Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-798
798. országos ülés 1918 június 25-én, kedden. Lovászy Márton: T. képviselőház i (Ralijuk ! Halljuk !) Napirend előtt felszólalásra kértem engedélyt, mert súlyt helyezek és súlyt helyezünk —• azok is, akiknek megbízásából beszélek — arra, (Halljuk!) hogy az a kérdés, amelyről itt szó van, ha csak lehetséges, tisztáztassék, mielőtt még a választójogi javaslat tárgyalására kerülne a sor. T. képviselőház ! Amikor fels ólalok, t( szemezi azzal a mérséklettel, azzal a felelősségérzettel, amelyet a helyzet rendkívül súlyos és veszedelmes volta mindannyiunknak kötelességévétesz. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mi czélunk nem az, hogy izgassunk, hogy az ellentéteket fokozzuk, hogy a bonyodalmakat növeljük, hanem ellenkezőleg, nekünk, de a munkásságnak is, amely ebbe a mozgalomba belement, az a czélja, hogy ez a súlyos bonyodalom lehetőleg békésen mielőbb megoldassék és annak megoldásából az országra is, annak népére is, megnyugvás keletkezzék. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház ! Köztudomású, hogy napok óta igen nagy kiterjedésű munkabeszüntetés van az országban. Hogy ez mit jelent, azt hiszem, ezt felesleges bővebben fejtegetnem. Ez jelenti a t, hogy majdnem egész gazdasági életünk megakadt. Hogy csak egy dologra utaljak rá, jelenti ez, hogy széntermelésünk óriási mértékű csökkenést szenved, s talán mintegy másfélezer vaggonra megy az a mennyiség, amclylyel ezen munkabeszüntetés folytán a széntermelés naponként csökken. És hogy ez mit jelent most, amikor itt állunk a cséplési idény küszöbén, (ügy van! jobb- és balfelól.) amikor tehát szükséges volna a cséplés számára nagymennyiségű szenet produkálni, azt hiszem, a ház minden egyes tagja szintén eléggé tudja. (Ugy van! a jobb és a baloldalon.) Fényes László: Összesen 500.000 munkás sztrájkol! (Mozgás a jobboldalon és balfdől. Felkiáltások jobbfelöl: Nincs annyi!) Elnök". Csendet kérek! Lovászy Márton: Igen nagy hátrányt szenved (Halljuk! Halljuk!) az államvasutak forgalma is, mert habár az államvasutakon a forgalom hála Istennek még nem akadt meg, de nagyon szenved azáltal, hogy főként a raktári munkások nagy része szintén résztvesz ebben a munkabeszüntetésben és ezáltal az a munka, különösen a tehervonatok megrakása, lerakása és elindítása, igen nagy hátránynyal és késedelemmel jár. Rámutatok arra, hogy már most napok óta nincs sajtónk és igy az ország szellemi élete teljesen megszűnt. (Mozgás jobbfelöl.) Rámutatok arra, hogy itt a fővárosban a közlekedés milyen mizerábilis és hogy ez mily nélkülözéseket és gyötrelmeket ró a lakosságra. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ennélfogva azt hiszem, hogy abban mindannyian egyetértünk s hogy mindannyiunknak be kell látnunk azt, hogy milyen nagy érdek az, hogy ez a súlyos gazdasági bonyodalom minél előbb véget érjen és újból visszatérjenek a rendezett gazdasági állapotok. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) De ha valakinek kötelessége ezt az ügyet szivén viselni, akkor természetesen elsősorban a kormánynak kötelessége és érdeke ez, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mert hiszen a kormányt terheli a teljes felelősség azért, hogyha ezt a bonyodalmat sikeresen és közmegnyugvásra nem lehet megoldani. Ez indít minket is arra, hogy a magunk részéről minden lehetőt megtegyünk a békés, a nyugodt, a közmegnyugvást előidéző megoldás előmozdítására. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ha ez a mozgalom tisztán bérmozgalom volna, akkor ebbe nem avatkoznánk bele, mert az a felfogásunk, hogy a bérmozgalom tisztán csak az egymással szembenálló felekre, a munkásokra és a munkaadókra tartozik. Abba tehát beavatkozni akár az egyik, akár a másik résznek javára bizonyos ildomtalanság volna, amely a mostani viszonyok között egyáltalában nem volna helyénvaló. A munkások vezetősége azonban kibocsátott egy felhivást, amelyből világosan kitűnik, hogy itt a bér kérdése igen alárendelt szerepet játszik, a bérkérdésnek ebben az ügyben egyáltalában nincs döntő jelentősége, hanem igenis elsőrendű politikai kérdések azok . . . (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Fényes László: Reakczió! (Felkiáltásoka jobboldalon: Bolsevikizmus!) Lovászy Márton: . . . amelyek itt szerepet játszanak és az a meggyőződésem, hogy igenis ebben a parlamentben és a kormányzatban kell ennek a kérdésnek megoldását találni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Lovászy Márton: Jól tudom, hogy igen sokan, különösen a túloldalról, kifogásolják a munkástanács által kibocsátott felhivást és mindjárt bolsevikizmust emlegettek, (Felkiáltások jobb felöl: Az is!) amikor az a munkástanács megalakult. Ezzel szemben utalok arra, hogy Bécsben is megalakult a munkástanács és annak küldöttségét fogadta gróf Burián külügyminister, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) aki ezt a küldöttséget érdemesnek találta arra, hogy megjelenését egy nagyfontosságú külpolitikai kijelentés tételére használja fel, amely esetleg egy áldásos békeakczió kezdetét jelentheti. Nem jogosult tehát a munkástanács megalakulását itt bolsevikizmusnak vagy rendfelforgató tendencziáknak tulajdonítani. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ez a munkástanács kibocsátott egy felhivást, amely meggyőződésem és a mi meggyőződésünk szerint igenis alkalmas arra, hogy a társadalmi béke és a társadalmi rend helyreállításának alapjául szolgáljon. Leszek bátor ezt a felhivást főbb vonásaiban felolvasni, illetve smertetni. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Azt mondja ez a felhívás (olvassa): »A mozgalom
