Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-805

316 805. országos ülés 1918 Julius 5-én, pénteken. a maga széttagolt életet. Ott egységes nemzeti élet nem volt. Azt konczedáíom, hogy a zseniális német agyvelők a világnézetek produkálásában kifogyha­tatlanok voltak. Egy Kantnak, egy Éichte-nek, egy Schellingnek, egy Hegelnek filozófiáját magam is élvezettel és csodálkozással olvastam. Schelling ugyszólván minden évtizedben ujabb és ujabb világnézetet produkált. Ha világnézetet kell ter­melni, hát ők ahhoz értenek, de legyen szabad megjegyeznem, hogy az összes előttem ismeretes német filozófiai világnézeteknél többre becsülöm az angol Herbert Spencer filozófiáját és világnéze­tet, mert az az ekzakt tudományok elemeiből van felépitve,nem pedig ábrándos s emlélődésekből. Ami a magyar világnézetet illeti, ne méltóztas­sék azt olyan nagyon lebecsülni senkinek ezen a földön, mert kétségtelen tény az, hogy az első szel­lemi, gazdasági és technikai kultúrát, amennyire a történelem visszavilágítani képes, nem az egyip­tomiak produkálták, hanem a Tigris és Euphrates völgyében a szumirok. Ezeknek pedig nyelv­kincse és grammatikája s erntam kétségtelenül bizonyítja a héber hatások mellett is azt, hogy turáni faj volt: A sémita népek, a babilóniaiak, a zsidók, a világ teremtésére, az ember teremtésére, a bűnre, a özönvizre vonatko ó ősi hitregéket, ame­lyekben a régi emberek világnézete kifejezésre ju­tott, ugy mint az uj emberek világnézete a filozófiá­ban, kétségkívül mind a szumiroktól vették. Bizonyítja ezt az is, hogy ezeknek a sémita népek­nek régi vallásos iratai kettős szövegüek : az egyik szöveg szumir szöveg, a szent nyelv, amely fen­maradt még akkor is, amikor a szumirok már rég eltűntek és elenyésztek az őket beolvasztó sémiták tömegében. Az én tudomásom szerint az első szel­lemi és gazdasági kultúrát a turáni faj terem­tette. Ne tessék tehát azt mondani senkinek, hogy a magyar faj nemzeti érzése csak ösztönszerű akaratforrás, mert van az olyan tudatosan kiala­kult világnézet, mint akármelyik másik faj világ­nézete és nemzeti érzése. (ügy van ! balfelől.) Tovább megyek ; áttérek a katonai j ogez­mekre. Én — méltóztassék nekem elnézni ezt a felfogásomat — az eredeti javaslatnak lényegét a katonai jogezimekben és a nők választó] ogának j og­czimében találom. Miért? Azért, mert annak a ki­rályi levélnek, amely a háború folyamán napi­rendre tűzte a választójog kérdésének megoldá­sát, ide vonatkozó része ugy hangzik : olyan vá­lasztójogot kell adni a magyar népnek, amely a mostani nagy időknek és a nép háborús áldozatai­nak megfelel. Richter János: Es tovább? Jánosi Zoltán : A magyar nemzeti állam érde­keinek sérelme nélkül. Többször idéztem, de nem méltóztatott itt lenni. Bakonyi Samu : Őtőle ne tessék félteni a nem­zeti érdekeket! Lovászy Márton : Tőlünk féltik a magyar nem­zeti államot? Richter János: Persze, hogy féltjük. Félti az ország legnagyobb része. (Zaj.) Törölték a békében teljesített katonai szol­gálat jogezimét és a háború alatt legalább két évig a front mögött teljesített katonai szolgálat jogezimét. Pedig az az áldozat, amelyet egy katonáskodó állampolgár az országnak, a hazának hoz, az én meggyőződésem, az én értékelésem szerint sokkal nagyobb, mint az az áldozat, amelyet letesz a haza oltárára az, aki 10 korona egyenes állami adót fizet. (Élénk helyeslés balfelől.) Az, aki katonáskodik béke idején vagy a háború alatt, a maga legszebb esztendőiből tölt el éveket az állam szolgálatában nehéz viszonyok, nehéz körülmények között, mert azalatt magára és családjára nézve szünetel az ő termelő munkája s elvész annak minden eredménye. És ime, ez a jogezim mégsem találtatik elegendő súlyosnak arra, hogy bevétes­sék azok közé a jogezimek közé, amelyek a magyar állampolgároknak politikai jogosultságot bizto­sítanak. A katonai jogezimek közül tulajdonképen csak az arany és ezüst vitézségi érem és az altiszti rang jogezime marad meg. Ezen a czimen a mel­lékelt statisztikai táblázat szerint körülbelül 79.000 állampolgár nyeri meg a politikai jogosult­ságot. A Károly-keresztesek jogezime a nagy­korúaknál teljesen elesett. Igaz, hogy a javaslat 2. §-ának 8. pontjában az van, hogy választójog­gal birnak azok, akik kisegítő családtagok és Károly-keresztesek. De itt a Károly-keresztesek felemlítése egész nyugodtan elmaradhatott volna, hiszen a kisegítő családtag jogezime Károly ­kereszt nélkül is azon módon fennáll. Polónyi Géza : És 24 éven felül! Jánosi Zoltán : Majd arról is beszélek ! Külön fogok beszélni arról, hol van értelme a Károly­keresztnek. Tehát a nagykorúaknál semmiféle értéke a világon nincs. Csizmazia Endre előadó: De van! Jánosi Zoltán : Bocsánatot kérek, a nagy­korúaknál nincs. Csizmazia Endre : Állandó alkalmazásnál egy év szükséges a választójoghoz.' Családtagnál és Károly-keresztesnél pedig nem kell az egy év. Jánosi Zoltán: Tehát a Károly-keresztes katonák csak akkor nyerik meg a választójogot, ha a többi, a valóságos választói jogezimeknek meg­felelnek, vagyis Károly-kereszt nélkül ép ugy meg­nyernék, mint ahogy Károly-kereszttel meg­nyerik. (Az elnöki széke! Szász Károly foglalja el.) A Károly-keresztnek csupán az a hatása van, hogy azok a Károly-keresztesek, akik a választójogi javaslat jogezimeinek megfelelnek, 24 éves koruk előtt ' is megnyerik a választó­jogot. Ennél az egy pontnál, ebben az egy részben van a Károly-keresztnek valami elő­nye, holott felfogásom szerint meg kellett volna maradni azon eredeti állásponton, hogy minden Károly-keresztesnek meg kell adni a választó­jogot, mert ez felelt volna meg annak a követel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom