Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-804

284 804. országos ülés 1918 Julius 4-én, csütörtökön. "egyen az egész országban, minthogy az (gesz országra fizetek adót. Azzal a törekvéssel beszélek itt, hogy min­den félreértés keletkezésére az alkalmat elhárítsam. Nekem mindig a megértés volt a tendencziám. Ha egy kissé vehemensebben is beszélek, ha talán kifejezéseim nem diplomatikusak, ennek földmives származásom és falusi foglalkozásom az oka, de ez nem annak a jele, hogy én rosszaka­rattal volnék vagy nem haladnék abban az irány­ban, hogy a megértést iparkodjam szolgálni. Hogy minden félreértést és nemzetiségi súrlódást elkerüljünk, feltétlenül a törvényben kell biztosí­tani a jogot és takszative kell kimondani, hogy mely nyelvek azok, vagy mindjárt a törvényben meghatározni azon vidékeket, melyeken egyszer s mindenkorra minden állampolgár a saját anya­nyelvén rakhatja le ezt a vizsgát. Áttérek most egy kényes témára és kár, hogy ezt nem más tette, ami annak a jele, hogy nincs itt igazán jó demokratikus fejlődést képviselő olyan ember, aki nem félne a terrorizmustól. Ez az a pont, hogy ki van a választójogból ki­zárva. Azt zárják ki ebben a pontban, aki akot­mány ellen, vagy hatóság ellen izgat. Nem mon­dom, hogy nemzetiség ellen, mert az talán kissé irritálná az urakat. (Derültség.) Én inkább egy más dologra irányítom a figyelmet, arra, aki az alkot­mány ellen izgat. Hiszen a politikai fejlődésnek alapja az, hogy az alkotmányt fejlesztem kell és ha rossz, iparkodni kell máskép megállapítani. Ha valaki arra a meggyőződésre jutott, hogy valami rossz, a rosszat gyűlölni kötelessége, mert senki sem tud szeretni, aki nem tud gyűlölni. (Mozgás és zaj.) Igen, a rosszat gyűlölnöm, a jót szeretnem kell és amilyen a szeretet a jó iránt, olyan az averzió a rossz ellen. Ez természeti tör­vény, tessék elolvasni a filozófiát, hogy amit az ember szeret forrón, annak ellenkezőjétől époly averzióval elfordul s ez a gyűlölet. Ha pl. valaki meg van győződve arról, hogy valami rossz, ha intézmények elavultak és elpenészesedtek, az élet fejlődik, mint a fa nő, annak is haladni kell. Az alkotmány a drótkötél a fa körül, a fa pedig nő, ha tehát valaki azt a kötelet le nem szedi idejekroán, a fa szétszakítja a kötelet. Az alkotmányos élet, a politikai élet fejlődé­sének alapja tehát, ugyebár, pártpolitika. Szeret­ném én azt az igazi politikus becsületes pártembert látni, aki életében sohasem izgatott pártja érdeké­ben ! Álljon fel; abban nincs vér, abban nincs sze­retet, lelkesedés, mert aki él, aki szeret, az izgatni is tud az ő pártja érdekében. (Zaj.) Meskó Zoltán : Szakértő ! Juriga Nándor: Szeretném én látni, hogyha meggyőződik valamiről, hogy az elavult, korhadt intézmény és csak rosszat okoz, hogy akkor rá ne mutasson arra, hogy ez korhadt, ez egy közép­kori bagolyvár, ezt le kell dönteni, mert pusztulást okoz. Ezért különösen a választásoknál lehetetlen, hogy valakinek érzelmét, buzgalmát és szeretetét ily súlyosan büntessék. Ne téveszszék az urak össze a dolgokat. Itt tulajdonképen szocziáldemok­ratákról van szó; ne gondolják, hogy esetleg az alkotmánypárt, vagy a 48-as párt felé vágok. Mi nemzetiségiek, azt hiszem, sohasem fogunk izgatni, csak kivédjük ami kis jogainkat, de esetleg mások fognak iparkodni izgatni. Ilyen súlyos büntetést a politikai harczra, a politikai gőzerő esetleges tulhajtására nem helyeselhetek. Az életben, az igazi pártembereknél, akik lel­kesednek valamiért — nem az uri politikai felfogás­hoz alkalmazkodom — nem fordul elő soha, hogy valamely intéznie^, az alkotmány, vagy a törvény ellen itt-ott néha-néha gyűlöletre ne iz­gatna, mert különben nem is érné el a czélt. Tud­juk, hogy a szónoki törvény szerint a jó iránt sze­retetre kell buzdítani, az ellenkező iránt pedig averziót kell kelteni. (Nagy zaj és közbekiáltások jobbfelől.) öt és tiz esztendei súlyos büntetést ilyesmiért kiszabni nem lehet. (Nagy zaj. Felkiál­tások a jobboldalon : Kevés ! Húsz évet kell kiszabni !) Ez a szakasz egyfelől a 48-as párt, másfelől a mun­káspárt ellen irányul, hogy a magyar alkotmány ne fejlődhessen függetlenebb irányban és hogy a kizsákmányolt személyek ne kapaszkodjanak föl erővel az asztal köré, hanem legyenek türelemmel szépen az asztal alatt. (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : A napirend tárgyalására meg­állapított idő letelt. Kérem a képviselő urat, szí­veskedjék beszédét befejezni. Juriga Nándor: Befejezem! Meg kellene állapítani magában a törvényben annak egyes eseteit, hogy mi az izgatás, mert a 172. §-ban nincs megállapítva. Hajós Kálmán : Megvan a büntetőtörvény­könyvben. (Ugy van ! jobbfelől.) juriga Nándor: Nincs meg. Hiszen én szak­ember vagyok. (Nagy derültség jobbfelől.) Jakabffy Elemér : Szenvedő alak. Juriga Nándor: A bíróság azt szokia rende­sen megállapítani, hogy az a nyilatkozat »alkal­mas arra, hogy gyűlöletet ébreszszen«. A meg­állapítás teljesen a biró szubjektív felfogásától függ. Tudnék én, ha megvolna az idő hozzá, eseteket felsorolni, hogy mikre mondta ki a bíró­ság, hogy alkalmas a gyülöletébresztésre. Ily intézkedésekben elsősorban az alkotmány tovább­fejlesztésének, másodsorban a szocziális fejlődés­nek hatalmas kerékkötőjét látom. Feltétlenül kerékkötőjét, mert a lelkesedés, a szeretet fölé mindjárt Damoklész-kardot akasztanak, mert ha egy kicsit talán többet mond valaki, elszólja ma­gát, jobban lelkesedik, mindjárt öt meg tíz esz­tendőt szabnak ki rá. (Nagy zaj. Felkiáltások: Nagyon helyes/) Ezzel az jár, hogy iparkodnak azokat az embereket lehetetlenné ten-ii. Könnyű kimondani valakiről, hogy tette alkalmas arra, hogy gyűlö­letet ébreszszen az alkotmány ellen, az osztály ellen és a nemzetiség ellen. Egyszerűen elinternál­ják őket Váczra ! (Zaj és derültség.) Ugy a füg­getlenségi párt, mint a munkáspárt, mint a múlt­ban mi, igen meg fogják érezni ezt a pontot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom