Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-783

18 május l3-án, hétfőn. 128 783. országos ülés 19 Ezt a felfogást tehát legalitás szempontjából bírálni kell és meg kell támadni. Ha az uralkodó egyszer azon felfogáshoz már hozzájárult, hogy az ő Ígéretének és akaratának keresztülvitelét a többség meg nem akadályozhat) a, akkor ebből nem az következik, hogy a többség akadékoskodása miatt feladjam igéretemet és engedjem, hogy a királyi szótól a kormány elálljon, hanem az, hogy megragadom igenis azt az eszközt, amelyet kilátásba helyeztem, midőn nyíltan megmondtam, hogy a többség ellenkezése esetén választások által fogok az országban ígéretemnek érvényt szerezni. Látom itt a házban, amikor a választások dolga szóba jön— és talán képviselőtársaim is konstatálják — azon rettenetes hisztérikus rohamokat, amelyeket a választások gondolata kelt a túlsó oldalon, ugy hogy valóságos terror vacui, a megsemmisülés ijedelme ül ki az arozokon. (Mozgás és ellen-mondások jobbfelől.) Ennek megvan a magyarázata, hisz annyira világos ennek a histórikuma. Ha ma idejön a ministerelnök ur, vagy akármely kormány és azt mondja, hogy én pedig az általános választójogot és a hősök választójogát sértetlenül keresztül akarom vinni és előterjeszti a királynak felhatalmazását, illetve kéziratát, hogy a ház fel van oszlatva : mi lehet ennek a következménye ? At úlsó oldalnak genezisében megtalálhatjuk ennek históriai leírását. A régebbi időben oda lehetett menni a ministerelnöki irodába és meg lehetett kapni a mandátummeghosszabbitásra szóló megbízási jegyet. El lehetett azután ezzel menni a főispáni előszobába és jelentkezni a további procedúra iránt. Ha most egyszerre be lenne zárva a ministerelnöki iroda és a főispánok irodája, hol volna annak a lehetősége, hogy ugyanaz a többség ugyanazon eszközökkel elfoglalhassa újra helyét ebben a házban ? Ennek ki van zárva minden lehetősége. Nem a nemzeti ügy szenvedne tehát sérelmet, nem a nemzeti érdek buknék el a mostani választások on, hanem a munkapárti uralom. Ez tehát nem lehet akadálya annak, hogy a nemzet a saját akaratát tetszése szerint keresztülvihesse. Ha bármit profecziálnak is, álljanak elő, hozzák fel érveiket pro és kontra és meg fogják látni, hogy ha választójogi kormány jön házfeloszlatással, ha nem vesz igénybe semmiféle erőszakos eszközt, terrorizálást és megvesztegetést sem, hanem csakis legális eszközökkel dolgozüc, jót állok érte, hogy itt 50 kerület híjával egyhangú választások lesznek. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Hiszen nézzék az időközi választásokat. Debreczenben (Mozgás a jobboldalon.) elsőrangú munkapárti képviselő hagyta ott a helyét és nem lépett fel munkapárti ellenjelölt. Vagy itt Budapesten az elnökük hagyta ott a poziczióját és nincs munkapárti ellenjelölt ! Komáromból igen érdemes emberük ment el és nem állítanak ellenjelöltet. Kállay Tamás: És ha munkapárti kormány van, akkor mi van ? Ki mer fellépni ? Holló Lajos: Az időközi választások megtörténnek harczok nélkül, vita nélkül egyhangúlag. Miért ? Mert nincs a többség háta mögött az, mi eddig ott szokott lenni, a hatalom nyomása és a terrorizálás. Mi áUhatna a háta mögött ? Állhat a pénz, de mi most a pénz ereje a nagy háborús körülmények közt, mikor az egész nemzet mozgásban van, amikor a legnagyobb problémák várnak megoldásra ? Mit jelent akkor az, hogy kufár módon odaállnak többséget szerezni, amikor a pénz mögött nincs csendőr, nincs szolgabíró, nincs főispán ? Akkor annak semmiféle ereje sincs. (Mozgás.) Nem is hihető, hogy ily kísérlet történjék, de ha történnék, azt hiszem, sokkal erősebb visszautasításra találna az országban a népnél, a közvéleményben az ilyen megvesztegetés, mint a múltban történt. Gr. Tisza István : Kérdezze meg Guttmann bárót ! (Derültség a jobboldalon.) Holló Lajos." Még néhány észrevételt kell tennem a kormány megváltoztatott programmjával szemben, mielőtt beszédemet befejezném. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Az egyik az, hogy már régebben megfigyelhettük, sajnos, a t. ministerelnök ur nem igen nyújtott segédkezet ahhoz, hogy a választási törvényjavaslat gyorsabb letárgyaláshoz jusson. Lám, a katonai fronton mily gyors intézkedések történnek, az egyik világrészből a másikba dobnak át egész hadseregeket ; egy nagy előre megtervezett hadművelet keresztülvitele csak hetek, íegfölebb egy-kéfc hónap munkáját képezi. És íme a politikai fronton egy választójog megalkotása, amely évtizedeken keresztül már megérlelődött, ugy készül, hogy eltelik egy év és ebben az évben hetek és hónapok telnek el, amelyek során a leglassúbb etapokon megy keresztül a törvény megalkotása. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ellenben megindittatik egy nagy ellenhadjárat a sajtó közreműködésével, magának az ellenálló többségnek mesterséges közreműködésével, amely a választójogot mint egy nemzetietlen választójogot akarja a közvélemény elé állítani, mint olyat, amely megölné a nemzetnek önmaga feletti uralmát. Ez, fc. ministerelnök ur nem az a mód, amelylyel hatályosan keresztül lehetne vinni egy egészséges és ön által is elfogadott és helyesnek talált választójogot. A nemzeti tartalmat féltik azoktól, akiknek kezében fegyver van, akik ott állnak a fronton, akiknek bátorságától, hűségétől függ határainknak, nemzetünknek, országunknak megvédelmezése ? Ezek lennének hűtlenek ? Pedig a fő kardinális pontnak : a hősök választójogának elvetése a Károly-keresztesek kiküszöbölése forogmost szóban. Hát azzal adunk nemzeti tartalmat a választ ój ognak, ha azt a Káról y-keresztesekt ől, a hősöktől elvonjuk ; ha azokat fosztjuk meg a választójogtól, akiknek védelmére van bizva az ország érdeke ? De nem is áll az, hogy a nemzet érdeke veszélyeztetve lenne. Hiszen épen az van a nemzet érdekében, hogy ne keletkezhessek hatalmi szervezet, amely a nemzet fölött a hatalmat önkényesen I kezébe ragadhassa.