Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-794

348 79á. országos ülés 19i nativa a vámunió, átmenetileg közbenső vámok létesítésévé], amelyek átmenetileg hivatva lennének egyes termelési ágakat vámvédelemmel a teljes "és rohamos tönkretétel elől megvédeni. A harmadik alternatíva volt a prererenoziális eljárás, amely azt mondja, hogy szerződést kötünk ugyan ' egymással, vámvonalunk is lesz, de egymásnak bizonyos olyan előnyöket nyújtunk, amelyeket harmadikkal szemben nem nyújtanánk. A harmadik megoldási mód volt Szterényi minister ur brosúrája szerint az, hogy egyszerűen egy igen kedvező kereskedelmi és vámszerződést kössünk a német birodalommal. Szterényi minister ur nézete szerint a vámunió az ideális megoldás lenne, de keresztülvihetetlen ; a közbenső vámokkal enyhített vámunió szintén nem igen vihető keresztül és ő inkább a preferencziák mellé áll. Azok a megállapodások, amelyeket a mi eddigi békeszerződéseink foglalnak magukban, mind lehetővé teszik ugy a vámuniót, mint a preferencziális eljárást, mert hiszen csak annyit állapítanak meg, hogy azok a kedvezmények, amelyeket mi egymásnak adunk, eo ipso követelhetők a velünk békét kötő államok részéről. Folyt ez az agitáczió három és fél éven át a háború alatt; folyt már évekkel azelőtt is azzal a valóban bámulatraméltó erélylyel és czéltudatossággal, amely a németeket minden cselekedetükben jellemzi; folyt a legutolsó időkig. Tudjuk, hogy a t. kormányok tárgyalásokat folytatnak Németországhoz való viszonyunk tekintetében, a közvélemény azonban abszolúte tájékozatlan volt eddig arról, hogy akár Németország, akár a kettős monarchia, akár a magyar kormány in concreto hogyan képzeli magának a gazdasági szoros köteléknek ezt a mélyítését és bensőbbé tételét. Most aztán a német birodalom alkanezellárja. Payer ő exczellenoziája a Neue Freie Presse június 9-iki számában közreadott egy nyilatkozatot, amely, mondhatom, a szenzáczió erejével hatott mindenkire, aki e kérdéssel foglalkozik, Kún Béla : A magyar lapoknak nem lehetett közölni eddig ! Gr. Batthyány Tivadar: Mielőtt e nyilatkozat taglalásába bocsátkoznám, kénytelen vagyok előzetesen elvi álláspontomat preczizirozni. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Ne higyje azt senki, hogy én elfogult vagyok a német birodalommal szembea, sőt inkább a legnagyobb tisztelettel viseltetem a német birodalom nagysága iránt; a legnagyobb tisztelettel és hódolattal hajlom meg az ő katonai és gazdasági tudásuk előtt. Azonban bármennyire tiszteljem, bármennyire nagynak tartsam is : ennél még sokkal nagyobbra tartom az én királyom és hazám teljes és abszolút függetlenségét, (Élénk helyeslés a szélsóbaloldahn.) és ezen annál a tiszteletnél is nagyobb tiszteletemnél, rajongásomnál és meggyőződésemnél fogva elsősorban abból a szempontból vizsgálom ezt a kérdést és e kérdésnek immár hivatalos oldalról bejelentett megoldási formáját, hogy miképen felel meg ez a magyar király feltétlen és teljes szuverenitási jojiinius 18-án, kedden. gainak, mikép biztosítja ez a mi politikai és katonai önállóságunkat, (Helyeslés a szélsóbaloldahn.) mikép biztosítja ez ami gazdasági önállóságunkat és gazdasági érdekeinket. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én tehát tisztán és kizárólag szakszerűen kívánom ezt a kérdést taglalni és nagyon kérem a t. ház minden tagját, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ha nem ezek, hanem más gondolatok vezérelnének engem, azokat is ép oly őszintén megmondanám, amikép ezeket megmondottam. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Előre bocsátom, t. ház, még azt, hogy annyira szükségesnek és aktuálisnak tartom Payer ő exczellencziá.jának nyilatkozata folytán azt, hegy a magyar parlament, a magyar képviselőház ezzel a kérdéssel a legsürgősebben és legbehatóbban foglalkozzék (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.), hogy a magam részéről a helyzet tisztázása czéljából majdnem szószerinti idézetekkel kiemelem egy határozati javaslat formájában a német birodalmi alkanczellár nyilatkozatának lényeges tételeit s ezekből kifolyólag arra fogom kérni a t. házat, méltóztassék egy 30 tagú bizottságot kiküldeni (Helyeslés a szélsóbaloldahn.), amely szakértőknek meghallgatásával a legsürgősefjben állást foglaljon ezen kérdésekben, javaslatokat terjeszszen a ház elé, s mindaddig, amig a ház ezekben a kérdésekben elvi álláspontot nem foglal el, megliltsa a kormánynak azt, hogy ezen, Magyarország egész jövőjét a legeminensebben érintő kérdésekben bárminő tárgyalásokat folytasson . . . Kún Béla: Ne a kuhsszák mögött dolgozzanak ! Gr. Batthyány Tivadar... vagy bárminő kötelezettségeket vállaljon. A német birodalmi alkanczellár ur a következő tételeket állítja fel (olvassa) : »A szövetség az eddigivel szemben tetemesen kibővitendő, az életközösségnek oly bensőnek kell lennie, hogy, kössük azt bár örök időkre, avagy az eddigi szerződések szokásai szerint az évek hosszú sorára, tárgyilag annak felbontása lehetetlenné válj ék.« Kívánatosnak jelzi a két szövetséges nagyhatalomnak gazdaság iösszeolvadását . . . Gr. Károlyi Mihály: összeolvadását! Gr. Batthyány Tivadar: ... lévén szerinte azok határai amúgy is inkább csak történelmiek, mint gazdaságiak. (Mozgás a szélsóbaloldalon.) T. ház ! Álljunk meg ennél a témánál. Emlékeztetem az urakat arra, hogy Naumann Frigyes volt az, aki az irodalmi akcziót e téren Németország részéről vezette. Éveken át alig lehetett más sajtóterméket a magyar könyvesboltok kirakataiban látni, mint Naumann-féle német gazdasági mélyítést és katonai mélyitési politikának propaganda-iratait, olyannyira, hogy egy ízben már Bérezik Árpád, magyar irodalmunk ezen tiszteletreméltó aggja, megsokallta ezt és tiltakozását kifejezve követelte, hogy a magyar könyvesboltokban a németek mellett egy kis helyet még a magyar irodalom termékeinek is hagyjanak.