Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-760

760. országos ülés 1917deczember 12-én, szerdán. «y Következik a részletes tárgyalás, a pénzügyi bizottság szövegezésében elsősorban a czim. Kérem annak felolvasását. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavas­lat ozimét, 1—7. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: így a szóbanforgó törvényjavaslat a pénzügyi bizottság szövegezésében általánosság­ban és részleteiben is letárgyalhatván, annak har­madszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogom javaslatomat megtenni. (Helyeslés.) Következik napirendünk 5. pontja : az ország szent koronája egyik őrének megválasztásáról a ministeremök törvényjavaslatának (írom. 1362, 1367) általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Heinrich Antal előadó: T. képviselőház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat annak a több­százados gyakorlatnak akar megfelelni, mely sze­rint az ország koronaőreinek megválasztása min­denkor törvénybe iktattatott. Amint a t. ház előtt ismeretes, a báró Wesse­lényi Miklós elhunytával megüresedett egyik ko­ronaőri méltóságra az ország főrendéi és képvi­selői gróf Ambrózy Gyulát választották meg, aki az esküt annak rendje és módja szerint a törvény értelmében le is tette. Ezt a tényt kívánja a tárgyalás alatt álló tör­vényjavaslat törvénybe iktatni, külön kiemelvén azt, hogy gróf Ambrózy Gyula az esküt az ország­gyűlés szine előtt, IV. Károly király Ö felsége kezébe tette le, mert az ő megválasztása annak idején még boldogult királyunk : I. Ferencz József Ö felségének kijelölése alapján történt. Ugyancsak évszázados gyakorlatnak rneg­felelőleg a törvényjavaslat báró "Wesselényi Miklós örököseit felmenti a koronához tartozó kulcsok tekintetében őket terhelő felelősség súlya alól. Ezek felemlítése után bátor vagyok az igazságügyi bizottság nevében a törvényjavas­latot mind általánosságban, mind részleteiben, változatlanul elfogadásra ajánlani. (Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Senki föl­jegyezve nem lévén, kérdem a t. házat: kíván-e valaki szólni? (Senlá sem!) Senki szólni nem kívánván, a vitát bezárom és a tárgyalást be­fejezettnek nyilvánítom. Következik a határo­zathozatal. Kérdem a t. házat: elfogadja-e általános­ságban a részletes vita alapjául az ország szent koronája egyik őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslatot: igen vagy nem? (Felkiáltá­sok : Igen!) A ház általánosságban a részletes vita alapjául a törvényjavaslatot elfogadja. Követ­kezik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat czimét felolvasni. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét). KÉPVH, NAPLÓ. 1910—1915. xxxvin. KÖTET. Elnök : Meg nem támadtatván, elfogadtatik. Következik a szöveg. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvény­javaslat szövegét). Elnök: A szöveg meg nem támadtatván, elfogadtatik. így a törvényjavaslat általánosság­ban és részleteiben elfogadtatván, annak har­madszori olvasása iránt napirendi javaslatunk során fogok javaslatot tenni. Következik napirendünk 6. pontja: a lap­biztositék letételére vagy kiegészítésére az 1915. évi V. t.-czikk-ben megszabott határidő meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslat(írom. 1363, 1366) általános tárgyalása. Jelentem a t. háznak, hogy az igazságügy­min.ister ur a házszabályok 208. §-a alapján, ministeri megbízottul a tárgyalás tartamára Tőry Gusztáv államtitkár urat jelentette be, akit ennek folytán az ülésteremben hely és szólásjog illet meg. Az előadó urat illeti a szó. Heinrich Antal előadó: T. képviselőház! Az 1914 : XIV. t.-cz.-be iktatott uj sajtótör­vényünk, mint méltóztatik tudni, a politikai tartalmú időszaki lapok részére a hirlapbiztosi­ték összegét jelentékenyen fölemelte, és ugyan­csak a lapkiadók hátrányára, a biztosíték nyúj­tásának módját is megváltoztatta. Az átmenet megkönnyítése végett már maga a sajtótörvény egy rendelkezést vett be a törvénybe, mely szerint az átmeneti nehézségek eliminálása és megkönnyítése végett egy évi határidőt nyújtott ezen változások keresztül­vitelére, kimondván azt, hogy azokra a politikai tartalmú időszaki lapokra vonatkozólag, amelyek a sajtótörvény hatálybalépte idején már fenn­állanak, ezen uj rendelkezések csupán egy év múlva, vagyis 1914. évi április hó 12-ik napján lépnek hatályba. ITtóbb a törvényhozás, tekintettel a hábo­rús gazdasági viszonyokkal járó nehézségekre, az 1915 : V. t,-cz.-kel ezen egy éves határidőt három évvel meghosszabbította. A most tárgyalás alatt álló törvényjavas­latnak nincs egyéb czélja, mint ezt a határidőt újból meghosszabbítani két évvel, még pedig egyszerűen azon okból, mert ugyanazok a gaz­dasági nehézségek a háború folytán még mindig fennállanak és indokolttá teszik, hogy ezen súlyo­sabb rendelkezés a lapkiadókra nézve még ne lépjen hatályba. Jjátor vagyok az igazságügyi bizottság ne­vében ezen törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlani. (Általános he­lyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Senki följe­gyezve nem lévén, kérdem a t. házat, ídván-e valaki szólni? (Senki sem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát be­zárom ós a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Eölteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom