Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-805
316 805. országos ülés 1918 Julius 5-én, pénteken. a maga széttagolt életet. Ott egységes nemzeti élet nem volt. Azt konczedáíom, hogy a zseniális német agyvelők a világnézetek produkálásában kifogyhatatlanok voltak. Egy Kantnak, egy Éichte-nek, egy Schellingnek, egy Hegelnek filozófiáját magam is élvezettel és csodálkozással olvastam. Schelling ugyszólván minden évtizedben ujabb és ujabb világnézetet produkált. Ha világnézetet kell termelni, hát ők ahhoz értenek, de legyen szabad megjegyeznem, hogy az összes előttem ismeretes német filozófiai világnézeteknél többre becsülöm az angol Herbert Spencer filozófiáját és világnézetet, mert az az ekzakt tudományok elemeiből van felépitve,nem pedig ábrándos s emlélődésekből. Ami a magyar világnézetet illeti, ne méltóztassék azt olyan nagyon lebecsülni senkinek ezen a földön, mert kétségtelen tény az, hogy az első szellemi, gazdasági és technikai kultúrát, amennyire a történelem visszavilágítani képes, nem az egyiptomiak produkálták, hanem a Tigris és Euphrates völgyében a szumirok. Ezeknek pedig nyelvkincse és grammatikája s erntam kétségtelenül bizonyítja a héber hatások mellett is azt, hogy turáni faj volt: A sémita népek, a babilóniaiak, a zsidók, a világ teremtésére, az ember teremtésére, a bűnre, a özönvizre vonatko ó ősi hitregéket, amelyekben a régi emberek világnézete kifejezésre jutott, ugy mint az uj emberek világnézete a filozófiában, kétségkívül mind a szumiroktól vették. Bizonyítja ezt az is, hogy ezeknek a sémita népeknek régi vallásos iratai kettős szövegüek : az egyik szöveg szumir szöveg, a szent nyelv, amely fenmaradt még akkor is, amikor a szumirok már rég eltűntek és elenyésztek az őket beolvasztó sémiták tömegében. Az én tudomásom szerint az első szellemi és gazdasági kultúrát a turáni faj teremtette. Ne tessék tehát azt mondani senkinek, hogy a magyar faj nemzeti érzése csak ösztönszerű akaratforrás, mert van az olyan tudatosan kialakult világnézet, mint akármelyik másik faj világnézete és nemzeti érzése. (ügy van ! balfelől.) Tovább megyek ; áttérek a katonai j ogezmekre. Én — méltóztassék nekem elnézni ezt a felfogásomat — az eredeti javaslatnak lényegét a katonai jogezimekben és a nők választó] ogának j ogczimében találom. Miért? Azért, mert annak a királyi levélnek, amely a háború folyamán napirendre tűzte a választójog kérdésének megoldását, ide vonatkozó része ugy hangzik : olyan választójogot kell adni a magyar népnek, amely a mostani nagy időknek és a nép háborús áldozatainak megfelel. Richter János: Es tovább? Jánosi Zoltán : A magyar nemzeti állam érdekeinek sérelme nélkül. Többször idéztem, de nem méltóztatott itt lenni. Bakonyi Samu : Őtőle ne tessék félteni a nemzeti érdekeket! Lovászy Márton : Tőlünk féltik a magyar nemzeti államot? Richter János: Persze, hogy féltjük. Félti az ország legnagyobb része. (Zaj.) Törölték a békében teljesített katonai szolgálat jogezimét és a háború alatt legalább két évig a front mögött teljesített katonai szolgálat jogezimét. Pedig az az áldozat, amelyet egy katonáskodó állampolgár az országnak, a hazának hoz, az én meggyőződésem, az én értékelésem szerint sokkal nagyobb, mint az az áldozat, amelyet letesz a haza oltárára az, aki 10 korona egyenes állami adót fizet. (Élénk helyeslés balfelől.) Az, aki katonáskodik béke idején vagy a háború alatt, a maga legszebb esztendőiből tölt el éveket az állam szolgálatában nehéz viszonyok, nehéz körülmények között, mert azalatt magára és családjára nézve szünetel az ő termelő munkája s elvész annak minden eredménye. És ime, ez a jogezim mégsem találtatik elegendő súlyosnak arra, hogy bevétessék azok közé a jogezimek közé, amelyek a magyar állampolgároknak politikai jogosultságot biztosítanak. A katonai jogezimek közül tulajdonképen csak az arany és ezüst vitézségi érem és az altiszti rang jogezime marad meg. Ezen a czimen a mellékelt statisztikai táblázat szerint körülbelül 79.000 állampolgár nyeri meg a politikai jogosultságot. A Károly-keresztesek jogezime a nagykorúaknál teljesen elesett. Igaz, hogy a javaslat 2. §-ának 8. pontjában az van, hogy választójoggal birnak azok, akik kisegítő családtagok és Károly-keresztesek. De itt a Károly-keresztesek felemlítése egész nyugodtan elmaradhatott volna, hiszen a kisegítő családtag jogezime Károly kereszt nélkül is azon módon fennáll. Polónyi Géza : És 24 éven felül! Jánosi Zoltán : Majd arról is beszélek ! Külön fogok beszélni arról, hol van értelme a Károlykeresztnek. Tehát a nagykorúaknál semmiféle értéke a világon nincs. Csizmazia Endre előadó: De van! Jánosi Zoltán : Bocsánatot kérek, a nagykorúaknál nincs. Csizmazia Endre : Állandó alkalmazásnál egy év szükséges a választójoghoz.' Családtagnál és Károly-keresztesnél pedig nem kell az egy év. Jánosi Zoltán: Tehát a Károly-keresztes katonák csak akkor nyerik meg a választójogot, ha a többi, a valóságos választói jogezimeknek megfelelnek, vagyis Károly-kereszt nélkül ép ugy megnyernék, mint ahogy Károly-kereszttel megnyerik. (Az elnöki széke! Szász Károly foglalja el.) A Károly-keresztnek csupán az a hatása van, hogy azok a Károly-keresztesek, akik a választójogi javaslat jogezimeinek megfelelnek, 24 éves koruk előtt ' is megnyerik a választójogot. Ennél az egy pontnál, ebben az egy részben van a Károly-keresztnek valami előnye, holott felfogásom szerint meg kellett volna maradni azon eredeti állásponton, hogy minden Károly-keresztesnek meg kell adni a választójogot, mert ez felelt volna meg annak a követel-
