Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

dlO. országos ülés 1Ú18 belileg. A statisztikai adatok szerint, melyek birtokomban vannak, 24 éven felüli nagybirtokos nő — az irni-olvasni tudók számát nem tudom — van 210, ezer holdas van 851, 100—200 holdig van 1034, 50—100 holdas 2156. A 40 holdasokról nincs statisztikám, mert ez az összholclakra vonatkozik, a képviselő ur pedig csak a szántóföldet rétet, kertet és szőlőt kívánja figyelembe venni, ami meg fog ezzel egyezni. Ez 4151. A nőknek 66%-a tud irni-olvasni és az összlakosság egyharmada végezte el a hat elemi iskolát. Ha tehát ezt a számot eloszszuk hárommal, akkor marad 1483 ezen választójog alapján, ami a kormány javaslatánál kiszámított statisztikai adatok szerint 1500-at tett ki. Ez az a szám, melyben a nők választójoggal lennének felruházandók. Ezen a czimen ez a javaslat vidéken 1500 nőnek ad választójogot. Ha lemegyek a 20 holdig, akkor nagyon meg íesz velem elégedve a t. képviselő ur. A 20—50 holdig való birtokosok száma 12934, ezeknek egyharmada végezte a hat elemi iskolát. A családfentaitókról nem is beszélek. Tehát, ha lemegyek a 20 holdig, akkor is hat eleminél kap 4311 nő választójogot, 20—50 hold között és 50 holdtól kezdve kap 1483. Most nem tudom, hogy a képviselő ur azt kivánja-e, hogy ily nagyszámú nőt ruházzunk fel a választójogban. De folytassuk, mit jelent a nő választójoga az iparban. Ismét kezeim között vannak az adatok, — a ministeriumban dolgoztunk ebben — hogy hány irni-olvasni tudó nő van 24 éven felül, akinek iparigazolványa van, akár önálló, akár nem önálló. Ilyen van 17.000 az egész országban. Ha erre ismét a hat elemit méltóztatik alkalmazni, az irni-olvasni tudók 47%-a végzett hat elemit, de én számitok 50%-ot és kapok 7500-at, akiknél a czenzust még nem derítettem ki. De a képviselő ur még a 100 korona czenzust is alkalmazza. 100 koronás czenzussal pedig megfelel az országos átlag szerint egynegyede vagy egyharmada az adózóknak és ennek következtében a legjobb esetben 1875 azon nőknek száma, akiket Landauer Béla képviselő ur az ipar és kereskedelem körében választójoggal kivan felruházni. Ha most összesíteni, az ipar köréből a legrosszabb esetben 1875, a mezőgazdaságéból 1490 választó kerülne ki, tehát összesen 3365 azon nők száma, akiket a képviselő ur választójoggal kivan felruházni, tehát a legjobb esetben 2000 — 2500, vagyis összesen 4500. Tehát Landauer Béla képviselő ur választójogának átmérője az egész országban 4500 szavazó. Én azt hiszem, hogy 4500 szavazóból álló női választójogot csinálni talán még sem érdemes, ha nem az a czél, hogy kuriózumként hozzuk be a női választójogot, hogy van ám női választójogunk, hanem az, hogy a női választójog, mint a reform szerves része illesztessék be a javaslatba. (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Eá kell térnem Teleszky képviselő ur javaslatának bírálatára. Meg kell állapitanom, hogy Tejulius 17-én, szerdán. 525 leszky János igen tisztelt képviselő ur, aki csakis a családon kívül álló nőknek, akik azonban egyúttal kell hogy családfentartók is legyenek, kivan választójogot adni. A választójogosultságot köti négy polgárihoz és 20 koronához és négy elemihez és 100 koronához. Először is meg kell állapitanunk, hogy a négy polgárit végzett nőknek legkevesebb 50%-a családi körben marad, vagyis nem megy kereső pályára, tehát a 160.000-ből marad 80.000. Itt még a családfentartás százalékát is le kell vonnunk, amely a hadiözvegyeknél számitásom szerint körülbelül 10% és igy is elég szép eredményre jutunk. A megmaradt 80.000-ből tehát ezen a czimen legfeljebb 72.000 nő jut választójoghoz. Most még a 20 korona adót szintén hozzá kell számítani. Országos számok szerint tulaj donképen az adózók 27%-a fizet 20 koronát. Én sokkal jobb arányt veszek fel, 50%-os arányt, ugy hogy marad 36.000 nő, aki ezen a czimen választó volna, mindenesetre több, mint Landauer Béla t. képviselőtársam javaslata alapján ; de ez semmiesetre sem olyan szám, amely megérdemelné az échauffement-t a játékban. A másik jogczim a négy elemi a 100 koronával. Itt ugyanazok a számitások teendők, amelyeket az előbb tettem. A 17.000 iparigazolvány vagy engedély alapján ipart vagy kereskedelmet üző nőből le kell számítani először 13%-ot a négy elemi különbségére, ezenkívül le kell még ebből számítani egyharmadot vagy egynegyedet — mert csak ennyi fizet 100 koronát — s akkor megkapjuk azt az eredményt, hogy ezen a czimen, valamint a mezőgazdasági czimen is Teleszky János képviselő ur javaslata szerint közel 10.000 kerülne be a választók közé. Már most 36.000 meg 10.000, vagyis 46.000, makszimálisan 50.000 nő nyerne szavazati jogot. Ez mindenesetre jelentékenyen több annál, amit Landauer Béla t. képviselőtársam kíván a nőknek engedélyezni. T. ház ! Azért kellett számbelileg ezen indítványoknak értékét kiszámitanom hogy indokolhassam, hogy nekem ezek a női választójogi javaslatok nem kellenek, mert én nem játszom azon szóval, hogy női választójog. Ezt megteheti egy olyan feminista, akinek a lényeg az, hogy megjelenjék egy női ruhába öltözött választó az urnánál; aki azonban komoly reformot akar csinálni és a női választójogot szerves alkotórészként akarja beiüeszteni a választójogba, az azt mondja, hogy inkább ne legyen női választójog, semhogy ilyen kifigurázása legyen a női választójognak. (Helyeslés a baloldalon.) Inkább ne legyen női választójog, ha csak ilyen csenevész javaslatok volnának azok, amelyeket a ház elfogad, mert az meg fog érni és ennek megérése is drágább lesz épugy, mint a férfiválasztójognak. Különösen felhívom a konzervatív urak figyelmét arra, hogy ha megcsinálják a női választójogot, nem tudom, hogy abból nagy haszna lesz-e a demokrácziának ; de ha nem csinálják meg, legyenek nyugodtan, hogy abból nagy haszna lesz, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) mert