Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-792

június 12-én, szerdán. 813 792. országos ülés 1918 Méltóztassék elhinni, mélyen t. ministerelnök ur, hogy akárhányan, akik, sajnos, még protekczió révén, kaptak egy kis pénzt, nem tudtak abból semmit sem pótolni. Azt remélték és hitték, hogy kapni fognak még és szépen felélték azt a segélypénzt anélkül, hogy bármit is beszerezhettek volna. Mert tessék meggyőződve lenni róla, hogy a székely földön ma minden téren sokkal nagyobb a drágaság, mint akár itt a fővárosban. Itt is uzsoraárak vannak már, (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) de méltóztassék megnézni az árakat a székelyföldön, akár az élelmezés, akár a ruházkodás terén, akár bármi más téren ; az árak ott még sokkal magasabbak. Es még egy körülményre vagyok bátor felhívni az igen tisztelt belügyminister ur figyelmét. A székelység nagy része 1916. szeptember havában felszabadult az oláh inváziótól, igy a legtöbbet szenvedett Csíkszereda városa is. Az ember azt hitte volna, hogy a Székelyföldön is egy nagy állami akczió fog megindulni, csak ugy, mint FelsőMagyarországon, bár igaz, hogy ott nem tiszta magyarok laknak és a nemzetiségiek mindig különös kegyeltjei voltak ennek az országnak és az államhatalomnak, ellenben a székelység az más, az tönkremehet. (Zaj baljelól.) Wekerle Sándor ministerelnök: Hogy lehet igy beszélni? Olyan sürgősen intézkedem, hogy innen küldöm ki az embereket. Sümegi Vilmos: Bocsánatot kérek, ki kell jelentenem, hogy a Székelyföldön mai napig egyetlenegy házat fel nem épített az állam. Folyó év márcziusában felszabadult a tölgyesi járás is és én magam jártam ott és Lütgendorff tábornokkal együtt láttam, hogy ott éjt ház nem maradt és nincs. Folyó évi márczius hó 18-án saját szemem láttára a magyar királyi állami népiskola épületét szedték szét és vitték el, falát, tégláját, gerendáját a katonák s mikor — bár nem volt hozzá jogom — felháborodásomban kérdőre vontam őket, azt a választ kaptam, hogy felsőbb parancs, mert a tiszt uraknak fürdőkabint kell csinálni. (Nagy zaj.) Engedelmet kérek, ez tény. Gyergyótölgyes községében, ahol valamikor 800 épület állott, ma egyetlenegy ép ház nincs, nincs egy ház, amelynek ajtaja, ablaka le ne volna szedve, ott mindent elraboltak. Ez a Tölgyes község, amely két harczvonal között volt, tehát lőtték az oláhok és lőtték a mieink is, mert két hegy között fekszik, teljesen elpusztult az idegen katonaság és a mi katonáink is, mikor hozzáfértek, elvittek minden házból mindent, amit elvinni lehetett. Fényes László : Ez a vezérkari bolsevikizmus ! Elnök : Csendet kérek ! Sümegi Vilmos : Nagyon kérem az igen t. belügyminister urar, legyen kegyes az erdélyi falvak újjáépítését egységesen egy kormányhatósági közegre bizni, de már most kérem, hogy az illető ne legyen politikus, mert a politikusok mindig bajt csinálnak. (Igaz! Ugy van! Derültség baljelól.) Merem mondani, még a kársegélyezés dolga is politikai czélokat szolgál bizonyos helyeken. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIX. KÖTET. Erre vonatkozólag adatokat tudok mondani. Még az is megtörténik, hogy a visszatérni látszó munkapárti uralomnak egyes ekszponensei azt mondják, hogy ha Tisza megmaradt volna, kaphattatok volna segélyt, pedig Tisza ezt nem is ígérte, most meg azt mondják, hogyha majd visszatér Tisza, akkor fognak segélyt kapni, mert a mostani kormány nem ad. fia meg vagyok győződve arról, hegy Wekerle igen tisztelt belügyminister ur nagyon jó szívvel van a székelység iránt és tudja, hogy mit jelent a székelység helyzete ott a keleti határszélen. Arra kérem tehát, hegy ne tegyen oda politikust, hanem olyan embert, aki semmi mást nem képvisel, mint a székelységnek, tehát a magyar nemzetnek érdekét. Kérem azt is, hegy Csíkszereda városát ebből az általános kormányhatósági akczióból kivenni méltóztassék, mert ennek a városnak helyzete egészen különálló, ott egészen mások a viszonyok. Talajjavításra, szabályozásra és egyéb olyan dolgokra van szükség, melyek másutt nem fordulnak elő. E városban feltétlenül szükséges a talaj egészségtelen volta miatt, hogy a várcs ujjárendezésekor ott vízvezetéket és csatornákat is létesítsenek. Nagyon kérem a belügyminister urat, méltóztassék ezt a legsürgősebben elrendelni ós Csíkszeredára vonatkozólag külön is figyelembe venni, hogy ez a város egyike azon igen kevés városoknak, amelyek teljesen szegények. Csíkszereda koldus város, annak semmiféle vagyona nincs. Míg a körülfekvő székely községek milliókat érő erdőségekkel és ingatlanokkal rendelkeznek, addig Csíkszeredának semmiféle néven nevezendő vagyona nincsen. 170%-os pótadót fizetnek a város polgárai és Ugron Gábor t. volt belügyminister ur, aki jelen van, szintén tanúsíthatja, hogy ez a város, bármely párt legyen is uralmon, minden évben kénytelen a kormány rendkívüli segítségét igénybe venni. Ugron Gábor: Ez igaz. Sümegi Vilmos: Ezt az állapotot meg kell szüntetni különösen most, amikor visszaállították Erdély régi határait. Mert nagyon sokan rosszul tudják a dolgot. Nem igaz, hogy mi Oláhországtól bármit is elvettünk volna. (Igaz! Ugy van! baljelól.) Amit most kapunk, Magyarországé. Erdélyé és főleg Csik vármegyéé, illetőleg annak területéhez tartozó volt, nem lehet tehát szó annekszióról, aminek én sem vagyok híve, hanem Magyarország jogos tulajdonának visszaállításáról. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés baljelól.) Már most ha ezeket a határszéleket végleg bekebelezték, ha az ezen területeket borító erdőségek visszakerülnek a magyar állam tulajdonába, akkor ajánlom a kormány szíves figyelmébe, mint egy egyszerű ember gondolatát azt,, hogy ezekből az erdőségekből méltóztassék Csíkszereda városának is juttatni, hogy ez a város, a megye székhelye, a jövőben ne legyen kénytelen minden évben a kormány rendkívüli segítségét venni igénybe. (Elénk helyeslés baljelól.) Mint már említettem, Csíkszeredát 40