Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-778

778. országos ülés 1918 április 24-én, szerdán. 2:; újra végig rekvirálták a községekben, elszedve igen sok helyen a még meglévő készletet, amely már annyi sem volt, amennyi aratásig szükséges lett volna. Fényes László : És gyermekvédelemről fecsegnek itt! A magyar gyerek meg pusztul! 150.000 osztrák gyereket akarnak ide hozni ! Szabó István: És még ezzel sínesen vége. Most járásonkint századokban rakják le a katonákat, katonatisztek vezetésével, s ez a katonaság a közönség zsebére, pénzére van odaállítva, a közönségnek kell őket eltartania azért, hogy az eddigi sok zaklatás tetejébe most házról-házra járva, szénát, szalmát, padlást, szobákat, bútorokat, mindent szétturjanak, felforgassanak, csak hogy elrejtett gabonát találhassanak. (Igaz! ügy van ! balfelől.) Fényes László : Feltörik a padlásokat ! Elviszik a kenyeret! (Felkiáltás a szélsőbaloldalon : Forradalom felülről!) Szabó István : Magyarország intézőkön! nem vtszik észre, hegy mi lesz ennek a vége % (Igaz! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Fényes László : Az majd nem tüntető séta lesz! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kaszával fognak jönni !) Szabó István : Hogyan tettek pl. a zsir rekvirálásár.ál a hatóságok ? A kormány intézkedése következtében nincs Magyarországon elég zsir. Ezt merem állítani és be is fogom bizonyítani. Az a régi hizlalás, amely megkezdődött már aratás előtt, hogy a sertés őszre leölhető legyen, teljesen megszűnt, mert a kukoriczát mind elvitték. Meskó Zoltán: A barkóknak kell megint! Szabó István: Október elejéi:él hamarább a hizlalást kezdeni nem lehet, uj kukoricza csak akkor van. A snrtéshizlalásnak azonban legkevesebb 3—4 hónapra van szüksége. Meskó Zoltán : Disznók helyett a bankdirektorok hiznak Magyarországon. (Igaz! ügy van! Derültség.) Bakó József: Belőlük kell szalonnát metszeni ! (Derültség.) Szabó István : Mikor a sertéshizlalásnál, amint minden hozzáértő ember tudja, legalább 3—4 hónap szükséges, hogy zsir legyen, mert rövidebb hizlalásnál húst még lehet előállítani, de zsirt nem, s amikor ma októbernél korábban a termelő közönség a hizlalást nem kezdheti, az sem, akinek volt kukoriczája és sertése is, akkor novemberben kiadják a rekvirálás! rendeletet, hogy a hízókat el kell venni. Mi ennek a következése ? Először az. hogy a rekvirált sertésekben sem volt elegendő zsirmennyiség, mert ezelc a sertések félhizottak voltak, vagyis elvitték a sertést, de nem kaptak zsirt, amit kerestek és másodszor — ami a legnagyobb baj — megijesztették a kis hizlaló és termelő lakosságot, és ez be sem várva, hogy novemberben félhizott sertéseit elrekvirálják, tömegesen levágta a sertéseket. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezzel az intézkedéssel tehát megakadályozták azt, hogy Magyarországon zsirt lehessen előállítani. Ma nemcsak az ellátatlanok számára nincsen zsir, de a termelőnek, a hizlalónak sincs elég zsirja. (Igaz! ügy van! balldől.) Fényes László : Ne Budapestet nézzék, hanem a vidéki falvakat és városokat! Szabó István : És mi történt a tavaszsza] ? Nem tudom, hányan tudják képviselőtársaim közül, hogy a kisgazdák a tavaszi és nyári sertéshizlalást milyen módon alkalmazzák, milyen takarmánynyal hizlalják a sertéseket. A kisgazda mindig több disznót fog be hizlalásra, mint amennyinek hizlalásához kukoriczája van. Sokkal többet fog be azért, mert a kukoricza segítségével melléktakarmánynyal hizlal. Megmondom, hogyan történik ez. Ilyen időtájt, sőt már egy pár héttel előbb is, amikor csalán van, félórányira, sőt egy órajárásra is elmegy az a szegény asszony a gyerekeivel együtt csalánt szedni. Fejen-háton hazahozzák, leforrázzák, erre tesznek egy kis kukoriczalisztet és ezzel hizlalnak. Ezenkívül feletetik a lóhere-, lucíerna- és répalevelet is. így történik egész Magyarországon a tavaszi hizlalás és ezen a réven a háborús évek alatt óriási mennyiséget produkált a kisgazda-közönség. (Igaz! ügy van! balfelől.) Fényes László.' És ez most mind elvész ! Szabó István : Ez ma már megszűnt, semmivé lesz, ezen a réven egy liter zsirt sem fog Kapni Budapest városa, mert a miKoriczát és a sertéseket elrekvirálták és annak a falusi lakosságnak nincsen módjában ezeknek a melléktakarmányoknak felhasználásával sertést hizlalni és ilyen módon zsirt és húst előállítani. Itt volna az ideje valóban, hogy azok, akik ezeket az ügyeket intézik, megnézzék azt is, hogyan történik Magyarországon a zsírral és hússal való ellátás és akkor talán nem fosztanák meg a nagyközönséget azoktól az eszközöktől, amelyekkel az ellátást biztosítani lehetne. A falusi közönség édes-örömest, nagy készséggel termelne továbbra is, mert hiszen ez neki is egyik legfőbb jövedelmi forrása. Fényes László : Dámján Ottó államtitkár ur mit tudja ezeket ! Szabó István : Évek óta hargeztatom, hogy az igen tisztelt kormányon lévő férfiak vegyenek maguknak annyi fáradságot, hogy az élet iskoláját megjárt embereket is kérdezzék meg, az életet magát is nézzék meg és necsak innen felülről, a zöld asztalok mellől és a magas palotákból intézzék a dolgokat, mert igy a legnagyobb jóakarat mellett is épen az ellenkezőjét érik el annak, amit akarnak és olyan hibákat követnek el, amelyek helyrehozhatatlan ok. (Igaz! ügy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Ezeknek a hibás intézkedéseknek következménye az a rengeteg zaklatás, aminek kiteszik a népet. Mert amikor a saját hibájuk miatt nincsen zsir, akkor azzal a jelszóval, hogy ennek meg kell lennie, elveszik az utolsó litert is attól, akinek szintén kevés van. (Igaz ! ügy van ! balfelől.)