Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-805

805. országos ülés 19} politikusok kerülnek többségbe a házban, akkor ez nemcsak helycserét jelent a ministeri székekben, hanem ez akkor annyit jelent, hogy Magyarország megszűnik majd az osztrák-magyar birodalomnak tartományi módon kezelt országa lenni, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) akkor Magyarország végre a : szuverén államok sorába kerül; akkor alkalma lesz a magyar törvényhozásnak minden fontosabb állami intézmény tekintetében önállóan állást foglalni és akkor talán a legfontosabb állami intézmény tekintetében és a külügyi kérdések tárgyalása során olyan jeleneteknek és szczénáknak tanuja, aminőnek tanuja volt — ha méltóztatnak emlékezni — tavaly a képviselőház, amikor boldogult emlékű Holló Lajos volt képviselőtársam külügyi kérdéssel mert előhozakodni, (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloMahn.) vagy amikor tegnapelőtt Fényes László t. képviselőtársam bátorkodott az osztrák hadvezetőség némely hibáinak bírálatába bocsátkozni. (Ugy van 1 Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ugyan kérdem : mi történt volna egy ezen az oldalon ülő képviselővel, ha ugyanakkor, amikor tegnapelőtt Scheidemann mondta el a német birodalmi gyűlésen ismert nevezetes beszédét , — ugyanazokat mondja el itt a magyar képviselőházban, aki a német birodalmi kormánynak egyik erős támasza, — aki a birodalmi gyűlés egyik alelnöke, s aki azt az ismeretes beszédet mondta el, melyben felszólítja a német birodalmi kormányt, hogy lépjen sürgősen érintkezésbe az ellenséges államok kormányaival, hogy szüntessek be a légi támadásnak a front mögötti alkalmazását, mert ez hadi érdeket nem szolgál, hanem csak az ártatlanok áldozatát kivánja, vagy ahol direkte kijelenti, hogy a világbékét az egész német nép sürgősen kivánja, azt pedig hadi eredménynyel, a hadvezetőség politikájával ugy sem lehet elérni; kivánja tehát, hogy a legfőbb hadvezetőség, a legfőbb hadi vezérkari intézőség hagyjon fel e politikával és igyekezzék a népnek a régen óhajtott világbékét megteremtem ? Kérdem : ha ezen oldalról ezt valaki tegnapelőtt merte volna elmondani, a hazaáruló kifejezések és egyéb invektivák és inzultusok micsoda zuhatagának lett volna kitéve ? Ha nyugodtan meggondoltam, hogy tulajdonképen fel kell-e háborodni azon, ha azt mondják, hogy ezen az oldalon hazaárulók ülnek, arra a meggyőződésre jutottam, hogy mi, 24-en, kik Czegléd, Félegyháza, Eger, Komárom, Nyírbátor, Magyarkanizsa, Debreczen, Zenta stb. színtiszta, faj magyar kerületeket képviseljük, nyugodtan hallgathatjuk ezt a vádat arról az oldalról, ahová tót, román és más nemzetiségi vidékekről kerülnek a képviselő urak a magyar parlamentbe. Hogy ilyen invektiváknak a magyar érdekeket és kizárólag a magyar hazát szolgáló képviselő a jövőben ne legyen kitéve, szükséges lesz, hogy azt az általa nos választójogot, amely a nagy néptömegek segítségével küld be érdemes embereket a parlamentbe, mielőbb elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) július 5-én, pénteken. £93 Még csak azt akarom megjegyezni, hogy a hazaárulás vádja kissé furcsa színben tűnik fel, ha meggondolom, hogy a haza fogalma az utóbbi időben kissé zavarossá vált. Hallottunk osztrákmagyar közös czimerről, közös zászlóról, ezekhez hasonlóan osztrák-magyar hazafiságról, sőt közép európai hazafiságról is, mi azonban csak édes magyar hazánk érdekében kívánunk küzdeni és egyáltalában nem érintenek berniünket a közös haza fiainak invektivái. Minthogy a mostani Wekerleféle választójogi törvényjavaslat — jobban mondva Némethy Károly-féle választójogi törvényjavaslat — semmi tekintetben megnyugvásul nem szolgál arra nézve, hogy a nép akarata szóhoz jusson és olyan képviselők kerüljenek a házba, akik nemzet igazi képviselői, én a ház asztalán lévő és a választójogi bizottság által defermált törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ki következik szólásra ? Almásy László jegyző : Gróf Bethlen István! Gr. Bethlen István: Az előttem szólott t. képviselőtársam megbocsát, hogy fejtegetéseivel részletes polémiába nem ereszkedem, minthogy azok általában oly részleteket ölelnek fel, melyekkel foglalkozni egyáltalán nem akarok, hiszen, a választójogi bizottságban minden részletre vonatkozólag kifejtettem álláspontomat. Ami pedig t. képviselőtársam beszédének politikai tartalmát illeti, azzal azért nem foglalkozom, mert előttem érthetetlen, hogy a Károlyi-párt védelmét épen ő képviseli a házban, aki épen nemzeti kérdésekben való összekülönbözése miatt a pártból korábban kilépett. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Én így tudom ; (Igaz ! Ugy van ! jobbról.) lehet, hogy azóta változott a helyzet a t. képviselő és a párt között, erről a változásról a t képviselő ur eddig nem nyilatko ott a nyilvánosság előtt. (Helyeslés jobbról.) Foglalkozni akarok azonban a választójog kérdésével nagy vonásokban politikai szempontból, ugy akogy Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam tegnap tette. Mert hiszen a választójog az államés a kormányformának olyan alapvető problémája, olyan mélyen belenyúl a politikába, annak intézésébe és egész irányításába, hogy az elsősorban politikai kérdés. A választójog helyes megoldása nézetein szerint nemcsak az államban, nemcsak a kormányzatban érvényesülő szellerr re bir befolyással, hanem tőle függ elsősorban a?- egyes társadalmi osztályok törekvésének valóra válása és az intelligenczia befolyása az állam kormány; ásár:. Olyan fontos ez a j)robléma, hogy az állam jóléte, fejlődi se és virágzása igen messzemenő mellékben helyes megoldásától van feltételeivé. Épen azért, minthogy ez a kérdés oly nagyfontosságú, ennek reformja és megoldása nagy körültekintést és nyugodt időket kivan meg. Gyenge kormányok, nézetem szerint, ne csináljanak választójogi reformot. (Helyeslés jobbról.) Ne csináljanak azért, mert hiszen a maguk helyzetéért és életéért is