Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-783

783. országos ülés 1918 május 13-án, hétfőn. 119 lió 12-én kifogást emelt báró Guttmann Henrik megválasztása ellen a házszabályok 15. §-a alapján azon okból, hogy a nevezett képviselő ur nem volt megválasztható. Áz elrendelt és szabályszerűen lefolytatott vizsgálat eredményeképen a biráló-hizottság tényként megállapította, hogy báró Guttmann Henrik képviselő urnak neve azon választói névjegyzékekben, amelyeket olyan okul jelölt meg, mint amelyekben fel van véve, választó gyanánt elő nem fordul. Ennek következtében a házszabályok 93. §-a alapján a biráló-bizottság azt vélelmezte, hogy báró Guttmann Henrik egyáltalában választójogosultsággal nem bir. Bátor vagyok még megjegyezni, hogy az 1914. évi 13. t.-cz. 153. és következő §-ai szerint a jelenleg együttlevő képviselőház időközi választására nézve egyedül az 1914. évre összeállított választói névjegyzékek érvényesek és igy természetesen csak azt vizsgálhatta a vizsgáló-bizottság, hogy a báró Guttmann Henrik által megjelölt, az 1914. évre érvényes választói névjegyzékben neve előfordul-e vagy sem. Minthogy az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 13. §-a imperative megszabja, hogy képviselőnek csak az választható, aki választói jogosultsággal bir, vagyis akinek neve a választói névjegyzékben előfordul : ennek következtében a biráló-bizottság Morvay Zsigmond képviselő ur kifogását alaposnak találta és igy megválasztását megsemmisítenie kellett. Lovászy Márton Mikor megválasztották, volt választói joga ! Elnök : Csendet kérek ! A IX-ik bi rá ló-bizottságnak imént előterjesztett jelentése tudomásul vétetik. Ennélfogva, miután báró Guttmann Henrik megválasztása megsemmisíttetett, a ház elrendeli a szükségessé vált uj választást. Minthogy az 1917. évi Julius hó 4-én tartott ülésben a ház nekem általánosságban felhatalmazást adott arra, hogy az ülésszakban megüresedő választókerületekben kiírandó uj választások iránt intézkedjem, ennélfogva az oláhfalvi választókerületben kiírandó uj választás iránt szabályszerűen intézkedni fogok. Jelentein a t. háznak, hogy napirend előtt felszólalásra kértek engedéljrt Juhász-Nagy Sándor és Fényes László képviselő urak. Én a nevezett képviselő uraknak az engedélyt megadtam s igy elsősorban Juhász-Nagy Sándor képviselő urat illeti a szó. Juhász-Nagy Sándor: Tisztelt ház! Napirend előtti felszólalásra volt szives az elnök ur nekem engedélyt adni, habár felszólalásomnak jogcziméül választhattam volna a mentelmi jog sérelmének bejelentését is, vagy szólhattam volna erről a kérdésről a kormány programmjával kapcsolatban. Ezen felszólalásomnak tulajdonképeni tárgya bejelentése annak, hogy gróf Károlyi Mihály országgyűlési képviselő urnak mentelmi joga megsértetett. (Ugy van! balfelői.) Az Urmánczy Nándor tisztelt barátom legutóbbi interpellácziójában foglalt közismert és épen azért most nem részletezendő tényállásból indulok ki. Mielőtt azonban a dolog érdemi részére áttérnék, legyen szabad előre is két főszempontot kiemelnem, hogy mintegy előre rávilágitsak felszólalásomnak szándékára. Az első szempont az, hogy ennek a kérdésnek tárgyalásánál a hadviselési érdekeket erősen szemelőtt fogom tartani, (Helyeslés jobbfelől.) mert azt hiszem, nincsen itt senki ebben a házban, de nincs és nem lehet magyar ember, aki mindenekfelett állónak ne tekintené azt, hogy ebből a szörnyű vérontásból diadalmasan kerüljön ki a magyar nemzet, hogy minél előbb a béke bekövetkeztével, megerősödve és felszabadulva hozzáfoghasson a békés fejlődés nagy munkájához. (Helyeslés.) Ez az egyik szempont, tisztelt ház. A másik szempont pedig az, hogy nem mint elfogult pártember kívánok szólni, hanem mint a magyar képviselőháznak egy csekély tagja, aki a legziláltabb pártviszonyok és a legelvadultabb pártküzdelmek közt sem adom fel azt a reményemet, hogy itt e házban bárkik legyenek itt magyar képviselők, mi még tudunk együttműködni a magyar nemzet szuverenitásának megvédelmezésében. (Igaz! Ugy van!) T. ház ! Ennek előrebocsátásával nagyon szárazon és lehetőleg röviden igyekezem mondanivalóimat előadni. Az Urmánczy Nándor t. barátom interpellácziójában foglalt adatokat nem czáfolták meg, sőt a t. ministerelnök ur a maga válaszában megállapította azt, hogy itt Budapesten tényleg működik egv Nachrichtenstelle, vagyis német hírszolgálati kirendeltség. Farkas Pál: Természetes. Juhász-Nagy Sándor: Kérem, majd rátérek. Ennélfogva az interpslláczióban elmondott és meg nem czáfolt adatok arra mutatnak és azokból arra kell következtetnünk, hogv Consten őrnagv által, (Felkiáltások a jobboldalon : Nem őrnagy !) Polónyi Dezső: Igen, őrnagy. Juhász-Nagy Sándor: ... egy német birodalmi közeg által gróf Károlyi Mihály ellen lefolytatott hajsza megsértése a magyar képviselők mentelmi jogának, (Igaz ! Ugy van ! a báloldalon.) de egyúttal a magyar szuverenitásnak is. T. képviselőház ! Mielőtt e kérdésnek megvilágítására rátérnék, mindenekelőtt egynéhány zavaró momentumot kell kiküszöbölni. At. ministerelnök ur, amint emiitettem, kétségtelenül konczedálta a német Nachrichtendienstnek budapesti szervezetét, e szervezet létezését és most a tegnapi napilapokban méltóztatott olvasni a német főkonzulátus czáfolatát, amely igen röviden következőleg hangzik: »A német főkonzuli hivatal közli, hogy a képviselőház mai ülésén említett Consten ur