Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-810
514 810 országos ülés 1918 július 17-én, szerdán. pénzügyi és igazságügyi bizottságokhoz együttes tárgyalás és jelentéstétel végett méltóztassék utasítani. Elnök :• A pénzügyminister ur által benyújtott hatrendbeli törvényjavaslat ki fog nyomatni és szét fog osztatni és a Magyar Földhitelintézet által engedélyezendő viz-szabályozási és talajjavitási kölcsönökt'ől és a némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről szóló 1889. évi XXX. t.-czikk kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz, a szénádéról szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett ugyancsak a pénzügyi bizottsághoz, a sójövedékre vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek és a vámvonalon át behozott só után fizetendő engedély-illetékeknek és vámnak megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett hasonlóképen a pénzügyi bizottsághoz, az Osztrák-Magyar Bank által az 1917. évre fizetendő hadinyereségadőról és a valuta-tartalék javadalmazásáról szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett ugyancsak a pénzügyi bizottsághoz, a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezésérő] és hitel szükségleteiknek kielégítéséről szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és igazságügyi bizottságokhoz utasittatik. Miután ez utóbbi törvényjavaslatra vonatkozólag a pénzügyminister az együttes tárgyalás kimondását kéri, kérdem a t. házat, métóztatnak-e erre a törvényjavaslatra vonatkozólag az együttes bizottsági tárgyalást elrendelni, igen vagy nem ? (Igen!) Ennélfogva a ház kimondja, hogy a pénzügyi és igazságügyi bizottságok ennek a törvénj'javaslatnak együttes tárgyalására utasíttatnak. Végül a Pénzintézeti Központról szóló 1916. évi XIV. törvényczikk egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett ug} r anesak a pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz utasittatik. Minthogy a kormány részéről erre a törvényjavaslatra nézve is az együttes tárgyalás kéretik, kérdem a t. házat, méltóztatik-e erre a törvényjavaslatra nézve is kimondani az együttes bizottsági tárgyalást, igen vagy nem ? (Igen!) A ház erre a törvényjavaslatra nézve is kimondja az együttes tárgyalást és igy a pénzügyi és igazságügyi bizottságok együttes tárgyalásra utasíttatnak. Most következik napirendünk : az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 1413, 1450) tárgyalásának folytatása. Tárgyalás alatt van a nők választójogára vonatkozó kérdés. T. ház! Jelentem, hogy Szabó István képviselő ur félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása czimén kivan röviden felszólalni. Gondolom, a t. ház megadja neki erre az engedélyt.. (Halljuk! Halljuk !) Szabó István :'T. képviselőház ! A múlt pénteki ülésen a választójogról mondott beszédem több kijelentését gróf Károlyi Mihály képviselő urés Wekerle Sándor t. ministerelnök ur is félremagyarázták, olyannyira, hogy szükségesnek tartom ezeket a kijelentéseket uira előhozni és a mondani szándékoltakat megmagyarázni. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Gróf Károlyi Mihály ur többek között azt mondta : (olvassa): »Nagyon csodálkozom azonban, hogy a t. képviselő ur annyira fel van háborodva ezen az igazságtalanságon, amely voltaképen negatív módon áll elő, ellenben amikor pozitív igazságtalanságokról van szó, amikor a jogfosztások egész sorozatának voltunk a szemtanúi ma délelőtt és tegnap, akkor erre a t. képviselő urnak egy szava sem volt. Akkor a t. képviselő ur nem állott fel és nem háborodott fel akkor sem, amikor a Károly-kereszteseket egészen kidobták.« Ugy látszik, gróf Károlyi Mihály nem kisérte figyelemmel az én állásfoglalásomat ebben a kérdésben. Valahányszor szót emeltem a választójog kérdésében, a leghatározottabban hangoztattam, hogy én jogosultabb választójogi czimet nem ismerek Magyarországon, mint azoknak a jogczimét, akik életüket koczkáztatták, vérüket áldozták a hazáért. Ezt ismételten kijelentettem és emellett a kijelentésem mellett mindig megállottam. Ha ilyen előzmények után mégis azt mondják rám, hogy nem vettem figyelembe a Károly-keresztesek jogának elejtését, ez csak tévedésen alapulhat. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem háborodott fel!) Azt mondta gróf Károlyi Mihály t. képviselő ur, hogy miért nem háborodtam fel akkor és miért háborodtam fel most ? Hát itten nagy különbség van. A férfiak választójogát már hónapok 61 a tárgyaltuk, annak minden részlete meg volt beszélve, támadva, védelmezve, körülbelül teljesen tisztában voltunk azzal, hogy mi fog vele történni. A női választójognál azonban egészen másként állott a helyzet. A női választójognál módosítások igértettek arra, nézve, hogy ki fog belőle küszöböltetni az az egyoldalúság, amely szerint a falusi nő teljesen ki volt zárva belőle. Ilyen ígéretek után. amikor a t. ministerelnök ur még a t. előadó ur különvéleményét semtartotta elégnek, némi joggal elvárhattam volna, hogy a ministerelnök ur által bejelentett módosítás ezt a legnagyobb igazságtalanságot legalább részben némileg orvosolni fogja. A helyett azonban, hogy ezt orvosolta volna, még tetézte azzal, hogy a j avaslat még azoknak a nőknek is szavazati jogot biztosit a férj iskolázottságának jogczimén, akiknek a saját iskolázottságuk után nem lenne szavazati joguk. ; ; Engedelmet kérek, a kettő között nagy különbség van. Az egyik igazságtalanságot már régóta tudtuk, hónapok óta tárgyaltuk, ellenbén ezt az igazságtalanságot csak abban a pillanatban hallottam meg. Ezt igazán nem vártam volna a t. ministerelnök úrtól, — ez az oka annak, amiért, én fel voltam háborodva.
