Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-810
8lO. országos ülés 1918 Julius 17-én, szerdán. 545 Engedje meg a t. ház, hogy a családi életet illető aggodalmakkal szemben, amelyek felhozattak, továbbá a tekintetben, hogy milyen tarthatatlan állapotok fognak keletkezni és minő szenvedélyes modorban léptek fel azok a nők, akik a választójog kiterjesztését követelték, az én rövid megjegyzésem csak az legyen, hogy ne a szenvedélyek végletén álló nők eljárása szerint Ítéljék meg önök a nők választójogát, hanem idézzék fel emlékükbe édesanyjuk alakját (Élénk tetszés és taps balfelől.) és akkor látni fogják, hogy ezek a normális keretben mozgó nők, ezek ma sem élnek az őket megillető jogokkal, legyenek azok vagyoni vagy családi jogok, ugy hogy ez visszahatna a családi összetartozandóságra. Kímélettel, szelídséggel alkalmazzák ők jogaikat és érvényesitik azokat. Aki társadalmi bajainkat ismeri, a költe kező férjek ellenében épen azt hozhatja fel szemrehányásként a nőknek, hogy nem megfelelőleg éltek jogaikkal! (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ne féljünk mi attól, hogy az ujabb jogok a családi életet megbonthatják. Ahol a humanizmusnak, a szeretetnek, a kíméletnek érzelmei érvényesülnek, ott a mai családi körben is a nő szava dönt, így lesz ez a jövőben is. jjt Amint sok jogkiterjesztés átment a családi életbe, anélkül hogy zavarólag hatott volna, ugy mondhatom, hogy ez is át fog menni minden káros következmény nélkül. De legyünk tisztában azzal, hogy bármennyire a gazdasági tevékenység j egyében éljen is ma a nemzet, jövője nemcsak a gazdasági tevékenységtől, de a kultúra, művészet, irodalom terén való érvényesülésétől is függ és itt merem mondani, hogy ezeknek a magasabb emberiségi érdekeknek érvényesitésében elsősorban a nők lesznek hivatva és elsősorban épen azok a nők, akiknek felvételét kifogásolni szokták, akiket én felvettem, mint a középiskolát végzettek nejeit, mert ezek képviselik nálunk azt a kategóriát, amely befolyását és érdeklődését irodalmi, művészeti és humanitárius törekvésekre nézve leginkább érvényesiti. (Helyeslés balfelől.) Ajánlom javaslatom elfogadását, mert bigyjék el a t. képviselő urak, hogy a nők legnemesebb érzéseit fogjuk nélkülözni a közéletben és a politikában, ha nem engedünk teret a nők választójogának. (Élénk helyeslés és tetszés balfelől.) Elnök: T. ház ! Kivan az előadó ur a szólás jogával élni? (Nem!) Az előadó ur szólni nem kivan. A tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. T. ház ! A női választójog kérdéséhez beadatott összesen tizenegy indítvány, (Felkiáltások : Csak !) amelyek közül egyik-másik önálló, a többi pedig a már beadott módositvánj'okhoz simul, azokat módosítva vagy kiegészítve. A házszabályok értelmében, (Halljuk! Halljuk !) miután bizottsági szöveg nincs s miután az előadó ur a maga különvéleményét visszavonta, ennélfogva alaj)javaslatnak lesz tekintendő az az KÉPVH. NAPLÓ. 1910—-1915. XT,. KÖTET. indítvány, amelyet a ministerelnök ur beadott. (Helyeslés.) Már most, t. ház, mivel ez a javaslat három pontból áll, amely három ponthoz különböző módositványok, kiegészítő és megváltoztató indítványok adattak be, ennélfogva, azt hiszem, helyesen járok el, ha az alapinditványt külön-külön egyes pontjaiban bocsátom szavazás alá. (Helyeslés.) Először felteszem a kérdést a bevezető részszel az 1. pontra. Amennyiben ez elvettetnék, felteszem a kérdést a bevezető részszel a 2. pontra. Ha ez is elvettetnék, felteszem a kérdést a bevezető részszel a 3, pontra. Hogyha ez is elvettetnék, akkor felteszem a kérdést a bevezető részszel a ministerelnök ur által szövegezett 3. pontra a Giesswein Sándor képviselő ur módositványával, amely arra vonatkozik, hogy ne 100 korona, hanem 50 korona adófizetés esetében adassék meg a választójog. Ezután a ministerelnök urnak a 3. pontra vonatkozó szövegét fel fogom tenni a Fényes László képviselő ur módosítása szerint változó szöveggel, amelyet, mivel nincs kinyomatva, felolvasok. Ez ugy szól, hogy a gazdasági rész helyett tétessék : »és minden olyan mezei gazdálkodást folytató nő, akinek legalább 1200 négyszögölével számított 8 (nyolez) hold saját földje van«. Amennyiben a ministerelnök ur javaslata a maga egészében elvettetnék, akkor ezzel mellőzöttnek fogom kijelenteni a Vázsonyi Vilmos képviselő ur által beadott ama kiegészítő módositványt, amely csak az esetben állhatna meg, ha a ministerelnök ur javaslata több vagy legalább egy pontjában elfogadtatnék. A képviselő ur t. i. a ministerelnök ur szövegéhez egy 4. pontot kivan hozzátenni, amely igy hangzik: »Az özvegy nő, ki az elemi iskola hatodik osztályát sikeresen elvégezte és aki törvényes (törvényesitett) gyermekeinek tartásáról a maga keresményéből vagy jövedelméből gondoskodik (esaládfentartó özvegy)*. Hasonlóképen a ministerelnök ur javaslatának teljes elvetése esetében mellőzöttnek jelenteném ki Lukács György képviselő ur módositványát, amely szintén kiegészítő módositvány a ministerelnök ur indítványához. A képviselő ur voltaképen a 2. pont helyére ajánl egy szöveget. Vagyok bátor azonban utalni arra, hogy ez részéről tulajdonképen csak tollhiba lehet, mert az általa ajánlott pont nem a ministerelnök ur javaslatának 2. pontja helyébe jönne, hanem uj 4. pontként lenne felveendő, hogy — amint ő indítványozza — választói jogosultsággal bírjanak »azok az özvegy (törvényesen elvált) nők, akik saját jövedelmükből vagy keresetükből tartják fenn családjukat, amennyiben jelen törvény 2. §-ának 1—3. pontjaiban körülirt különös kellékek valamelyikének is megfelelnek*. Ez nem a ministerelnök ur 2. pontja ellen szól. Ez voltaképen uj pont. Ha tehát a minister69
