Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-804

280 804. országos ülés 1918 Julius 4-én, csütörtökön. hogy ezt csinálhassa valaki hét-nyolcz esztendőn át és nincs az állam polgárainak ebben egyáltalában semmi beleszólása. Hogy egy igazán demokratikus választójogban a nép képviselve legyen, ahhoz az szükséges, hogy a választójog állandó legyen, vagyis minden esetben, mikor az illető képviselő kerületében össze tud állani egy többség és azt mondja, hogy ez a képviselő nem képvisel bennünket, ellenünk van, a mi akaratunkat nem reprezentálja, tehát mandátumáról mondjon le : kötelessége legyen is lemondani. Ez esetben jobban vigyáznának a képviselő urak a parlamentben, kissé törődnének a dolgokkal és a ház nem volna ilyen üres ; — némely képviselő nem is mutatja magát sokszor évekig, még a kapuőrök sem ismerik, azután sokan éveken át soha egy szót sem szólnak, — s akkor nem volnának alvó képviselők, akik nem olvasnak el egy törvényjavaslatot sem, akik soha talán nem is láttak képviselőházi naplót... Fényes László : A tegnapi képviselőházi naplót sem fogják látni ! Juriga Nándor : . . . akkor becsületesen teljesítenék a képviselői kötelességüket ; a kerületbe is elnéznének néha és lehetetlen volna olyan képviselőt találni, akit Budapestről küldenek Trencsénbe, Piripócsra, vagy nem tudom micsoda faluba, akiről azt sem tudják, hogy kicsoda, hova való, — mert itt Budapesten megbeszélik a kártyapartinál, hogy »menj le abba a kerületbe<< és adnak neki megfelelő pénzt, lemegy, megválasztják és akkor otthagyja a választókat, mint Szent Pál a románokat. Sümegi Vilmos : Talán oláhokat! Juriga Nándor: Senkit nem szabad megbántani azzal, hogy nem tisztességes nevükön nevezzük. A románok nem oláhok, valamint én sem vagyok tót, hanem szlovák. Aki engem tótnak nevez, annak ón azt mondom, hogy zsidó, máskülönben pedig izraelitának nevezném. A képzettársulás alapján t. i. a zsidóhoz hozzágondolják azt, hogy büdös zsidó, a ráczhoz pedig hozzágondolják, azt, hogy vadrácz. A tóthoz meg hogy nem ember. (Derültség.) Tehát t. ház, ahhoz, hogy a választójog igazán demokratikus legyen, állandó jognak kellene lennie. Milyen okosan hozták be azt pl. az orosz demokracziában, hogy ott visszahívhatják a szovjet tagjait, ha valaki a szovjetben azt az álláspontot foglalja el, ami nem tetszik a választóknak és nem fedeti a választók akaratát, akkor gyűlésre jönnek össze és ott elhatározzák, hogy a szovjet tagot visszahívják. Azért hozom ezt fel, mert az én ideálom a választójognál ez volna, ez a választójogi javaslat pedig távol áll attól az ideáltól, ahogyan én a becsületes, általános, demokratikus választójogot kontemplálom. Egy további dolog, amit igen szépen fejtegetett Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam, hogy úgyszólván hivatalból legyen Magyarországon általános választójog, odamódositanám ezt még, hogy hivatalból legyen választó mindenki, vagyis hivatalból megadandó mindenkinek a választójog. Az, hogy az ember vizsgát tegyen az irni és olvasni tudásról, nagyon szubjektív valami, tudjuk, hogyan buktatnak a tanitók meg a tanárok, hát még a szolgabirák és jegyzők hogyan fognak buktatni ? Ugy ahogy akarnak. Olyan labilis alapra helyezni az egész állami életet, az egész jogrendszerünket, az egész parlamentet, hogy valaki rnegbukik-e a vizsgán az irni és olvasni tudásból vagy sem. Ez homokra épített választójog volna. Ha mondjuk a földmives ember kettős »t«-t ir egy »t« helyett, az nem tud irni. A képviselőházban is azt hiszem, találnék olyan embert, akit, ha tollbamondás után irna pár sort, talán meg tudnám buktatni a helyesírásból. (Derültség.) A szolgabírói és jegyzői jóakarat mellett pedig megtörténhetik, hogy az, akinek nehéz keze van és nem szokott irni, vagy lassabban mozog a keze, meg fog bukni, de az, aki biztos embere az illető pártnak, az nem fog megbukni. Aki sokat politizál, az igen, mert kívánatos, hogy az emberek ne legyenek izgágák. Vissza kellene térni az eredeti javaslatnak azon intézkedésére, hogy a választói jogosultság hivatalból állapítandó meg, mely jognak elvétele ugy mint a lopás, jogtalanságot jelent. Pörbe kell fogni azt a hivatalnokot, azt a hatóságot, amely megtagadná valakinek jogát, mert ha bezárnak valakit egy csibe ellopásáért, akkor tízszer jobban érdemli meg a börtönt az, aki az embernek legszentebb polgári jogát, a választójogot lopja el, sikkasztja el. (Helyeslés a baloldalon.) Hiszen az ilyen sikkasztás polgárból csinál nem polgárt. Fényes László : A törvényt, a törvény szavait lopja el! Juriga Nándor: Ezért a választójognak hivatalból megállapítandó jognak kell lennie, melynek szántszándékkal való elsikkasztása bűntény az embernek polgári jogai és tulajdonjoga ellen, mert a választójog mindenesetre van olyan szent jog, mint akar száz, vagy ezer forint az ember zsebében és én mindenesetre erősebben büntetném azt, aki a választójogát lopja el valakinek, mint azt, aki egy csibét, vagy pár koronát lop el. Ezért vissza kell térnie a kormánynak az igaz, becsületes választójogra, mely a polgár akaratán épült fel, s mely nem helyezkedhetik oly labilis alapra, hogy mindenki jelentkezzék a jogáért. Nem is fér össze ez azzal a fogalommal, hegy a szavazás egyrészt kötelező, másrészt a felvétel végett jelentkezni kell. Hát megbüntetik, ha nem jelentkezik? De ha már egyszer kötelező a szavazás, akkor ipso facto kollorativ kötelessége a köztisztviselőnek, hogy a szavazati jog hivatalból állapittassék meg s ennek tekintetében a rendes bíróságnál lehessen jogorvoslattal élni ugy, mint a tolvajlás és rablás eseteiben, mert aki a választójogot szántszándékkal elcseni, mindenesetre az bűnösebb, mintha egy tyúkot, malaczot, vagy akár egy ökröt is elvinne. Ez volna az általános választójognak szükséges, lényeges tulajdonsága. De látjuk, hogy a világ legdemokratikusabb államaiban is, ahol az általános választói jog be van hozva, ott sem nyugodtak meg a kedélyek, hanem tovább forronganak.