Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-783

144 783. országos ülés 1918 május 13-án, hétfon. utáni földadóra kivetendő 60%-os pótlék ki által fizetendő. Es e tekintetben, miután nézetem szerint a földadó 60%-os pótlékolásának alapja az, — és helyesen csakis az lehet — kogy a háború folytán beállott pénzértékcsökkenés következtében a legnagyobb mértékben, de más okokból is a gazdálkodás, legalább is pénzben kifejezve, jobban jövedelmező, mint volt a háború előtt, amivel szemben a földadó egy fix teher; helyes, hogy a földadó megfelelően emeltessék. Ha tehát helyes, hogy a földadó emelése pótlék utján való megnövelése ebből az okból következzék be, akkor igenis nézetem szerint helyes az is, hogy ezt a felemelt adót, minden tekintet nélkül arra, hogy mit mondanak a bérleti szerződések, az viselje, aki a gazdálkodás kedvezőbb konjunkturákjából a hasznot húzza, tehát nem a földbirtokos, hanem az, aki tényleg gazdálkodik: a bérlő. (Igaz! Ugy van! Helyeslés a jobboldalon.) Ezek azok a módositások, amelyeknek a részletes tárgyalásnál bármely formában való keresztülvitelét remélem és azt hiszem, hogy akkor a törvényjavaslatot a legnagyobb megnyugvással fogjuk elfogadhatni. Most röviden még csak egy dologra bátorkodom a t. kormány figyelmét felkivni. En már a múlt év őszén jeleztem, hogy nézetem szerint alig lesz lehetséges a folyó évben a jövedelemadónak és a vagyonadónak az egész vonalon való uj kivetését keresztülvinni, különösen, miután a vagyonadónál 50.000 koronától 20.000-ig megyünk le, ami — mint azt a t. előadó ur is kimutatta — az adózók számának igen nagymértékű felemelését jelenti, aminek tulajdonképen pénzügyi eredménye is olyan csekély, hogy részemről ezt az intézkedést igazán nem azért fogadom el, mert a pénzügyi eredmény arányban van azzal, amennyi munkát ez jelent, hanem csak azért, mert ez is egy olyan lépés, amit bizonyos előmunkálatnak kell tekintenem a nagy vagyonadó szempontjából. Ha azonban, ismerve azt az óriási munkát és megtér keltetést, ami ennek következtében a pénzügyi adminisztráczióra zúdul, már az őszszel is kételyeimet fejeztem ki a tekintetben, bogy a folyó évben az egész vonalra kiterjedő adókivetés nem lesz lehetséges, százszorosan idokolt ez ma, amikor május közepén tárgyaljuk azt a törvényt, amely júniusban fog törvényerőre emelkedni, amelynek végrehajtási utasítása még nem jelent meg s amelynek alapján a vallomások benyújtására a legelső határidőt szeptember elejére vagy végére kell kitűznünk, hogy azután kérjék a felek a halasztást, mert hiszen a magyar ember, tudjuk, hogy az első percztől kezdve sohasem tartja meg a rendelkezéseket. (Igaz! Ugy van! Derültség jobb felöl.) Ugy, hogy az eredmény az lesz, hogy a pénzügyi közegek akkor lesznek legjobban elfoglalva a folyó évi adók kivetésével, amikor már a jövő évi adókivetést kellene előkészíteniük. (Igaz! Ugy van ! | jobbfélöl.) Ennek következtében az adminsztráczióban egy olyan torlódás fog beállani, amit éveken át nem leszünk képesek megemészteni. De ez még csak a kisebb baj. Erre azt mondhatnám, hogy törje ezen a fejét at. pénzügyminister ur, fájjon az ő feje ós ne az enyém. De van egy másik, sokkal súlyosabb érvem. t„ ház. Ha általános kivetés lesz, akkor a pénzügyi közegek örülni fognak, ha a 20.000-től 50.000 koronáig terjedő vagyonnal bírókat ki fogják tudni puhatolni és folyó évi egész munkásságukat teljes mértékben ez fogja abszorbeálni. Ezeknek a kis tételeknek összeszedése, amikből a t. kormány 6 milliót vár egy év múlva, ez fogja az ő teljes energiájukat igénybovenni és a háború alatt keletkezett nagy vagyonok és nagy keresetek adózatlanul maradnak, szótfolynak, el fognak tűnni, nem fognak rájuk jönni és azok a hibák, amelyek az idén az adókivetésbe becsúsztak, orvosolhatók nem lesznek. A kis dolgok annyira igénybe fogják venni a pénzügyi közegeket, hogy a nagy dolgokra nem fog sor kerülni. Koronánként fogják a 6 milliót összeszedni, az ablakon pedig a milliók tömegestül fognak kibújni és egy igazságtalan adózás alapjait fogjuk megvetni, ami annál súlyosabb, ha szem előtt tartjuk, hogy mindaz, amit most csinálunk, részben annak a nagy vagyonadónak fogja bizonyos fokig alapját képezni. Ennélfogva arra kérem a t. pénzügyminister urat, nagyon fontolja meg a dolgot; ne csináljon az idén általános adókivetést, hanem helyezkedjék arra az alapra, hogy az idén mindenki, akire nézve uj kivetés nem történik, nagyban és egészben ugyanazt a jövedelemadót és ugyanazt a vagyonadót fizesse, mint amelyet tavaly fizetett. A 20—50.000 koronáig terjedő vagyonokra sem az idén eszközölném a kivetést, hanem a jövő évtől fogva, még pedig két évre, egy évi visszamenő hatálylyal arra, akinek a vagyona az idén is megvolt. Ebben semmi lehetetlenség nincs, hiszen pl. Poroszországban a vagyonadót három-három évre vetik ki, tehát nálunk sincs nehézség abban, hogy egyszerre két évre vessük ki és ezzel pénzt nem is fog veszíteni a pénzügyminister ur. Uj kivetés az idén a jövedelemés vagyonadót illetőleg egyrészt csak azokkal szemben történjék, akik azt maguk kérik és vallomást adnak, — természetesen azonban ez esetben az adókivetési eljárás során esetleg nagyobb adóval róhatók meg, mint amilyennel ma megrovattak, mert különben, ha ez nem volna, mindenki kérné — másodszor azokkal szemben, akikre nézve a pénzügyi katóságnak alapos indoka van annak feltételezésére, kogy az idén több jövedelmük van, mint amennyi után meg lettek adóztatva, vagy akiknek tavalyi adóztatása nem volt jó, akol tékát korrekturára van szükség, karmadszor természetesen az uj adózókkal szemben, akik eddig mint adózók nem