyzéket azért vettük alapul, mert a törvény előkészítésekor az volt az utolsó kész névjegyzék és most is ez az. Tehát ismétlem, hogy miután mindenki felvétetheti magát, ha nem analfabéta, ezen törvény alapján, ha nem is ezen paragrafus alapján, kérem, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó ur kivan nyilatkozni. Csizmazia Endre előadó: T. ház ! A magam részéről is csatlakozom a ministereinök ur ő nagyméltósága előterjesztéséhez és kiegészítésül hivatkozom még a következőkre. Annak a ténynek a megállapításánál, hogy kinek van választójogosultsága, mindig a legutolsó névjegyzék a döntő. Az jogerősen van megállapítva; aki abba fel van véve, annak van választójoga, aki nincs felvéve, annak nincs választójoga. In concreto, ha választás történik, nem szavazhat valaki azon a czimen, hogy bár a listába nincs felvéve, de az előző évi listába fel van véve és abból véletlenül kimaradt. Akkor teljes zűrzavart okozna az, ha az összeiróbizottság megbízatnék azzal,hogy 4—5 évi választólistát vizsgáljon át ós annak alapján állapítsa meg a választójogosultságot. Rengeteg vitára is adna ez okot. A törvényjavaslat alkotója itten fiksz alapot vett fel ; ez volt az 1914. évi utolsó lista. Mi ehelyett az utolsó lista helyett, amint a ministereinök ur is rámutatott már, az 1918. évi listát vettük, még pedig épen a kiterjesztés érdekében, azért, mert a régi törvény értelmében vannak sokan olyanok, akik annak alapján jutottak be és igy az 1914. évi listában nem is szerepelhettek. Az Í918. évi listába azonban be kellett kerülni a törvény alapján azoknak, akik az 1914. évi listában benne vannak. Tehát benne vannak azok, akik benne voltak a listában 1916-ban, 1915-ben és kik átvétettek az 1914-iki listából. Az 1918. évi lista tehát egy fiksz alap annak megállapítására, hogy kinek van választójogosultsága régi vagy uj jogon. Mindezek alapján kérem a bizottsági szövegnek változatlan elfogadását. (Helyeslés.) ElRÖk : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakaszhoz egy módosítás adatott be Piatthy György képviselő ur részéről, amely igy hangzik (olvassa) : »A 3. §. első bekezdésének első, második és harmadik, valamint második bekezdésének második sorában ehelyett: >>az 1918. évre« teendő : »az 1914—1919. évek valamelyikére«. A kérdést a házszabályok értelmében ugy fogom feltenni, hogy a bizottsági szövegre vonatkozólag kérdem meg a t. házat. Amennyiben a ház ezt elfogadja, akkor Piatthy György képviselő.ur módosítását mellőzöttnek fogom kijelenteni. (Helyeslés.) Ehhez képest kérdem a t. házat: méltóztatik a 3. §-ra vonatkozólag a bizottság által megállapított szöveget elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások : Igen ! Nem l) Kérem az igennel szavazó képviselő urakat, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.)
