Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-805
805. országos ülés 1918 Julius 5-én, pénteken. 305 Tehát vagy van általános demokratizmus, hamisítatlan választójog, vagy nincs. Ittprekautelákat és ilyen difíerencziálást felállitani annyit jelent, mint saját elvei ellen fegyvert fogni, mert sohasem tudja az, aki behódol a reakcziónak, hogy mikor fogja a fegyvert ellene fordítani. Ez a törvényjavaslat egyáltalában sem nem általános, sem nem egyenlő, sem nem titkos. A nők választójoga teljesen el van sikkasztva. Ily körülmények között nagyon természetes, hogy mi egy ilyen törvényjavaslatot el nem fogadhatunk. Figyelmeztetem azonban a t. házat, hogy a napi kiosztásban mindig olvasható napirendekben már öt és fél év óta van egy indítványom, melyet a választójog ügyében terjesztettünk a ház elé s mely a modern nyugati államokban elfogadott választójog minden ismérvét magában foglalja, mert mindenkinek, aki munkájával hozzájárul az állam fentartásához, megadja a választójogot, s a nőkre is kiterjed. Ezért, midőn kijelentem, hogy ezen törvényjavaslatot el nem fogadom, az egyetlen megoldásnak azt tartom, hogy vétessék elő az a törvényjavaslat, amelyet mi beterjesztettünk. Ez ki fogja elégíteni a radikálisoknak és mindazoknak az érdekeit és meggyőződését, akik igazi demokratikus, áHa 1 ános választójogot akarnak. Határozati javaslatom a következő : Még 1913-ban pártom nevében választójogi törvényjavaslatot terjesztettem a t. ház elé és a t. ház 1913. évi január hó 22-én tartott 433. számú ülésében ugy határozott, hogy indítványom megokolását a határnapon kitűzi. Erre azonban nem határozta el magát öt és fél év alatt időt és alkalmat találni. Ezért most alkotmányos kötelességemnek akarok eleget tenni, midőn pártom nevében a következő határozati javaslatot teszem (olvassa) : »Határozati javaslat. Tekintettel azon körülményre, hogy a táfgyalás alatt levő választójogi törvényjavaslat ugy a demokratikus elvek, mint a nemzetiségi jogegyenlőség elvével merőben ellentétben áll és nem egyéb az ö felsége, a király által Magyarország népeinek megígért választójogi reform kijátszásánál, a kormány által tárgyalásra kitüzetett választójogi törvényjavaslat levétetik a napirendről és napirendre tűzetik a nemzetiségi párt által indítványozott választójogi törvényjavaslat, mely ugy a valódi demokratikus korszellemnek, mint Ö felsége fentemiitett intenczióinak teljes mértékben megfelel.« Bár nincs reményem arra, hogy a t. ház többsége ezen határozati javaslatomat elfogadja, azt mindannak daczára szükségesnek tartottam niegrögziteni. Ez a javaslat az ország összes népeinek vágyait, aspiráczióit kielégíti és ha azt akarjuk, h°g v a jelen és majd a béke után bekövetkező nehéz időknek összes sanyaruságait, sebeit meggyógyíthassuk, akkor feltétlenül ilyen szellemben kell a választójogi kérdést megoldani. Csatlakozom azok nézetéhez, akik azt mondják, hogy mintsem egy ilyen választójogi javaslatot fogadjunk el, inkább helyes lett volna megtartani az 1913-ik évit, mert ami a nemzetiségieket illeti — fájdaKÉPVH. NAPTA 1910—1915. XL.~KÖTET. lommal konstatálom — még az is liberálisabb a mostaninál. Elnök : Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző : Jánosi Zoltán ! Jánosi Zoltán : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk t) Előrebocsátom, hogy a beterjesztett, illetőleg a szőnyegen lévő választójogi javaslatok közül, minthogy a teljes demokráczia követelményeinek egyik sem felel meg, egyiket sem fogadom el és a két javaslattal, valamint a hozzá csatlakozó külön véleményekkel szemben a magam részéről a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa) : »A ház a választójogi javaslatok és különvélemények mellőzésével felhívja a kormányt, hogy az összes nagykorú magyar állampolgárokra, férfiakra és nőkre kiterjedő, cselekvő és szenvedő választójog az aránylagos kisebbségi képviselet, a minden jogosultra kiterjedően kötelezőleg elrendelt hivatalos összeírás, a tiszta választás és különösen a titkos szavazás elveinek alapján uj választójogi javaslatot készítsen és e javaslatot legkésőbben f. évi október hó folyamán terjeszsze a ház elé.« T. ház! Mint javaslatomból világosan látszik, a beterjesztett javaslatokkal szemben egy olyan álláspontot foglalok el, mely a demokráczia követelményeinek és az általános választójog elvének, gondolatának megfelel. Nem fogadom el a beterjesztett javaslatokat, mert azokban annak az ezeresztendős magyar nemzeti politikának folytatását látom, melyet én, aki minden csepp véremmel magyar vagyok, nem minősíthetek egyébnek, mint egy ezeréves osztályuralomnak. Mélyen tisztelt képviselőház ! A természetnek, valamint a természet végtelenül parányi részének, az emberiségnek életében nemcsak az evoluczió törvénye működik, hanem a revoluczió törvénye is. A geológiai rétegek, a föld kérgének ez óriási könyvlapjai, nemcsak a szerves élet fokozatos fejlődéséről beszélnek, hanem arról is, hogy a föld szinén már azokban az évezredekben, amikor ember még itt nem élt, óriási kataklizmusok — és nem kataklizmák, amint ezt nevezik bizonyos urak, akik idegen szavakat használnak és nem értik azokat s ha megnézik a görög szótárt, hogy mit j elent ez a kataklizma szó, amelyet használni szoktak, meglep 5dnek — mondom, óriási kataklizmusok söpörtek végig viharos erővel a föld szinén már azokban az évszázadokban, amikor ember még nem élt a földön. És az emberiség történelmében is a haladásnak legalább olyan tényezője a forradalom, mint a békés fejlődés. Egy svájczi református pap irta, hogy a forradalmak az örökkévalóság vulkánjai a történelemben, a történelem vulkánjai, amelyekből az örökkévalóság gondolatai törnek ki és röpülnek földrengés között az ég felé, mint-a tűzokádó hegyből a tüzes láva és a tüzes kövek. Az emberiség történelmében sok ilyen véres korszak volt; de a mai korszaknál véresebb, elhatározóbb, végzetesebb jelentőségű korszak aligha volt. A tűznek és a vasnak, a vérnek és a könnynek. 39
