Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-795

795, országos ülés 1918 június 19-én, szerdán. 389 és sok helyen valósággal komolyan megzavarták az ország közigazgatásának rendjét és a jogbiztonságot. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) A kormányváltozás után pedig megindult ez a dolog ministeri és főispáni segédlettel a tisztviselői kar ellen. Detektiveket hoztak le az országba . . . Meskó Zoltán : 1910-ben történtek ilyen szép dolgok ! (Zaj jóbbfelől.) Almásy László : Most történt Hontmegyében! Gr. Tisza István : Megtörtént Hontban, Szabolcsban, Beregbmegyében, Szolnok-Doboka vármegyében, szóval egész hosszú sorozatában a vármegyéknek. Csermák Ernő: Most is járnak detektívek. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Gr. Tisza István : Szerteboosátották a detektiveket ebben az országban az ország tisztviselői kara ellen! Az a tisztviselő nem is tudta, hogy mi folyik ellene. Valóságos maffiaszerü titokzatossággal indult meg a nyomozás, szedtek össze minden pletykát, jelentek meg egyszerre budapesti rendőrtanácsos urak és kezdtek egy-egy alispánt magukhoz idézni és mint vádlottat kihallgatni. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon. Zaj.) Először is azt kérdezem, hogy jogrend-c ez ? (Igaz! Ugy van! jóbbfelől.) Másodszor, hogy ez a magyar tisztviselői kar ezt érdemli a t. kormánytól ? (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és a közéfen.) Harmadszor azt kérdem, azt hiszik, hogy a mai háborús időben azt a megfeszített munkát teljesítő magyar tisztviselői kart a maga munkaerejében, munkaképességében, önbizalmában, tekintélyében így lehet fentartani, ha ilyen dolgoknak teszik ki a tisztviselőket 1 (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) És itt azután (Zaj. Halljuk! Halljuk!) szerencsésen kooperált az élelmezési hivatal a belügyministeriummal. Sokszor ugy, hogy nem tudta a jobbkéz, hogy mit csibál a bal, sokszor ugy, hogy szerencsésen egészítette ki a jobbkéz a bal munkáját. (Igaz! Ugy van! jóbbfelől.) És látjuk, hogy ebben az országban összezavarták a közigazgatás rendjét, megingatták a hatósági tekintélyt, (Igaz! Ugy van! jóbbfelől.) megingatták az önbizalmát, a munkaerejét, a munkakedvét az ország legkitűnőbb tisztviselői karának és amellett alaposan összezavarták és elhibázták a közélelmezési adminisztrácziót. (Igaz ! Ugy van ! jóbbfelől.) Én most nem beszélek azokról a nagy bűnökről, amelyeket a közélelmezés terén az általános rendelkezésekkel elkövettek. Egy hang (jóbbfelől) : Mezőssy ! Gr. Tisza István : Kérem, nemcsak Mezőssy. Nem lehet őt bűnbaknak odaállitani mindenért. (Igaz! Ugy van! jóbbfelől.) Mondom, nem beszélek ezekről abból az egyszerű okból, mert azt tartom, hogy ma nem állna az ország érdekében, hogy ezeket a kérdéseket felfedjük. Ez nem áll az ország érdekében addig, amíg az uj termés betakarításával tűrhetőbb élelmezési viszonyok közé nem jutunk. (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és baloldalon.) Mert én nem akarom belevinni ma még az ország közvéleményébe azt az izgalmat, amit az éhező, koplaló társadalom érezne ezeknek a hibáknak felfedezése következtében. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel kapcsolatban ma csak egyet jegyzek meg. A közélelmezési hivatalt vezető igen tisztelt minister ur, aki egy teljesen elhibázott szituácziót nagy önfeláldozással vett át és igazán a legjobb akarattal igyekszik menteni, ami menthető, az igen tisztelt minister ur egy múltkori itt elhangzott kijelentésében, nézetem szerint nem szerencsésen, azt a kifejezést használta, hogy az ország el van látva, az ország ellátása biztosítva van. Balla Aladár: Dehogy van ! Gr. Tisza István: Hát igen, t. ház, egy bizonyos tekintetben az ország el van látva, el van látva ugy, hogy az uj aratásig ki tudja koplalni katasztrófa nélkül az esztendőt. (Igaz ! Ugy van ! jóbbfelől.) Ez az igazság, de ezt az igazságot meg kell mondanunk és hangoztatnunk kell, (Helyeslés jóbbfelől.) mert ha ezt nem teszszük, ha bárminő tekintettel az ország hangulatának megnyugtatására, ilyen kijelentéseket teszünk, mint a t. minister ur, akkor, engedelmet kérek, ezzel tápot adunk azoknak a visszatetsző, káros és szomorú jelenségeknek, amelyeket, hogy egyebet ne emiitsek, Bécs város közsegtanácsa részéről most is tapasztalhatunk. (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) T. ház ! Magyarország el van látva. Hát tudja azt a t. ház és talán hozzátehetem : tudja-e a t. közélelmezési minister ur, hogy hogy vau ellátva ? El van látva ugy, hogy egyes vármegyék harmadát, negyedét kapják annak a mennyiségnek, amelyre szükségük volna. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és bálfélől.) Hock János: Ugy van Ez igaz! Gr. Tisza István : - . . hogy az összes ellátatlanok azt a mérsékelt fejadagot megkapják, amely járna nekik. Például azon a vidéken, ahol én lakom — alföldi vidék, a nép elég jómódú, ha nem is nagyon vagyonos és mindenesetre bőséges táplálkozáshoz van szokva — három Ínséges termés minden segédforrástól teljesen megfosztotta a népet, ugy hogy kizárólag a hatósági élelmezésre van utalva. És volt idő, t.ház, amikor fejenként három kilogramm lisztet kaptak havonta, 100 grammot, mondd száz grammot naponta (Nagy zaj.) és csak most, legujabben lehetett a napi adagot 150 grammra emelni, tekintettel a nagyon is aggasztó következményekre, amivel ez az éhezés jár. (Zaj.) _ Ezt nincs miért eltagadni, t. ház. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és balfelől.) Ezt meg kell mondani először is, mert örök dicsősége a magyar nemzetnek, hogy ezeket a rettentő nélkülözéseket is azzal a stoikus lelki erővel viseli, amelylyel csak a magyar ember tudja ezeket elviselni. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Szükséges erre