Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-798

8 798, országos ülés 1918 június 25-én, kedden. gyáván el ne hagyjam állásomat és állandó kitartással teljesíteni vállalt kötelességemet. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Fényes László (közbeszól). Elnök: Fényes László képviselő urat, aki ismételt figyelmeztetés és rendreutasitás után is folyton zavarja a rendet, másodszor is rendreutasítom. (Élénk helyeslés jobbfelöl,) Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! Veszélyes eszmék, államellenes törekvések uralják a külföldnek egy igen jelentékeny nagyrészét. Ezeknek visszahatásai minálunk is kezdenek megnyilvánulni. Kezdtek megnyilvánulni részint ellenségeink működése, közrehatása folytán, (Igaz! TJgy van! Taps jobbfelöl és a középen.) de sajnos, kezdenek megnyilvánulni azért is, mert itt azt a hazafias kötelességet, hogy ezekkel szemben mindenki ellenálljon és először a rend fentartására törekedjék, félrevezetett emberek nem tartják magukra kötelezőnek. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl és a középen, nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Ezen mozgalommal szemben, amely ma van és amely megengedem, eddig még békés mederben mozog, a kormány békésen várta azt, mig jobb fordulatot vesz a dolog. Nem tett ellene semmit, a közrend fentartására is csak nagy kímélettel vigyázott. De engedelmet kérek, ez soká nem tarthat már. (Igaz! TJgy vau! jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) Mi nem várhatjuk azt be, mig messzebbmenő kitörésekre fog vezetni és azért én igen kérem a tisztelt képviselő urakat, hogy ilyen helyeslő felszólalások által ne öntsenek olajat a tűzre, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Zaj a szélsöbaloldalon.) mert engedjék meg kérem, a felelősség ezért nem a kormányt, hanem azokat fogja terhelni, kik ezen mozgalmakat elősegítették. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Kijelentem, t. kép viselőház, hogy én semmi irányban terrorizáltatni magamat nem engedem. En eddig békésen vártam a mozgalom megszűnését, de soká nem várhatok s aggódva fordulok el önöktől, mert_ önök akadályozzák meg a békés megoldást. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Juhász-Nagy Sándor : Miért nem beszél az ígéretek megszegéséről? (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kérem Juhász képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Következik napirendünk tárgyalása, elsősorban az 1918/19. költségvetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 1447, 1451) harmadszori olvasása. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Vermes Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az ép most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett átküldetik a főrendiháznak. Következik a napirend második pontja, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 1413, 1450) tárgyalása. Tisztelettel jelentem a házszabályok 208. §-a értelmében, hogy a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök ur a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Nemefchy Károly államtitkár urat megbízottul jelentette be, tehát az államtitkár urnak joga van itt megjelenni és az esetleg szükséges felvilágosításokat megadni. Elsősorban a törvényjavaslat általános tárgyalása következik. Az előadó urat illeti a szó. Fényes László: Most jön az árulás törvényjavaslata. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Csizmazia Endre előadó: T. képviselőház! Elfogódva és megilletődve emelek szót e pillanatban, midőn a képviselőház kiküldött bizottságának javaslatát van szerencsém a ház elé terjeszteni. Elfogódva és megilletődve, mert érzem a felelősség súlyát, amely e pillanatban minden törvényhozónak vállaira hárul. Ebben az izzó jfillanatban, midőn talán a külső események folytán a kedélyek fel vannak izgatva, mégis annak a reményemnek adok kifejezést, hogy ha mindnyájan félretéve mindenféle, személyes gyűlölködést, tisztán és tárgyilagos alapon az érvek harczával kíséreljük meg a nézetek összeegyeztetését, ha mindnyájan egyesülünk abban a czólban, hogy oly javaslatot hozzunk létre, mely a jövő demokratikus Magyarországnak fundamentumát fogja képezni és ha el fogjuk felejteni azt, hogy némelykor nehéz időkben álltunk és állunk egymással gyűlölködő szemekkel szemben, hanem tisztán a köz és a haza érdekét tartjuk szem előtt és ha megvizsgáljuk ezen javaslatnak általam megindokolandó részét alaposan, higgadtan és tárgyilagosan, akkor sikerülni fog végre ezt a kérdést, mely oly régóta annyi izgalomnak, küzdelemnek, annyi zűrzavarnak volt oka és amely régen már a politikai élet homlokterében áll, végre olyan nyugvópontra hozni, (Éelkiáltások a szélsöbaloldalon: Szó sincs róla!) melyen azután az ország nyugodt fejlődése tovább haladhat. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Méltóztassanak nekem megengedni, hogy épen azoknak, akiknek részéről most azt a kifogást hallom, hogy ez a kérdés nyugvópontra nem jut, egy körülményre tisztelettel legyek bátor ^felhívni a figyelmét. Epén azok a t. képviselőtársaim, kik ennek ellenmondanak, óriási nagy világrenditő külkérdésekben a megegyezéses békének hivei, a rendet, az emberi családok közt az egyetértést óhajtják létrehozni. Hát vájjon olyan kérdésekben, melyek elsősorban a magyar nemzetet