Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-779

58 775. országos ülés 1918 április 25-én, csütörtökön. kelő urak, akik nemzetüket belesodorták az árulásba és a feneketlen nyomorba, ebbe a katasztrófába, amely utóiérte őket, nem érdemlik-e meg jobban a csőcselék nevét, mint a szegény rongyos nép, amely ba forrong, elégületlenkedik, akkor ezt a maga nyomorúsága miatt teszi ? A dcmokráeziától nem kell idegenkedni és ba róla beszélünk, nem kell Arisztotelésztől Goethe János Farkasig, vagy báró Eötvös Józsefig az összes királyi nevelőket, herczegi és királyi ministereket czitálni. Mert voltam én már oly gyűlésen: a városok kongresszusán, amikor a parlamentnek egy nagyon érdemes tagja a demokráczia ellen Arisztotelészből és Goethéből vett idézeteket használt. Mi sem természetesebb annál, hogy ezek a demokrácziának ellenségei voltak. Báró Eötvös József, a mi nagy Eötvös Józsefünk is azt mondja, hogy demokráczia és nemzeti politika egymással ellentétben van, Ezzel szemben méltóztassék arra gondolni, hogy egy másik nagy emberünk, Kossuth Lajos, akinek neve, mondhatni, az ezeréves magyar történelem nagyjai közül leginkább él a szegény magyar nép lelkében, gondolataival, eszméivel, elveivel, politikai törekvéseivel együtt (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Kossuth Lajos egyenesen a demokrácziától várta a magyar nemzet jövőjének biztosítását. Aki a demokrácziára vonatkozólag idézni akar, az idézze Kossuth Lajostői azt a passzust, amely ott van Iratai VIII. kötetében, az ő alkotmánytervezetében, hogy: »én a nép felséget akarom, vagyis a népuralmat, a demokrácziát és a nép alatt az állampolgárok összességét értem«. Ebben pedig benne van a teljes jogegyenlőség ós az egyetemes választójog. És ne Goethét tessék idézni, a weimari ministerköltőt, hanem a mi Petőfi Sándorunkat, aki azt mondja, hogy haza csak ott van, ahol jog is van és a népnek nincs joga. És méltóztassanak idézni azt, akinek én, aki soha embereket nem szolgáltam, aki minden embert szerettem és beesültem, de nem voltam és nem leszek szolgája senkinek, itt is, ebben az illusztris társaságban alázatosan vallom magamat az ő szolgájának: méltóztassék azt a názáreti Jézust idézni, aki arra tanított bennünket, hogy »senkit ezen a földön atyátoknak ne nevezzetek, mert egy atyátok van, Isten az égben, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok*. Ebben a parlamentben már volt valaki, én előttem hatalmasabb, nagyobb nálam, a szive láng volt, a szava erő: Ugron Gábor, aki egyszer épen a keresztyén szeretet és testvériség nevében követelte a választójog kiterjesztését és általánosítását. Engem is, mélyen t. uraim, mert ugy hiszem, ugy érzem, kötelességem feltárni a lelkemet és mindenkivel megértetni, hogy nem a rossz értelemben vett demagógia vezet engem, hanem a krisztusi testvériség gondolata. Engem az vezet, amit Krisztus hirdetett, nem az, amit a pogány Aristo teles és a többi keresztelt pogányok hirdettek. (Helyeslés balfelöl.) Melyen t. képviselőház! Ennek a testvériségből folyó jogegyenlőségnek megvalósítása az államokban, a jogilag szervezett társadalmakban mellőzhetetlen szükségszerűség. Természeti törvény ez, mert hiszen ugyebár minden élőszervezet ugy van felépítve, hogy annak minden egyes alkotó sejtje a szenzorikus idegek utján kapcsolatban van az elhatározásokat érlelő központi idegrendszerrel. Ennek a mintájára kell megszervezni az államokat és a társadalmakat is. Én, bár e téren laikus vagyok, sokat olvastam ily jogi munkákat és ismerem azon elméletet, amelyet organiczizmusnak neveznek. Én nem helyezkedem ennek az elméletnek az alapjára, hogy t. i. a társadalmak és az államok is valósággal olyan élőszervezetek, amilyenek pl. egy fa, vagy egy emberi test; de azt igenis hiszem, hogy a természeti törvény a szellemi világban, az erkölcsi, politikai és társadalmi, gazdasági világban is uralkodik. Hiszem és vallom, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi alakulatok csak ugy lehetnek életrevalók, ha a természet törvényeinek megfelelően alakulnak. A természet törvénye pedig az, amit mondtam, hogy a testnek egyetlen egy sejtje sincs az érző idegektől elzárva; azok az érző idegek a test minden sejtjének szükségletét, kívánságát közvetítik a központba, ahol az elhatározások, gondolatok, cselekvések és mozgások születnek. Vájjon megfelel-e a természet törvényeinek egy olyan állam, amelynek alkotó sejtjeinek óriási többsége, az állampolgárok óriási többsége a központi idegrendszerrel, az agygyal, a parlamenttel, amelyben a gondolatok, elhatározások és cselekvések megfogamzanak, semmiféle összefüggésben nincs? Ezt az összeköttetést megteremteni csak ugy lehet, ha az állampolgároknak az állami szervezetet alkotó sejtjeinek összességét egybekapcsoljuk a politikai jogegyenlőség és véleménynyilvánithatás szálai utján a nemzet, az állam központi idegrendszerével, a parlamenttel. (Helyeslés balfelöl.) Még egy másik természeti törvényre legyen szabad hivatkoznom. Herbert Spencer bizonyára tekintély lesz önök előtt, mert hiszen én nem kívánhatom, hogy engemet tekintélynek fogadjanak el. A múlt indemnitás tárgyalása alkalmával Hegedüs Lóránt t. képviselő ur hivatkozott Herbert Spencerre, aki neki kedves mestere, sőt személyes ismerőse volt. Én a személyes ismeretséggel nem dicsekedhetem ugyan, de ennek & nagy tudósnak műveit ón is olvasgattam. 0 mondja azt Biológiájában, hogy a szerves lények struktúrája és funkcziója egymással korreláczíőban állanak, de az első, az alapvető tényező nem a struktúra maga, hanem a funkczió, amelyet a szervezetnek végeznie kell. Ebből következik, hogy a magyar parlamentet is, mint minden parlamentet, hozzá