Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-784
168 784. országos ülés 1918 május 14-én, kedden. a legcsekélyebb alkalmat is, ez ujabb piacz megszerzésére. A Lengyelországgal való szoros gazdasági kapcsolatnak meg van az a nagy előnye, hogy ezen a réven közöttünk és Muszkaország között is megteremthető a gazdasági forgalom, mert köztudomású, hogy Muszka-Lengyelország ipari termékeineJí állandó vevője a nagy Oroszország volt. Muszkaország politikai helyzete szintén nagyon késleltetni fogja az ipari termelést, nagy bevitelre lesznek szorulva és ebből mi is kivehetnék osztályrészünket, a lengyelek korábbi kereskedelmi összeköttetése révén. Ragadjuk meg tehát az alkalmat, hogy kereskedelmi mérlegünk megjavításával is a siker biztosításához járuljunk. Hazánkat a természet megáldotta minden segédeszközzel arra, hogy ugy a mezőgazdaság, valamiként az ijjar terén elsőrangú termékekkel lépjünk fel a külföld piaczain. Búzánk aczélos, gyümölcsünk Ízletes, borunk tüzes és kézimunkásaink csodás Ízléssel és kézügyességgel rendelkeznek. Hogyha mindezt czélszerü intézkedésekkel viszszük a harozba, még most, a szédítően nagyra növekedett világversenynyel szemben is megálljuk helyünket. De csakis akkor, hogyha vállalkozásainkban teljes megbízhat óságunkat igazoljuk és a baráti közeledést reális szállítással viszonozzuk. Figyelmeztetnem kell erre üzleti világunkat, mert külföldi utazásaim közben szomorú dolgokat tapasztaltam. Többek között Zürichben a nagy műmalmot megtekintvén, tulajdonosa végezetül bemutatta buza-gyüjteményét. Mikor már a kanadai, ukrániai és a többi búzákat megszemléltük, mint a világ legnagyobb kincsét mutatta meg a magyar búzát. Arra a kérdésemre azonban, hogy miért nem őröl tehát magyar búzát, öklével az asztalra csapott, kijelentvén, hogy inkább pusztuljon el minden vagyona, minthogy valaha újból a magyar kereskedelmi világgal üzleti összeköttetésbe lépjen. Négyévi nehéz munkájába került ugyanis, hogy meghonosítsa Svájczban a magyar lisztet s akkor a szállító czég meghamisította, illetve román búzával vegyitette búzát csempészett a küldemények közé, ugy hogy minden renoméját elvesztette. Ugyancsak ilyen szomorú jelenséggel találkoztam Porosz-Sziléziában is, Neissé városában, ahová alt-misztikus munkásságom, a magyar bor érdekében vezetett. Neissé legnagyobb borkereskedője elvezetett a főtérre, mely alatt mint katakombák terülnek el óriási, jelenleg kongóan üres pinczehelyiségek. Mikor mindezt látván, kérdőleg tekintettem reá, azt feleié: »Ime ez a rengeteg pincze még 40 esztendővel ezelőtt a föld egyik legnagyobb kincsét a magyar bort rejtegette, de amióta a magyar gazdák a borkereskedést a lelkiismeretlen, úgynevezett faktorok kezébe juttatták, a sok rászedós miatt megfogadtuk, hogy többé magyar bort nem hozatunk, így veszítjük el, tisztelt ház, egyik piaezunkat a másik után. El kell követnünk tehát minden lehetőt, tisztelt ház, hogy kereskedelmi világunk realitásának emelésével vegyük elejét a rombolásnak. Ismétlem tehát, tisztelt ház, hogyha czélszerü intézkedésekkel bástyázzuk körül kiviteli kereskedelmünket, továbbá hazai nyersterményeink helyett legalább félgyártmányokat bocsájtunk áruba, akkor ez az istenáldotta föld átsegít minden bajon és veszedelmen. Meghiusítja ellenségeinknek romlásunkra irányított minden törekvését és lehetővé teszi egyúttal azt, hogy a ránknehezedett uj adóterheket is — ha küzdelem árán is — de elbírjuk. Ebben a jó reményben az adójavaslatot általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Szólásra következik? Vitéz Győző jegyző: Benedek János! Benedek János: T. képviselőház! Tekintettel arra, hogy a ház tagjainak türelme ós figyelme, amint láthatjuk, meglehetősen kimerült és az idő is előrehaladt, nem szeretném a képviselőház figyelmet a tárgyalásra kitűzött időn túl egy félórával vagy esetleg egy órával is igénybe venni, ezért kérem, méltóztassanak megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Simontsits Elemér: Nem lehet! A házszabályok nem engedik meg! Elnök: Minthogy, a házszabályok értelmében a képviselő urnak csak a tárgyalásra kitűzött idő utolsó negyedórájában van joga beszédének másnapra való elhalasztását kérni és ez az idő még nem érkezett el, kérem, szíveskedjék elmondani beszédét. A képviselő ur hosszura akarja nyújtani felszólalását ? Benedek János: Dehogy kérem, a világért sem akarom! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megadjuk!) Elnök: Kérem, én kénytelen vagyok a házszabályokat alkalmazni, tekintettel arra, hogy még nem érkezett el az utolsó negyedóra. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Talán lenne szíves az elnök ur megkérdezni a házat!) Simontsits Elemér: Nem lehet! Még 25 percze van! Elnök: Engedelmet kérek, én a házszabályok ellenére nem tehetek kérdést a házhoz. Juhász-Nagy Sándor: Még utazhatott volna 5 perczig Dobieczki! Benedek János: T. képviselőház! Méltóztassanak figyelembe venni, hogy még a jegyzőkönyv hitelesítéséről, továbbá a holnapi ülés napirendjének megállapításáról is szó van. és így tulajdonképen a házszabályokban megengedett időtől csak egy pár pillanat választ el. Tizennyolcz éves képviselőségem alatt mindig teljesítette a ház hasonló kérelmemet. (Ugy van! balfelöl.) Elnök: Az elnök kénytelen magát a házszabályokhoz tartani. Amennyiben az utolsó negyedóra még nem érkezett el, kérnem kell a
