Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-792

306 792. országos ülés 191 Azokról a padokról magam is hirdettem annak idején, mikor ezzel a kérdéssel körülbelül három éve itt a ház előtt foglalkoztam, hogy a központok szervezeti összeállítása nézetem szerint nem sze­rencsés és sok vonatkozásban elhibázott ; eltér sok tekintetben a német sokkal helyesebb szerve­zettől, amely különbséget tett az állami funkcziót végző igazgatási teendők és az üzleti rész között, így is vannak tagozva a német központok, mig a mieink egybevették az igazgatási és az üzleti részt, amiből természetesen bizonyos inkonve­niencziáknak okvetlenül elő kellett állniok. Ha tehát a t. képviselő ur a központok szer­vezeti összealkotását, egybeállítását vagyis szer­vezetét kifogásolja, igen sok tekintetben igaza van. Ereszben azonban adott helyzettel állunk szem­ben. Nem tehetünk mást, mint hogy azt a szer­vezeti hiányt, amely fennáll, kormányzati ellen­őrzéssel lehetőleg hatálytalanítjuk és kormányzati ellenőrzések révén biztosítjuk annak a bajnak orvoslását, amelyet a szervezeti hiány előidézhet. Nem tehetünk egyebet, mint gondoskodunk arról, hogy amint a háborús helyzet lehetővé teszi, ezek a központok fokozatosan megszűnjenek és helyet adjanak a szabad kereskedelemnek, mert ezeknek a központoknak — miként egy német államférfiú nagyon helyesen jellemezte —• az volna a legna­gyobb feladatuk és ezzel szereznének tulajdon­képpen legnagyobb érdemet, ha önmaguk oda törekednének, hogy minél előbb feleslegesekké váljanak. (Helyeslés jobb- és balfelől.) Azon kezdeményezés kapcsán, amelyet a kor­mány legutóbb megindított s amely a kényszertár­sulás elnevezés alatt ismeretes a közvélemény előtt, gondoskodás fog történni arról, hogy a hátra­lévő háború és majdan az átmeneti idő tartamára az ipar iparáganként autonóm alapon oly módon szervezkedjék, hogy önmaga intézhesse a maga összes ügyeit, természetszerűleg a háború és az átmenetszülte helyzetben kellő állami irányítás és ellenőrzés mellett, mert az utóbbit ma nélkülözni lehetetlen.'Ez utóbbira azért van okvetlenül szük­ség, mert amint ismételten volt szerencsém kifej­teni, a háborúban bele kell avatkoznunk a ter­melés feltételeibe, a termelés irányításába, hogy az a kevés nj r ersanyag, amelylyel rendelkezünk, tényleg ugy használtassák fel, amint azt a közérdek kívánja, hogy amikor pl. nincs elég ruhánk a nép számá.ra, a kevés gyapjúnkból kamgarn-szöveteket ne szőhessenek, amikor nincs elég anyagunk kö­zönséges czipőre, lukszusczipőket ne gyárthassa­nak. (Helyeslés.) A kényszertársulásoknak az lesz a feladatuk, hogy ebben a tekintetben szabályozó­lag hassanak. Amily arányokban fogjuk a kényszer­társulásokat létrehozni, olyan arányban lesznek fokozatosan megszüntethetek a közjiontok mai funkcziójukban és át lesznek alakithatók ama üzleti szervvé, amelyre minden egyes iparágnak a nyersanyag beszerzésére való tekintette] is okvet­lenül szüksége lesz. (Helyeslés.) Ennyit a központok szervezeti részéről. Mél­tóztassanak megengedni, hogy most áttérjek azokra június 12-én, szerdán. az állításaira a t. képviselő urnak, amelyeket visz­szaélés gyanánt méltóztatott hangsúlyozni, azután pedig reflektáljak interpellácziójának érdemleges részére. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur ugy állította oda a központokat, mintha ezek általában, amint vannak, tisztára visszaélésekre alapított intézmények volnának. Ábrahám Dezső: Ebben a formában nem állítottam. Szterényi József kereskedelemügyi minister: Nem ebben a formában, de a hallgató benyomása, méltóztassék megengedni, ez volt. (Igaz! Ugy van ! jobb és baljelöl. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mindenkinek ez a benyomása! Ez az egész ország tapasztalata !) Tisztelt képviselő urak! Méltóztassék egy kis figyelmet előlegezni és akkor majd méltóztat­nak arról meggyőződni, hogy én nem palástolok és a magam kritikáját erről a helyről is minden fentartás nélkül megmondom. (Halljuk! Hall­juk!) Bármily nagy elismeréssel és tisztelettel viseltessem a sajtó iránt, mégsem fogadhatom el azt a tételt, hogy ami egyszer egy lapban megjelenik, az egyúttal feltétlenül bebizonyított tény is. A sajtónak nincs módjában a maga gyors munkája mellett a hozzá befolyó anyag felett ugy gyako­rolni kritikát, hogy mindig csak az jelenhessen meg, ami per esetén bizonyítható is. így jártunk különböző központoknál is. Vá­dak emeltettek a czipőközpont ellen két esetben ; vizsgálatot indítottam ; a vizsgálat adatai ren­delkezésre állanak a t. képviselő urnak ; egyetlen terhelő adat sem merült fel a vizsgálat során. Három esetben indítottam vizsgálatot a Pamut­központ ellen a sajtóban felhozott állításokért; egyetlen terhelő adatot sem hozott felszínre a vizsgálat; kénytelen voltam megengedni, hogy a vádak ellen bírói utón kereshessen védelmet. Egy esetben a textilhulladék bizottság ellen emel­tettek panaszok ; a vizsgálatot elrendeltem ; ugyan­csak eredménytelen maradt. A t. képviselő ur a maga adatainak súlyát a Pémközpontra irányí­totta, felhozva itt olyan konkrét adatokat, ame­lyek ha igazaknak bizonyulnak, akkor nemcsak közigazgatási utón, de nagyrészben bűnvádi utón is el kell majd járnunk azon közegek ellen, akiket esetleg terhelne a mulasztás azokért a tényekért, vagy azok egy részéért, amelyeket a t. képviselő ur felhozott. A Fémközpont ellen súlyos vádak merültek fel a »Magyarország« czimü lapban, aminek alap­ján a Fémközpont kérésére is azonnal elrendeltem a vizsgálatot. Külön bizottságot küldtem ki olyan tisztviselő vezetésével, akinek működéséért, pár­tatlanságáért és elfogulatlanságáért vállalom a legteljesebb felelősséget. Felkértem külön a had­ügyminister urat, hogy szintén képviseltesse ma­gát ebben a bizottságban, minthogy a Fémköz­pont tulaj donképen a hadügyminister ur számára teljesiti nehéz feladatát. Arra kérem a t. házat, méltóztassék ezeket a vádakat illetőleg, ítéletét felfüggeszteni mindodáig, amig abban a helyzet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom