Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-783
124 783. országos ülés 1918 május 13-án, hétfőn. igazságügyminister urnak a gróf Károlyi Mihály elleni ügyről semmi tudomása nem volt. Engedelmet kérők, én Urmánczy Nándor interpellácziója alatt, amikor azt mondta, hogy Kéri Pál és a többi tanuk nyilatkozatát kihagyásokkal olvasta fel, és igy a többek között kihagyott Ausztriának kellemetlen részeket is, közbeszóltam : »És az igazságügyminister ur terhére kellemetlen részt is kihagyott !« Most, miután a ministerelnök ur hasonlóan azt mondja, mint ahogy a volt igazságügyminister ur állitja, hogy neki semmi köze nem volt ehhez a Consten úrhoz és ezekhez az ügyekhez, bátor vagyok egyszerűen konstatálni és én az állításomat mindjárt tanukkal igazolom is. — hivatkozom Urmánczy Nándor képviselőtársamra és Kéri Pál tanura, gróf Károlyi Mihályra és mindazokra, akik ezt a nyilatkozatot látták, hogy Consten ur Kéri Pálnak, illetve Simonyinak azt mondta, hogy Károlyi Mihály különben is elveszett ember ; ne törődjenek vele ; elveszett ember azért, mert Vázsonyi Vilmos ugyan most kilépett a kormányból, de ebben az ügyben szolidáris a németekkel és meg fogja fojtani gróf Károlyi Mihályt.. Nem tudom, hogy ez mennyiben áll vagy állt volna módjában és mennyiben van igaza ebben, de hogy Consten ur ezt állította Vázsonyi Vilmosról, az benne van ebben a nyilatkozatban, ezt állitom. Hivatkozom a tanukra. Hock János : Consten ursvindler, nemtudjuk, miben mond igazat. Elnök : T. ház ! Csak annyit kivánok megállapitani, hogy az a kifejezés, amelyet Fényes László képviselő ur felpanaszolt, mintha azt a múlt ülésen Vázsonyi Vilmos képviselő ur ellene használta volna, a ház naplójában nem szerepel. Pető Sándor képviselő ur személyes megtámadtatás visszautasítása czimén kér szót. Méltóztatik megadni az engedélyt ? (Zaj. Felkiáltások jóbbjelöl: Nem adjuk I Halljuk ! Halljuk !) Laehne Hugó : Miért ? Azt nem lehet megtagadni. Pető Sándor: T. ház ! Fényes László t. képviselő ur egy közbeszólásomra, amelyért a megfelelő rendreutasitást az elnök úrtól megkaptam, amely tehát, ha nem is volt helyénvaló, el van intézve, azt volt szives megjegyezni, hogy ő ingyen védi a szegény embereket, én pedig drága pénzért a hadseregszállitókat. A tisztelt képviselő ur ugy tüntette fel a dolgot, hogy ő nem tudom hány évtized óta a legönzetlenebb, sőt —miután önmagáról alkotott vélemém'ében nem szokott túlságosan szerény lenni — egyedüli védelmezője Magyarországon az elnyomott és üldözött ártatlanságnak. Én a tisztelt képviselő urnak semmiképen sem óhajtom szemére hányni azt, hegy amikor ő kicsiny és nagy bűnösökről, vagy olyanokról, akiket ő bűnösöknek tart — mert Magyarországon van még egy fórum a magyar királyi Curia felett és ez Fényes László — megirt czikkeit a hírlapokban elhelyezi, ezekért őt igen dúsan fizetik. Ezt én nem hányom a képviselő ur szemére, mert természetes, hogy aki dolgozik és aki hírlapi ozikkeket ir, azért megfizetik. Fényes László: Ki fizet meg ? Pető Sándor: A hírlapkiadó vagy szerkesztő. Ahová, ir! Fényes László: Ez újságírói fizetés. Pető Sándor: Nem is akarok ebből szemrehányást csinálni. Fényes László : Más ez, mint az expensnota ! (Zaj.) _ Pető Sándor: Csak rá akartam mutatni arra a természetes igazságra, hogyha valaki a rendes foglalkozása körében dolgozik, megkövetelheti, hogy érte díjazzák. Ami pedig az én ezen képviselőház elbírálásán kívül eső ügyvédi működésemet illeti, (Mozgás.) erre nézve vagyok bátor azon álláspontomat hangsúlyozni, hogy nem tartom kulturembemek azt, akinek kifogása van az ellen, (Zaj és ellenmondások.) hogyha valaki bármilyen irányban vagy téren bűnös, s arra az államhatalom a maga nagy súlyával, nagy erejével ráteszi a kezét, ha valakit az államhatalom becsuk vagy be adar csukni, (Mozgás.) valakit a maga nagy erejével, nagy tekintélyével, ügyészségével, rendőrséggel, bíróságával üldöz, hogy annak védője akadhasson . .. (Nyugtalanság és ellenmondások ) Fényes László : Képviselőnek nem kell lennie ! (Helyeslés.) Pető Sándor: Ebben én megengedem, hogy másnak más lehet a felfogása. (Mozgás.) Az ügyvédi kamarának e tekintetben az én felfogásommal teljesen azonos felfogása volt és van, és énnekem az a nézetem, hogy Európában minden kulturemuer akképen gondolkozik, (Ellenmondások.) hogy az ügyvédneK nemcsak joga, hanem kötelessége is (Ellenmondások.) védelmezni azt, akiket a hatalom üldözőbe « T esí. És a tisztelt képviselő ur ilyen kifakadásai nem változtatják meg azon álláspontomat, hogy őt jelen felszólalásomban is olyannak tartsam, amilyennek közbeszólásomban tartottam : olyannak, akinek kellemes és kedves kenyere a rágalmazás. (Zaj.) Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, hogy ilyen kifejezéseket ne méltóztassék használni. (Helyeslés.) Fényes László : T. ház ! Elnök: Milyen czimen kíván a képviselő ur szólni ?] Fényes László: Személyes megtámadtatás czimén. Elnök : A házat kell megkérdeznem arra vonatkozólag, megadja-e az engedélyt, hogy a képviselő ur személyes megtámadtatás visszautasítása czimén felszólalhasson, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azokat, a kik a képviselő urnak a felszólalást megengedni kívánják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kimondom, hogy a ház megadja az engedélyt-. Fényes László : Tisztelt ház ! Egészen röviden akarom igénybe venni a tisztelt ház türelmét. Én megtámadtam azokat a demokrata képviselő