Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-796

796. országos ülés 1918 június 20-án, csütörtökön. 451 séges érzület van. Az ilyen pedig nem várhatja a maga számára, hogy a jogokban az állam hű polgáraival egyenlő arányban részesülhessen. Ezek után áttérek a kormányprogramra egyik nagyon fontos hiányára, t. i. arra a tervre és rendeletre, amelynek legfontosabb része szintén hiányzik, és beszélnem kell arról a közélelmezési politikáról, amelynek legfontosabb cselekvéseit szintén sajnosán nélkülözzük. T. ház ! A termésrendelet, amely megjelent, . a legégetőbb problémát nem oldja meg, azt a kérdést t. i., hogy mennyi lesz a fejkvóta. Én félhivatalos tárgyalásokból tudom, hogy azt 15 kilóban szándékoznak megállapítani az őstermelő lakosság részére. Az őstermelő lakosság Magyarországon 10 miihót tesz ki, és múlt évben is 15 kiló volt a fejkvóta, ami 12 kiló lisztnek felel meg. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy tavaly és az idén is még egyéb anyagokban, igy baromfiban, tojásban, marhában s sertésben sokkal jobban álltunk, mint a következő esztendőben állni fogunk és igy sem birtak kijönni a 15 kilóval. Nem tudtak kijönni és kénytelenek voltak — rátanitotta az állam a magyar gazdákat és a magyar föld munkásait — arra, hogy ne respektálják a rendeletet és biztosítsák a maguk számára elemi szükségleteiket. Ez lehetővé volt téve a múltkori rendelettel és bármint méltóztassanak is gondolkodni, azt hiszem, hogy a jövő igazolni fog : én elismeréssel adózom Mezőssy Béla volt földmivelésügyi minister urnak, aki a mostani időkre megmentette az éhezéstől a magyar tisztviselői kart és a magyar elláttatlanok nagy számát, tehát a hősi halottak özvegyeit, árváit és a ninosetlen Jánosok családját. Még be fogja igazolni a jövő, hogy akit oly sokat támadtak épen azért, amit a legnagyobb önfeláldozással tett, annak cselekedete Magyarország érdekében történt államférfiúi cselekedet volt, az t, i., hogy megengedte s alkalmat és időt adott, hogy azok, akiknek nincs földjük és termésük, beszerezhessék évi szükségletüket. Ha egyszer beszerezték, az a visszarekvirálás már a dolog természetes rendje szerint nehezebben ment. (Mozgás a középen.) Egy részét visszarekvirálták, de azt a részét, melyet megettek az emberek, már nem lehetett visszarekvirálni; a húsából azt ki nem vághatták. Legfeljebb vexaturának, pénzbüntetésnek tették ki magukat ; hát hiszen azt elszenvedték. Szenvedése és munkája, verejtéke árán, de legalább megélni valója volt a magyar föld népének és a magyar tisztviselői karnak. Jövőre nem lesz. En rettegek a jövő tavasztól, amikor ennek a most nem általunk kontemplált, de a németek és osztrákok részéről ránk diktált termésrendeletnek a következményei ki fognak tűnni. Én rettegek a jövő február, márczius, április és május hónapoktól. Mert képtelenség az, hogy egy mezei munkás, aki reggel 4 és 5 órakor kel fel, este pedig 9 és 10 órakor fekszik le, s nem hat vagy nyolcz órát, hanem 12 és 14 órát dolgozik, a 12 kilós lisztkvótával beérhesse. Az a 15 kiló búza legfeljebb 12 kiló lisztet ad vagy annyit sem ; abból megélni ő nem tud, különösen nem akkor', midőn baromfiállományunknak legalább 50 vagy 60%-a már kipusztult. Hiszen méltóztassék végigmenni a falvakon : alig lehet egy pár libát vagy kacsát látni, egy pár tyúkot még talán. Vágómarha-állatjaink rendkívüli módon megfogytak és a legfőbb táplálék a liszten kivűl : a sertés, szintén nemcsak állományában fogyott meg, de megfogyott az anyag is, amelylyel hizlalják. Nem lesz kukoricza és ami van vagy lesz, elveszik. Ilyen körülmények között nemzeti szerencsétlenségnek tartom ezen 15 kilós kvóta megállapitását. S azokat az urakat, akik olyan nagyon hirdetik, hogy az államrend érdekében minden zavargás elkerülendő, figyelmeztetem, aki magam is a rendet, a békét mindenekelőtt valónak tartom és minden kiabálásom, sürgetésem odairányul, hogy segítsünk, amig magunk tudunk segiteni és rendet teremteni, nehogy az anarchiát teremtők kezébe kerüljön a hatalom és az intézkedés, azokat figyelmeztetem, hogy a 15 kilós kvótának a mai körülmények között való megállapítása a legnagyobb forradalmi izgatás, amely elképzelhető. Nem tud gróf Károlyi Mihály és nem tud gróf Tisza István olyan izgatót mondani, mint ahogy ez a 15 kilós fejkvóta fog agitálni szerte az országban, nem beszélvén egyelőre és ezúttal a városi lakosság nyomorúságáról, amelynek fejkvótája, ha igaz lesz a hir, még le is szállíttatott. Ma, amikor a városi lakosság képtelen megvenni bármit is — a tőke sleppjének kivételével — s amidőn tiz-huszféle ételét mindig lisztből készítette, akkor leszállítani ezen lisztkvótát : ez merénylet a nemzet ellen. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy a természet törvénye szerint az emberi gyomor rendeletekkel nem szabályozható, és hogy más a fiziológiai követelménye a magyar ember gyomrának. Aki Magyarországon élt, akinek az apja, nagyapja és dédapja itt élt, annak egészen más életrendre van szüksége, mint pl. az osztrák lakosságnak. Ez tény, a természetnek ezen valósága elől nem lehet egyszerűen rendelettel elbújni ; nem lehet azt követelni, hogy a magyar lakosság épugy egyék, mint a német vagy az osztrák lakosság, mert egészen máskép él, s ezt máról-holnapra nem lehet megváltoztatni.. Ennélfogva egyrészt a mezei munkások, alak a legnehezebb munkát végzik, másrészt a városi lakosság, amelynek még le is szállították, vagy le fogják szállítani a fejkvótáját, ha ilyen izgató szereket kapnak, mint ez a termésrendelet, akkor én borzadva félek azoktól az időktől, amikor majd ez a lakosság a minimumra leszállított fejkvótaszerű mennyiségre lesz utalva, s amikor, minthogy pl. Szabolcs burgonyatermő vidékét elfagyasztotta a fagy, és beállanak a szárazság okozta elemi csapások, még a kisegítő élelmiszerek sem lesznek meg, azokat pedig, amik teremnek, kicsempészik. Akkor itt tavaszszal olyan anarchia, fejetlenség és inség lesz, amelylyel szemben semmiféle katonai vagy rendőri intézkedés, szurony vagy gépfegyver nem fog semmit sem hasznaim.