Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-777
4 7?7. országos ülés 1918 április 23-án, kedden. mint érdemei nyomán főúri rangra emelt család feje hunyt el folyó évi márczius hó 28-ikán, 68 esztendős korában. Láng Lajos — széleskörű tanulmányok után — mint szépiró lépett először a nyilvánosság elé ; azután hirlapiró lett s a publiezisztika terén sokáig nagy előszeretettel és fényes sikerrel működött ; fiatalon került egyetemi tanszékre, hol — valamint a tudomány egyéb fórumain, elsősorban az Akadémiában — a közgazdasági tudományoknak lett nemcsak buzgó munkása, hanem európai hirü vezéralakja. A politika is hamarosan magához lánczolta az ő páratlan munkaerejét : negyven esztendővel ezelőtt, 1878-ban választatott először képviselővé s a háznak mindig egyik legszorgalmasabb és legtekintélyesebb tagja volt és egy darabig alelnöki tisztet is viselt. Időközben mint pénzügyministeri államtitkár, majd két izben mint kereskedelemügyi minister szolgált, igazi hivatottsággal látva el ezeket a magas hivatalait is. Még a jelen országgyűlés alatt is élénk részt vett üléseinken, munkánkban, fiatalos hévvel és buzgalommal látva el az országgyűlés első időszakában a felirati bizottság előadójának fontos tisztét és elnöki minőségében vezetvén, — úgyszólván életfogytáig — a ház egyik legtöbbet ülésező és legjelentékenyebb bizottságát, a pénzügyit. MJkoi' most itthagyva földi munkássága szinterét, Láng Lajos átköltözött az örökkévalóságba, a magyar képviselőház nemcsak mély fájdalommal és megilletődéssel, nemcsak az ő páratlanul finom és kedves egyénisége iránti meleg szeretettel, de az országos közügyekért fáradozott halhatatlan nagyságnak kijáró őszinte hálával gondol az elhunytra, kinek mint ujságirónak, tudósnak és államférfinak nem csekély része volt a modern Magyarország kialakításában. (Igaz I Ugy van I) Koporsójára a képviselőház nevében diszes koszorút helyeztettem, temetésén a ház tagjai, vezetésem mellett, testületileg vettek részt s e bejelentéseim tudomásulvételét kérve javaslom, hogy a ház fejezze ki jegyzőkönyvében őszintén érzett fájdalmát és kegyeletes részvétét báró Láng Lajos halála fölött, hatalmazzon fel engem arra, hogy erről a gyászbaborult családot a vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat csatolása mellett értesítsem. (Általános helyeslés.) A ház az elnök bejelentéseit tudomásul veszi, a javaslathoz hozzájárul és az elnök részére a kért felhatalmazást megadja. Debreczen város III. választókerületében szükségessé vált uj képviselőválasztás elrendelése iránt a háztól általánosságban kapott felhatalmazás alapján intézkedtem. Miután a megboldogult a delegácziónak is tagja volt, ennélfogva a megüresedett rendes tagsági hely betöltésére nézve kell, hogy intézkedés történjék. Erre nézve egy későbbi előterjesztésem során fogok közlést tenni. „ T. ház ! Még egy szomorú jelentést kell tennem a t. háznak, és pedig arról, hogy Szilvássy Márton képviselőtársunk rövid szenvedés után váratlanul elhunyt-. A megboldogult, ámbár csak nem régóta tagja e törvényhozó testületnek, de azon aránylag rövid idő alatt, amig sorainkban helyet foglalt, odaadó buzgósággal és a legnagyobb lelkiismeretességgel igyekezett törvényhozói kötelességének megfelelni. Ravatalára a ház nevében koszorút tétettem, most pedig azt indítványozom, hogy elhunyta felett érzett mély részvétünknek jegyzőkönyvünkben adjunk kifejezést. (Helyeslés.) Gondolom, kimondhatom, hogy a ház az elnök javaslata értelmében határoz. (Helyeslés.) A szükségessé vált uj képviselőválasztás elrendelése iránt a háztól általánosságban kapott felhatalmazás alapján intézkedni fogok. Bemutatom a főrendiház elnökének átiratait, amelyek szerint: az 1917—18. költségvetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1917. évi IX. t.-cz. hatályának az 1918. évi április végéig való kiterjesztéséről, továbbá a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalrnátországok között létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1906 : X. t.-cz, hatályának ujabb meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat a főrendiház a képviselőház által megállapított szerkezetben módosítás nélkül elfogadta. *» Mindkét törvényjavaslat legfelsőbb szentesítés végett Ö felségéhez terjesztetett fel. ff. Ezzel kapcsolatban bemutatom a ministerelnök ur átiratát, amelyben értesít, hogy az említett két törvényjavaslat 0 felsége által Badenben 1918. évi február hó 27. napján legkegyelmesebben szentesittetvén, azok mint ezidei III. és IV. t.-czikkek az Országos Törvénytár utján, kihirdettettek. Tudomásul vétetik. •*£ Bemutatom a t. háznak a ministerelnök ur átiratát, amelyben értesít, hogy ő császári és apostoli királyi felsége a képviselőház részéről az ukrán békekötés alkalmából a háznak folyó évi február hó 16-án tartott ülésében hozott határozata alapján előterjesztett hódoló nyilatkozatot megelégedéssel és szives köszönettel legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott. Tudomásul vétetik. Ezzel kapcsolatban jelentem a t. háznak, hogy az Oroszországgal való végleges és a Romániával való ideiglenes békekötés alkalmából — miután a ház akkor üléseket nem tartott, előzetes felhatalmazás nélkül, utólagos jóváhagyás reményében, — királyunk ő Felsége előtt a képviselőház hódolatteljes szerencaekivánatainak a szokott alkotmányos utón kifejezést adtam. Ezt annak idején a hírlapok utján voltam bátor a t. ház tagjainak tudomására hozni, s most bemutatom a ministerelök ur átiratát, amelyben közli, hogy ő császári és apostoli királyi Felsége a kifejezett hódolatteljes szerencséid vánatokat szives köszönettel legkegyelmesebben fogadni méltóztatott.
